Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-458

458. orlíágos ülés febrná tehát eddig egészen helyes és világos Tolna. Ettől a eonsuli bírótól aztán, a míg csak a magyarok felett ítél, a felebbezés feljöhet a magyar főbíróságokhoz. De ha aztán az az eset áll elő, t. ház, hogy nemcsak magyar állampolgárok fognak perlekedni, h: nem osztrákok is: ki fog ezek felett ítélni? Előre elképzelem magamnak a t. képviselőtársam válaszát: a consul, a közös consul. Gr. Apponyi Albert: Dehogy! Beksics Gusztáv: Legalább én úgy képzelem határozati javaslatát, hogy akkor az osztrákok és a magyarok vegyes perében ítélni a megbízott consul fog. Gr. Apponyi Albert: Nem! Beksics Gusztáv: Most már ezen két forumtói mikép lehet tovább vinni a felebbezést? Az első esetben, a mint mondám, jön a felebbvitel a magyar felsőbb bíróságokhoz; a másik esetben azonban, t. ház, ugyanazon controversiák fognak bekövetkezni, az alperes honosságához képeit, a mint kifejtettem ; vagy ismét oda fogunk jutni, hogy belátjuk annak a szükségességét, hogy csináljunk ilyen vegyes főbíróságot, a mely a magyarok és osztrákok tölött fog ítélni. Ha a t. túlsó oldal következetes akar lenni, akkor egy lépéssel még tovább kell mennie és ezt bátorkodom gr. Apponyi Albert t. képviselő úr irányában is megjegyezni, hogy tovább kellett volna mennie: egészen a nemzetközi szerződések felbontásáig, (Ellenmondás hal felél.) mert végre nincsen kizárva ennek lehetősége. Én ugyan nagyon tartanék attól, hogy ha ilyen diploinatiai alkudozást méltóztatnék a kiiliigyminister által megkezdetni: különösen a porta azt találná felelni, hogy nem egyezik bele; (Ellenmondások a szélső baloldalon.) mert a porta már úgyis évtizedek óta mindent elkövet a capitulationak megszüntetésére, tehát a capitulatio egyik másik formájának elfogadására bizonyosan nem volna hajlandó. De tegyük fel, hogy hajlandó lesz és hajlandók lesznek mindazon államok, a melyekkel nemzetközi szerződésben vagyunk: mi fog akkor történni ? Szervezünk esetleg 103 sinecurát a külföldön; mert nagyon kevés dolguk lenne ezen magyar eonsuli törvényszékeknek; milliókat költhetnénk ezen speeificusan magyar eonsuli törvényszékekre és az eredmény mégis mi lenne? Az, hogy a míg magyarok perlekednének egymással, addig nem lenne baj, addig a hazai bírói szervezetbe ezen szervezetet be lehetne illeszteni; de mihelyt magyarok és osztrákok pörlekednének egymással: ott volnánk a nemzetközi zűrzavar teljes közepén, azon nemzetközi zííizavarban, a mely szerencsére már kezd megtisztulni és a tisztulási processust már jelzi az alexandriai vegyes bíróság szervezete. Igaz, hogy ez csak első lépés, r 18-án, szerdán. 189Í. j 73 mert ugyanazon állam honosaira ezen vegyes bíróság hatásköre nem terjed ki, de a nemzetközi jog terén, úgy a tudományban, mint annak gyakorlati érvényesítésében — erre gr. Apponyi Albert t. képviselő úr is hivatkozott — van egy erős áramlat, a mely az államok saját honosaira is ki akarja terjeszteni a vegyes bíráskodást és én úgy tudom — ha talán tévedek, a t. képviselő árnak módjában lesz engem megezáfolni — hogy ezen irányzattal csak az a tudós áll szemben, a kire ő is hivatkozott, tudniillik Martens, de a tények erejét ő sem fogja feltartóztathatni. (Helyeslésa jobboldalon.) Ismétlem, hogy a közel-jövőben Európa keletén és a távoli keleten mindenütt vegyes bíróság fog működni és a eonsuli bíráskodás mint igazságügyi feladat'a képtelen intézmény teljesen meg fog szűnni. És akkor lennénk azon helyzetben, a melyben most vagyunk, tudniillik akkor kellene Ausztriával egy vegyes bíróság felállítása iránt szerződésre lépnünk. (Igaz! Úgy vau! a jobboldalon.) íme, ennyire nem felelnek meg a tényeknek azok az alkotmányjogi aggodalmak, a melyeket beszédem elején említettem, sőt a tények azokat határozottan megezáfolják. En azonban minden aggodalom iránt, mely arra vonatkozik, hogy az alkotmány csorbát szenved, még akkor is bizonyos respectust érzek, ha az nincs hálás terrénumon, a mint hogy meg vagyok győződve, hogy a t. túlsó oldal, midőn oly nagy appaiatussal és vehementiával támadva meg a javaslatot, közjogi aggodalmainak ad kifejezést, ezúttal nincs nagyon hálás téren. Most nem fonódnak, mint egy más alkalommal a népszerűség koszorúi; (Zaj a szélsőbalon. Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) bengaliai világítás sem készül. De, hogyha ennek daczára a t. túlsó oldal aggodalmai alaposak s mégis teljesíti kötelességét: csak annál nagyobb tisztelettel hajlok meg előtte, mert a hazafias kötelességet népszerűség és koszorú nélkül is teljesíteni kell. Meg vagyok azonban győződve, hogy ezen aggodalmak az ezen oldalon történendő felszólalások által végleg meg fognak czáfoltatni és fel kell tennem a t. túlsó oldal loyalitásáról, hogy ha meggyőzzük aggodalmai alaptalanságáról, akkor velünk együtt megszavazza a törvényjavaslatot. (Felkiáltások bal felöl: Igen, de viszont is áll!) Mert, hogyha bebizonyosodik, hogy aggodalmai alaptalanok és mégis az alkotmány veszedelmét hirdeti: akkor úgy fog járni t. ház, mint a mesebeli pásztor fin, a ki addig kiáltotta a farkast, mikor nem jött, hogy akkor sem hitték el neki, a mikor jött. (Derültség a baloldalon.) Én ugyan meg vagyok győződve, hogy az alkotmánynak semmi veszedelme sem fog elérkezni, legalább ezen kormány és ezen párt