Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.
Ülésnapok - 1887-458
158. omágos ülés február 18-án, szerdán. 189!. J7{ tesített «gy consuli fotorvényszéket Konstantinápolyidén ; de sőt maga Franeziaország a franczia rendszernek legalább egy részében rést ütött, mert belátva azt, hogy a consuli bíráskodás a távoli vidékekre nézve nem hozható szerves összeköttetésbe a hazai bíráskodással, nem kevesebb, mint két consuli főtörvényszéket állított fel, az egyiket Réunion szigetén, a másikat Pondicheryben. De, t. ház, ezen tárgyról, t i. a consuli bíráskodásnak ily felebbviteli fórumáról, daczára annak, hogy tartoztam röviden érinteni, ki kell jelentenem, hogy szorosan véve mégsem tartozik ide. Itt egészen más a helyzet. Itt van mint orgánum egy közös elsőfokú bíráskodás. Most már azt kérdem gr. Apponyi Albert képviselő úrtól, mert ezt elfelejtette tegnapi beszédében kifejteni: miként magyarázza meg s szervezetileg miként véli keresztíílvihetőnek, hogy ezen közös bíi óságoktól a felebbezések a magyar bíróságokhoz jöjjenek? Polónyi Géza: Hát bűnügyekben hogyan lehet? (Közbeszólás a jobboldalról: Az más I) Beksics Gusztáv: Mert, mindaddig, a míg ezen közös orgánum a consuli bíróság előtt csak magyarok közlekednek, nincs baj: addig fel lehet hozni a felebbezést a magyar főtöivényszékhez; de mi történik akkor, ha ezen közös fórom előtt osztrákok és magyarok perlekednek? Ha mindig a magyar ember volna az alperes, akkor lehetne s én ismerem honfitársaim azon szokását, hogy szeretnek alperesek lenni, pláne hogyha kénytelenek vele; (Derültség a bal- és a szélsőbalon) de reménylem, a t túlsó oldal még sem fog azon esetre bírói organismust csinálni, hogy mindig magyar ember lesz az alperes; lesz felperes is és így osztrák lévén az alperes, mi fog történni a felebbezéssel % Gr. Apponyi Albert képviselő úr igen helyesen azt mondotta, hogy az alperes bíróságához fog menni a felebbezés, tehát akkor az osztrák főtörvényszékhez fog menni az egész ügy és az osztrák bíróságok hatósága alá kerül a magyar állampolgár. (Ellenmondások a szélsőbalon.) Ez pedig, azt hiszem, sokkal nagyobb lerombolása a magyar állam igazságügyi souverainitásának, mint a consuli bíróság organisatiojának bármely módja. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon. Mozgás a bal- és szélsőbalon.) Es, t. ház, nem is akarok kitérni ezen consuli területekben uralkodó különböző szokásjogokra, melyeket a magyar íőtörvényszékeknek mind ismerni és alkalmazni kellene, ha a felebbezés a magyar bírósághoz jönne. Még abba a furcsa jogi casuisticába sem akarok bocsátkozni, pedig megtehetném — s furcsa eseteket idézhetnék arra — hogy ha egyszer a magyar családjog, örökösödési és házassági jog érvénybe lép a consuli bíróságnál, hogy akkor milyen viszonyok fognak előállani az özvegyi jog, örökösödés, a a házasság érvénye tekintetében, a szerint, a mint az illető magyar állampolgár felperes vagy alperes lesz. Sőt. hogy a eonfusiokkal röviden végezzek, mert vannak ám még más zavaros elemek is, (Felkiáltások bal felöl: Vannak bizony! Derültség) ott van pl. Horvátország, hogy mi fog történni, hogyha magyar, horvát és osztrák polgár perel egymás közt (Fdkiáltás a szélső baloldalon: És bosnyák!) Még bosnyák is hozzá. Tehát akkor a felebbezést nem bifurcalni kellene, hanem trifurcalni. (Közbeszólások és derültség a szélső túloldalon.) íme tehát, t. ház, a consrdi bírói organis musnak az az indítványa, melylyel a mérsékelt ellenzék t. vezére gr. Apponyi képviselő úr fellépett, gyakorlatilag kivihetetlen, jogilag construalhatatlan ; ellenkezőleg az, a mi a javaslatban foglaltatik, az igenis megvalósítható, (Helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás a bal- és szélső haloldalon.) a nélkül, hogy Magyaország igazságügyi fVnségjogán a legkisebb csorba ejtetnék. (Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) Mert, t. ház, ezen közös első fokú fórum fölé egy vegyes bíróság állíttatik másod és utolsó fórum gyanánt. Vegyes bíróság — ismétlem — és nem közösüfíyi bíróság. Mert hasztalan akarja a t. túlsó oldal és akarták az eddigi szónokok azt bebizonyítani, hogy ez nem vegyes, hanem közösügyí bíróság: az nem sikerült eddig nekik és remélem, nem fog sikerülni ezután sem. Polónyi Géza: A császár és király nevében! Beksics Gusztáv: Azonnal rátérek: a császár és király nevé';en, igenis; de azt kérdem a közbeszólott t. képviselő uraktól, hogy azon organismus szerint, melyet gr. Apponyi Albert t. képviselő úr tegnap javaslatba hozott: nem fog-e az első fórum a cs.íszár és király nevében ítélni? (Úgy van! Úgy van! jobb felöl. Félkiáltéisok a szélső balol talon: Nem.! Nem!) Igenis fog, t. i. a császár és király nevében fog ítéletet mondani az a consul, a ki nem mint gr. Apponyi t. képviselő úr javasolja, hogy külön magyar consuli bíró gyanánt küldetik od,i, hanem a tényleg működő consul. (Felkiáltások a baloldalon: Nem azt mondta!) De arra nézve, hogy ez nem közös, hanem vegyes bíróság, (Halljuk! Halljuk!) még az ítélkezés ezen formája mellett is: e tekintetben felhozom az egyptomi vegyes bíróság példáját é^ kérdem a t. képviselő urat, hogy kinek nevébel ítél az egyptomi vegyes bíróság? ítél az egyptomi alkirály nevében — pedig annak angol, franczia, német, osztrák és más nemzetiségíí tagjai is vannak — ítél az egyptomi alkirály nevében és ez azért mégis nemzetközi vegyes 22*
