Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-465

4«5. országos Blés febrnér 26-án, eslit5rtBk«n. 1891. 337 Ázt mondja a t. minister úr: »Hát én még kölcsönös jogsegélyre nézve, talán a postai forgalom tekintetében, vagy egyéb ilyen ügyekre nézve sem akarok szerződésre lépni Ausztriával« és ezzel bizonyítja, hogy a függetlenségi párt padjain van helyem. No, t. képviselőház, ha ezt az álláspontot foglalnám el, akkor nem azokon a padokon kellene ülnöm, mert ezt az álláspontot, t. minister úr, bizony azokon a padokon sem foglalják el; akkor nekem nem ebben a házban volna a helyem, hanem egészen más házban, a melyet megnevezni nem akarok. (Élénk derültség a balés szélső baloldalon.) Oly világos volt az, a mit mondtam, (Halljuk! Halljuk!) hogy tudniillik nem szabad ilyen szerződést kötni, az állami souverain jog gyakorlása felett — nem, a mint a t, minister úr azt azután módosította, állami souverain jogok »egyik vagy másik je^ntkezése felett« — mert az két nagyon különböző dolog: egy állami souverain jog felett szerződést kötni, tehát egy közös intézményt alkotni; és egészen más dolog az, egy állam fenhatósági jogának egyik vagy másik jelentkezése iránt szerződést kötni. Ilyen módon azután minden szónok beszédéből a legnagyobb veszélyeket lehet kiolvasni, ha azt, a mit mondott vagy valamivel megtoldjuk, vagy valamit abból elveszünk. Hát, t. képviselőház, annak az érvnek, hogy nekem azokon a padokon van helyen, mert a minister úr szerint Ausztriával semmiféle egyezményt nem akarok kötni, ezen érvnek a hasisa hiányzik; nagyon világosan megmondtam, hogy milyen egyezményt nem akarok kötni és ezt most is fentartom: olyan egyezményt, mely egy intézményt, a mi eddig nem volt közös, közössé akar tenni. (Úgy van! bal felől.) Fentartom az indokolást is, mert úgyis oly annyira közel állunk egymáshoz, hogy az öszszeolvadás veszélye nagy; és különösen azért nagy, mert a mint e javaslatnak a története is bizonyítja, nem létezik a közjogi felfogás egyenlősége itt és ott; (Igaz! Úgy van! bal felől.) és akkor nemcsak Magyarországot fenyegeti veszély, de a monarchiát is, a monarchiának kapcsolatát is, mert ezen monarchiának és ezen kapcsolatnak egyik átkát képezi azon kétértelmű megoldások egész sorozata, a hol egy és ugyanazon formula alá iparkodtak hozni két egymással össze nem egyeztethető, sőt ellentétes közjogi felfogást. Ezeknek a kétértelműségeknek sorozatát nem akaróm szaporítani, épen úgy a monarchiái kapcsolat tisztasága és becsületessége érdekében, mint Magyarország függetlensége érdekében. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De azt mondja a t. minister úr, hogy egész KKPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXII KÖTET. argumentatiom, az az argumentatio, melyben bizonyítani iparkodtam, hogy lejtőn vagyunk, hogy az utolsó másfél évtizedben közjogi téren tért vesztettünk, hogy rontjuk közjogunkat, hogy ez a törvényjavaslat is a rombolásnak egyik eszközlője és hogy államfér fiaink igen is sajnálatos gyengeséget tanúsítottak a lajthántúli áramlatokkal szemben; midőn mind erre utaltam, azt mondja a minister úr, hogy én gyűlöletet, megvetést terjesztek a nemzetben a nemzet intézményei iránt, (Szilágyi igazságügy minister tagadólag int.) El tudom képzelni, hogy a minister úrnak kétkedő tagadása mire vonatkozik: ő tudniillik a gytílöletterjesztés vádját egyenesen azokkal hozza összeköttetésbe, a miket a kormányképességre nézve mondtam °és arra akar engem utalni, hogy én ezen összeköttetést fentartsam. Fentartom és erre is bátor leszek kiterjeszkedni. (Halljuk ! Halljuk ! bal felől.) Azt mondja tehát a minister úr, hogy én, midőn az államférfiak sajnálatos gyengeségét constatáltam és rámutattam arra, hogy lejtőn vagyunk, ezzel gyűlöletet terjesztek az intézmények iránt. Ez is nagyon, nagyon régi és nagyon kopott fegyver. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Minden téren találkoztunk ehhez hasonló ellenvetésekkel. Midőn pénzügyeink legrosszabb idejében rámutattunk a minket fenyegető pénzügyi veszélyekre ; azt mondták, hogy az ország hitelének ártunk; (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) midőn a választási corruptiora mutattunk és erélyes intézkedést követeltünk : akkor azt mondták, coaipromittáljuk az ország becsületét. (Igaz! Úgy van! a a bal- és szélső baloldalon.) Az alapgondolat, a mely ebben rejlik, az, hogy a közéletben mutatkozó bajokért, veszélyekért nem azok tétetnek felelőssé, a kik azokat előidézték; hanem azokat akarják felelőssé tenni, a kik a bajt földerítik és rámutatnak. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon ) Már pedig, t. ház, miután a minister úr szíves volt engem az ezen helylyel összekötött kötelességekre és felelősségre figyelmeztetni, a takargatási és legyezgetési tannak elfogadása volna ama kötelességeknek legfrappansabb megsértése. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Nem azért küldtek engem ide, t. ház, hogy behunyt szemmel álljak és ne lássak; (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) és nem azért, hogy akkor, a mikor valamely kérdés, vagy állapot kényes, akkor hallgassak és ne szóljak; hanem azért, hogy az igazságot kimondjam úgy, a mint érzem, (Zajos helyeslés a bal- és ssélső baloldalon.) ha kell, teljes kíméletlenséggel. 43