Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.
Ülésnapok - 1887-428
48 428, országos ülés deczember 10-én, sierdán. 1898. t. képviselő urak mintegy vizsgáló birák, a vádakat, melyek a ininister ur ellen felhozhatók voltak, kikeresték és — elismerem — elég higgadtan, a részrehajlatlanság látszatára való törekvéssel, előadták és a mely véget ért, mikor a minister ur az egyes vádpontokra és kérdésekre, melyek felemiittettek, válaszát megadta. A második szak kezdődik H honvédelmi minister urnak tegnapi felszólalása után gróf Apponyi Albertnek e kérdésben kétség kivül az ellenzéki álláspont igen hivatott védő ügyvédjének azon fényes beszédjével, a melyben dialecticájának egész erejével s egyszersmind szónoki tehetségének minden kápráztató képességeivel e házban hangulatot törekedett teremteni, a melylyel a minister ur igen világos és szakszerű válaszai után is a kérdést azon homályba iparkodott visszatolni, a melyben az a minister ur válasza előtt volt. (Igás! Ugy van! a jobboldalon.) A t. képviselő ur előadását és rendszerét azután folytatta és tetézte Pázmándy képviselő urnak mai kétségkívül szintén igen érdekes szakértői szereplése, melyre, tudom, hogy ő a képesítést rég megszerezte akkor, mikor a delegatiók előtt — a mire a delegatió minden tagja emlékezni fog — a Schulhoff-fegyver ügyében mint utazó és ajánló szerepelt Londonban, Pesten és Bécsben. Elismerem, hogy a működése közepette a szakértelemnek azon fokát, mely a mai demonstratióhoz szükséges volt, elsajátította; azt is elismerem, hogy a mai demonstratio a kézzel fogható megtekintés szempontjából bir annyi értékkel, mint a mennyivel az argumentatio szempontjából gr. Apponyi képviselő ur védő beszédje birt a tegnapi napon. És ezzel, azt hiszem, sem az egyiket, sem a másikat nem kicsinylem. Nekünk azonban, kiknek sem a vizsgáló bírói szerep, sem a védő vagy a vádló ügyvéd szerepe nem jut, hanem a kiknek feladata egyszerűen ugy, mint az esküdtszéknek egy esküdtszéki tárgyalás alkalmával, az előadottak nyomán véleményt alkotni, tisztában kell lennünk ezen vélemény kijelentése előtt azzal, hogy tulajdonképen mi az még, a mi szóban forog s a mire szavazatunkat alapíthatjuk? (Egy hang a szélsőbalról: Mi tudjuk!) Mert a képviselőház soha részletes technieai tekintetekre, mintákra és demonstratiókra egyrészt, másrészt bárminő ügyes, lelkes és meleg védőbeszédek álláspontjára nem helyezkedhetik; hanem a képviselőház tisztán a kérdések politikai és azon szempontjára helyezhet súlyt, melylyel azok az állami érdekek tekintetéből birnak. (Helyeslés jobbfelőL) Minden más szempont, akár a társulaté, akár a minister uré, akár az ellenzéké, akár a többségé, mint külön álláspont, jogosulatlan. (Helyeslés jdbbfélöl.) Vizsgáljuk tehát e kérdést e tekintetek szempontjából (Halljuk! Halljuk!) ég erre legelőször szükséges az, hogy a kérdéseket magukat határozottan felállítsuk. Azt hiszem, hogy senki ellenmondásával nem fogok találkozni akkor, ha három kérdésbe foglalom össze az itt eldöntendőket. (Halljuk! Halljuk!) Először azzal kell tisztába jönni, hogy van-e még valami e kérdésnél, a mi annak Iegislativ eldöntése szempontjából felvilágosításra szorul? Másodszor, hogy ha volna ilyesmi, vájjon a parlamenti vizsgáló bizottság a kellő módot nyujtja-e nekünk, hogy a szükséges felvilágosítást megszerezzük? Harmadszor, vájjon helyes eljárás volna-e, ha az előbbiekre igenlő feleletet nyerünk, azon álláspontot elfoglalni, melyre az ellenzék határozati javaslataival bennünket utasít? E három kérdés, azt hiszem, világos ée kimerítő s ezekre felelni annál könynyebb, mivel azon szakavatott és beható tárgyalások után, melyek az ellenzéki szónok urak részéről folytattattak, azt hiszem, kétségtelen, hogy a mi vád a kormány álláspontja ellen, mentség a gyár eljárása mellett s egyáltalán a lehető kételyek támasztása czéljábol előhozható volt, ezt az ellenzéki t. képviselő urak mind felhozták. Legalább lelkiismeretességüknek és igyekezetüknek e tekintetben kétségtelenül bizonyított buzgalma iránt tartozom annyi elismeréssel, hogy feltegyem, hogy több, mint a mi az ő részükről felhozatott, fel sem volt hozható. S mik azok, a miket a t. képviselő urak felhoztak? Polónyi Gréza t. képviselő ur első vádja az volt, hogy a minister az ellenzék kizárásával alkotta meg a gyár igazgatótanát sát és hogy a verseny kizárásával kötötte meg a szerződést. Ennek a kifogásnak az alaptalansága magának Pázmándy Dénes képviselő urnak ma tartott előadásából kiderült s kiderült az, hogy nem áll, mintha különféle czégek nem szoríttattak volna fel. Hiszen a t. képviselő ur a kormányzati rendszernek és a ministeriuin felelősségének mély ismeretével maga hozta fel azt, hogy két ministerium két különféle irányban kezdett tárgyalásokat és a maga részéről majdnem be is fejezte a tárgyalásokat s azután az ellentétes álláspontok összeegyeztetése végett csinált fusiót az angol és német vállalkozók között. Ez, engedelmet kérek, nem felel és nem felelhet meg a való tényeknek. Először is, milyen fogalommal bir a t. képviselő ur — és ez jellemzi egész előadását — az administratio menetéről és a ministeri felelősségről, ha azt hiszi — midőn ilyen valóban nem a törvényhozás termébe való pletykákat hoz fel — (Igaz!
