Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.
Ülésnapok - 1887-428
4-28. ftrsíágos ülés deeiember 10-én, szerdán. 1890. 55 B. Kaas Ivor: Ezt Pulszky mondja Apponyival szemben? Pulszky Ágost: Igenis, t. képviselőház, ezen kérdésekre nézve gyakran álltam a t. képviselő urakkal, önökkel és gróf Apponyival szemben és mindig ugyanazon eljárással szemben találtam magamat azzal, hogy mig a kérdések nagyra nem nőnek, a legnagyobb jóakaratot mutatják és azon pillanatban, midőn azt hiszik, hogy fiz izgalom már oly nagyra nőtt, hogy politikai fegyverül lehet felhasználni, azon pillanatban a politikai izgatók közé állottak. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj, éllenmondások a balés szélső baloldalon.) Engedjen meg a t. képviselő ur, a ki a magyar fegyvergyár ügyének sokkal nagyobb jelentőséget kölcsönzött beszédjével, engedje meg gr. Apponyi t. képviselő ur, hanem mindig sokkal világosabb és mélyebb belátása és néha talán óvatosabb államférfmnak ismerem, semhogy azt higyjem, hogy meg ne volna arról győződve, hogy azon az utón, melyen a közös hadsereg és a delegatio intézménye elleni gyanúsításait elszórta, értékes politikai vívmányt és eredményeket el nem vehet. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj. Mozgás a bal- és szélsőbalon.) Engedelmet kérek, de nem áll az, hogy a delegatio évekig hiába küzdött nagy új hadseregi intézményeknek Magyarországba való át plántalásáért ? Kétségtelen, fájdalmas igazság az, hogy a közös hadsereg intézményeinek nagyobb része a monarchia túlsó felében állanak fenn; hanem ez sem a hadügyminíster rosszakaratának, sem bárminő titko; tényezők törekvéseinek nem tulajdonítható, hanem tulajdonítandó egy egyszerű ténynek, annak, hogy ezen intézetek a kiegyezésnél sokkal régiebb keletűek. A bécsújhelyi akadémia nem 1867 óta áll fenn; fennállott az sokkal régibb idő óta és egyszerűen megmaradt. A bécsi arsenált is nem 1867 óta építették vagy bővítették, hanem az 50-es évek alatt építették és az bizonyára nem deeentralisálható és át nem helyezhető oly áldozatok nélkül, melyeket a mai körülmények közt visszautasítani a magyar delegatio volna az első. B. Kaas Ivor: Mikor utasított valamit vissza a magyar delegatio 1 Pulszky Ágoston: A steyri fegyvergyár pedig nem is állami intézet. Gr. Károlyi Gábor: Actia-társulat! Pulszky Ágoston: Igenis actia-társulat, de oly actia-társulat, mely apró kezdetekből lassankint nőtt fel ott a hol a fegyvergyártás úgyszólván évszázados múlttal, előzményekkel bir s ez magyarázza meg rendkívüli sikereit, Európában ma páratlan állását. Ha végigtekintünk azon intézeteken, egyetlen egyet sem méltóztatik találni, a melyet 1867 óta akartak volna felállítani és melynek tekintetében az a követelmény, hogy Magyarországon állittassék fel, visszautasittatott volna. Bolgár Ferencz: Hát az új állami lőporgyár? Pulszky Ágoston: Igenis az új állami lőporgyár, arról is beszélünk, t. képviselő ur; mert az utolsó delegatio alkalmával szemben állattunk annak kérdésével. PolÓnyi Géza: Halljuk Fenyvessyt! (Élénk derültség a bal- és szélső balddalon.) Pulszky Ágoston: Mint méltóztatik tudni, a mint a Werndl-fegyvereket Werndl találta ki Steyrben és ugy alakította át lassanként nagygyá a steyri fegyvergyárat, akként a füsttelen lőpor is azon alakban, melyben az legjobbnak és a hadügyministerium által elfogadhatónak bizonyult — ez csak örömünkre szolgál — egy magyar területen levő gyárban, nagyrészt magyar ember hozzájárulásával találtatott fel és tökéletesbittetett. S ugy tudom, az első és legnagyobb és eddig egyetlen szerződés, melyet a hadügyministerium *a füsttelen lőporra vonatkozólag kötött, azou gyárral köttetett, melynek nagyrészt köszönhetjük a füsttelen lőpor feltalálását és mely magyar földön, Pozsony mellett áll fenn, sőt ugy tudom, egész a mai perczig egyáltalán egy kilo füsttelen lőport sem szállítottak máshonnan, mint ezen pozsonyi gyárból. (Helyeslés jobbfelől.) A jövőre nézve pedig ugy tudom és a t. képviselő ur is tudhatja, mert a delegatiónak tagja volt, a legközelebbi időre az összes szállítások a pozsonyi gyárból vannak tervbe véve. Már most az a kérdés merült fel, hogy, minthogy lőporgyár felállítása szükséges, még ezen létező gyáron kívül, nem azért, hogy ezek jelentősége után szállittassék, hanem azért, mert több és egymástól független telepeken kell lőszergyárnak lenni, a második gyár, a mely államilag lesz felállítandó azért is, hogy az állam képes legyen a magángyárakkal a eoneurrentiát nemcsak kiállani, de szabályozni; hogy az árakat tényleg kideríteni képes legyen; hogy e gyár ceakis ott állítható fel, a hol különben a tölténygyárak és a lőszergyárak nagyjában előállanak már és a hol azonkívül annak a felállítása a legolcsóbb és ez is nem a magyar határtól távol nem valami ellenszenvből Magyarország ellen, hanem azért, mivel tényleg kincstári birtok van ott, mivel ott vannak a lőterek és próbák és mivel ott vannak a közelségben a lőszergyárak : Bécs-Ujhely közelében állíttatik fel a magyar határ szélén. S pedig nem azon ezélzattal és indokkal,, hogy a pozsonyi gyárat concurrentia utján szállításképtelenné tegye, hanem azon ezélzattal és indokkal, hogy igenis támogassa, hogy igenis azzal karöltve, fejtse ^meg a megfejtendő problémákat. És, igen t. ház, minő furcsa beszédeket