Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-458

172 458 országos ülés február 18-An, szerdán, 1891. bíróság. (Úgy van! jobb felől. Mozgás a hal- és szélső baloldalon.) T. ház! Annak bizonyítására, uiikép ez nem közösügyi bíróság, hanem nemzetközi vegyes bíróság: egyszerűen arr;i utalok, hog}

7 az a paritás, mely látszólag a dualismusra utal, nem közösügyi paritás, hanem nemzetközi paritás; vagyis a nemzetközi egyenjogúságból származó paritás. És legjobban bizonyítja azt, hogy ez nem közösüayi, hanem vegyes bíróság, azon tény, hogy a rávonatkozó szerződés csak tíz esztendőre van megkötve. (Helyeslés jobb felöl. Ellenmondások balról.) Én kérdezem a t. túlsó oldaltól, kérdezem különösen gr. Apponyi Albert t. képviseli) úrtól, hogy ha ez közösii^yi bíróság volna, akkor megszűnnék-e tíz év múlva önmagától annak érvénye? (Felkiáltások bal felöl: A törvény rendelkezik!) A javaslat azt mondja: önmagától szűnik meg; tehát már ez mutíitja, hogy az ide vonatkozó szerződés ideiglenesen köttetik Ausztriával és hogy itt nincs szó közösügyi bíróságról, hanem csak nemzetközi vegyes híróságról. (Helyeslés jobb felöl. Élénk etteumondásók a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Az előadottakból én legalább azt hiszem, bebizonyosodott, hogy először Magyarország állami souverainitásában semmi kár sem esik azon esetre, ha a t. ház e törvényjavaslatot elfogadja ; másodszor, hogy organicusan nem lehet a második fokon más bíróságot ke resztül vinni, mint a melyet ezen törvényjavaslat ajánl, t. i. ha az alsó fok mint orgánum közös marad. Ezt érezte is a mérsékelt ellenzék igen t. vezére, gr. Apponyi Albert (Éljenzés bal felöl.) é>i azért akarta határozati javaslatával már az első fokot is megcorrigálni. Én azonban azt hiszem, hogy nem corrigálta meg, csak a zavart tette ott még nagyobbá. (Halljuk!Halljuk!) Mert mit javasol gr. Apponyi Albert t. képviselő úr? Kétféle consuli bíráskodást tervez; egyik volna a speciálisan magyar consuli bíró, a ki nem minden, hanem némely consulátushoz kineveztetnék ; a másik pedig volna a tényleg működő consul, a ki a bíráskodással megbízatnék. Itt tehát kétféle consuli bíráskodás lenne, ha ugyan keresztül volna vihető; ez azonban, a mint be fogom vagy legalább igyekszem bebizonyítani, nem lehetséges. A nii az utóbbit illeti, t. i. a consult, a ki nem a t. képviselőtársam javaslata szerint lép hivatalba, ha erre bízzuk az igazságszolgáltatás gyakorlatát: akkor ott vagyunk a régi állapotnál, t. i. van egy közös forumunk. (Ellentmondások bal felől.) A felebbezés szempontjából igenis az. (Helyeslés a jobboldalon.) Én az organismnst akarom kifejteni. A másik azonban t. i. az egyenesen e czélra kinevezett consuli bíró már változtatna a szervezeten, ha tudna ; csakhogy nem tud, mert ellene áll a nemzetközi szerződések egész sorozata. (Helyeslés jobb felől. Ellenmondások a bal- és széhő baloldalán.) Ha a t, ház ma elfogadná Apponyi Albert t. képviselő úr határozati javas latának különösen ezt a pontját és mi sorban neveznők ki a keleti eonsulátusokhoz e consuli bírákat, mi történnék? Ezek nem lennének külön bírák, hanem tisztán a közös orgánumnak, a consulnak segédei, helyettesei, úgy, a mint ez másutt is történik. (Úgy van! jobb felöl.) Francziaországra méltóztatott hivatkozni. Tény az, hogy Francziaországnak van egy consuli bírája; de csak egyetlen egy, az alexandriai. Hogy ezt miért és hogyan nevezték ki: annak fejtegetésébe nem bocsátkozom; röviden csak annyit emlitek indokul, hogy igen nagy levén a forgalom Alexandriában, ez tette szükségessé a kinevezést és ez is bizonyítja, hogy a consuli bírót kisegítőkép nevezték ki oda. Mikép áll azonban ez a dolog tényleg? Ugy áll, hogy ez a Franczia ország által csak ezen egyetlen egy helyre kinevezett consuli bíró nem bír önálló bírói szerepkörrel, csak mint a consul segéde működik és csak akkor működik mint önállóbíró, ha a consul távol van, vagy akadályozva van. Világosan következik tehát ebből az, t. ház, hogy ha mi neveznénk ki consuli bírákat a keletre, a mint ezt Apponyi Albert t. képviselő úr indítványozza, ezek sem lennének külön bírói orgánumok, hanem csak a közös consulnak orgánumai. És én felhívom a t. túlsó oldalt: méltóztassék nekem a nemzetközi jogi Írókból idézni eseteket arra, hogy vannak-e Európa más államainak más, mint consuli bírái, kik nem mint consulok gyakorolják ezen hatáskört. Megvagyok győződve, hogy egyetlen egy esetet sem tudnak felhozni, mert a consuli bíráskodásnak gyakorlati feltétele épen az, hogy exempt területen gyakoroltassák, ez a területen kívüliséget pedig csak a consuli, vagy diplomatiai jelleg adja meg. De tegyük fel, hogy Apponyi Albert t. képviselő úrnak igaza van, hogy megczáfoljuk az összes európai államok consuli organismusát, szembe szállunk az egész nemzetközi irodalommal és mi megcsináljuk azt, hogy a nemzetközi szerződések daczára, a nélkül, hogy e szerződéseket felbontanék, külön consuli bírákat nevezünk az egyes eonsulságokhoz: miként fogna ez kinézni a gyakorlatban ? ügy, hogy lesz egy specificusan magyar bíró, a ki ítélni fog a magyar alattvalók fölött; talán Ausztriának is lesz akkor, mert talán utánozza Apponyi Albert t képviselő úr határozati javaslatát a monarchia másik állama, az is fog szervezni egy ilyen specificusan osztrák állampolgárok felett ítélő orgánumot, egy másik consuli bírót. Ez