Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-457

457. orszílgos ülés február 17-én, kedden. 1801. 145 az, mint midőn például a curia egy Ítéletét kell a külföldön végrehajtani; akkor ennek végrehajtása végett igenis diplomatiai képviseltetésünkhöz fordulhatunk a külügyminister útján. De vájjon ez azért megszünik-e souverain magyar önálló igazságszolgáltatási cselekvény lenni? Abban a pillanatban, melyben a bírói hatalom gyakorlása maga bármi tekintetben közösnek elismertetnék: az 1867: XII. törvényczikknek nemcsak szellemén, hanem betűjén is tátongó rést ütnénk. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbalon.) T. ház! Ezzel még nem mondtam eleget. Ne méltóztassék az 1867 : XII. törvényczikket, a mint az az újabb inteipretatioknál már szokássá vált, egyoldalúlag felfogni, mint oly törvényt, melynek egész tartalma csak abban áll, hogy az állami souverain jogok egyik részének közös gyakorlásáról intézkedik, hogy az közösiigyeket állapít meg. Az e törvény intézkedéseinek csak egyik részét képezi. Másik része az, hogy garantiája a nemzeti függetlenségnek és állami önállóságnak, hogy fentartja világos szavakkal, akirálylyal és a monarchia másik államával létrejött egyezmény ünnepélyességével, a pragmatica sanetio azon alapelvét, mely szerint Magyarország önálló független állam, (Igaz! Úgy van! Űyy van! a bal- és szélsőbal felöl.) semmi más országnak és államnak alávetve nincs. (Élénk helyeslés a balés szélsőbal fel öl.) E törvény tartalma nemcsak nem kívánja, sőt e törvény azon részének — mely a másiknál nem kevésbbé fontos, mely az országnak állami függetlenségét újból affirmálja, új garantiák alá helyezi — e törvény másik részének megsértése az, hogyha bármely oly bíróságot ismerünk el, a mely bírói hatalmát nem kizárólag a magyar királytól, mint olyantól, hanem az osztrák császár és királytól nyert megbízás alapján gyakorolja. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon,) A közösügyek terén egy fejedelmi cselekményben nyilványúl az 1867 : XII. törvényczikkben körülirt formák között az osztrák császár és magyar király souverainitása. De az ily fejedelmi cselekmények csak a közösügyek körébe sorozott intézkedések terén bírhatnak hatálylyal. (Igaz! llgy van! a bal és- szélső baloldalon.) Ki van zárva, hogy oly fejedelmi cselekmény, mely az osztrák császár és magyar kiiály souveraínitásának együttes gyakorlását tartalmazza magában, bírói hatalmat ruházhasson magyar honosra; (Helyeslés a bal- és szélsőbal felöl.) s ki van zárva, hogy a magyar honosnak más kutforrás és más souverenitás nevében szolgáltassanak igazságot, mint a magyar koronának és magyar királynak nevében. (Élénli

t helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) így tehát az oly bírónak, a ki hivatalát a császártól és királytól eredő megbízás alapján gyakorolja, a ki ítéletét a császár és KÉPVB. NAPLÓ. 1887 — 92. XXII. KÖTET. király nevében mondja ki, az ilyen bírónak egész működésében és minden ítélkezésében közjogunk egy sarkalatos alaptételének negatioja nyilvánul. (Élénk helyeslés, és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Nem szólok bővebben azon másik sérelemről, mely a jelen javallatban foglaltatik s a mely már az első fórumnál nyilvánul. Ez abban áll, hogy a magyar honos szabály szerint az osztrák jog alá helyeztetik. Hiába iparkodott a t. előadó úr oly nagy apparátussal nyitott ajtót betörni s minket arra figyelmeztetni, hogy a helyi viszonyok figyelembe vétele szükséges; hisz ezt mindnyájan tudjuk. De a mit mi kívánunk, az az, hogy valamint a helyi szokások által módosítva az osztrák honosokra nézve az osztrák magánjog érvényesül, mint szabály, úgy a magyar honosokra nézve a helyi szokás által módosítva a magyar jog érvényesüljön, mint szabály. (Élénk helyeslés a bal- és szélső bal felöl.) Az osztrák jognak felemlítésében és átértósében nagyon óvatos a ministeri indokolás ós az mindenütt a »a tényleg fennálló jogszabályok és gyakorlatnak« neve alatt csúszik el; az előadó űr beszédében pedig a levantei jogszokásnak ismeretlen terjedelmű és ezért mindenfélének eltakarására elég tág köpenye rejtegeti azt. (Tetszés és derültség bal felől) Szerencsére azonban itt van kezem közt az osztrák törvényjavaslat indokolása, mely e tekintetben nekünk teljesen tiszta bort önt poharunkba (Halljuk! Halljuk! bal felől) és a melynek erre vonatkozó tételét leszek bátor a t. háznak felolvasni, (olvassa): Dem Gresagten zufolge . . . (Egy hang jobb felöl: Hát németül idéz ?! Nagy zaj és derültség a bal- és szélső baloldalon.) .... Nagyon fogok örülni, ha a t. képviselő úr, a ki úgy látszik, a német szót annyira nem tűri, hogy engem egy idézet rögtönzött lefordítására akar kötelezni, ezen dicséretes buzgalmát ennél fontosabb alkalmakra tartja fenn és ha akkor, a mikor mi a németesítés terjesztésével szemben a magyar nyelv terjesztésén munkálunk, (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) az ő buzgalmára és segítségére számíthatunk. (Hosszantartó élénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) Az osztrák indokolás tehát az anyagi jog terén létesítendő állapotokat röviden és világosan ekként jellemzi: »Dem Gesagten zufolge sind für űie Consular Gerichte in Hinsicht auf Rechtsanwendung folgende Unterscheidungen aufgestellt: 1. Für die österreichischen Staatsangehörigen in Statussachen und in Strafsachen das Recht des Heimatslandes angewendet. 2. Ebenso wird für die ungarischen Staatsangehörigen im Statussachen und in Strafsachen das Recht ihrer Heimat angewendet. 3. In den Rechtssachen, welche nicht zu 19