Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-428

4&&. orsiágos ülés deezemlber 10-én, szerdán. 1890. TJgy van! jobbfélől) hogy mivel egy minister a Vaskapu szabályozása kérdésében akart bizonyos czélt elérni és egy másik minister, ismét egy harmadik minister ressortjába tartozó kérdésben ígéretet tett, ez a harmadik minister a másik kettővel az ügy kárára megegyezkedett. Vájjon ha egy pllanatig elhinnők ennek lehetőségét, lehetne-e ilyen ministeriumban bizni, melynek különféle tagjairól a ressortjukba nem tartozó ügyekbe való nyilt beavatkozást és nem az or­szág érdekei, hanem az egymásnak privátim adott szavuk hitele szempontjából való eljárást kellene feltételezni? Vájjon nem vád-e ez és pedig nem pusztán a honvédelmi minister ur, hanem minden minister ellen, a ki e kérdésben felemlittetett ? S vájjon az, a ki a politikai s kormányzati eljárás helyes viteléről csak a íeg primitívebb fogalommal bir, egy ilyen minis­terium iránt, a mely mögött pedig egy hosszas kormányzati tapasztalat áll s a melyre vonat kuzólag úgy Ugron Gábor, mint A sponyi Albert t. képviselő urak ismételten felemlítették, hogy az eljárás törvényessége tekintetében kétség fel nem hozható, táplálhatna-e csak egy pil­lanatig is mást, mint bizalmatlanságot 1 Ilyen előzetes híresztelések és pletykák, a melyek felmerülhetnek börzeüzleteknél, kormány ellen vádul nem használhatók fel és a törvényhozás consideratiójának tárgyát nem képezhetik. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) A t. honvédelmi minis­ter ur maga mondta, hogy ő nem avatkozott a társaság magánügyeibe s nem gyakorolt be­folyást arra, hogy ki legyen annak elnöke s kik annak igazgató tanácsosai. A társaság, a mely, megjegyzem, nem egy angol és német czégbőí álíott, hanem egy bécsi bank által te­remtetett meg B. Kaas Ivor: Kik voltak benne í (Zaj jobbfélől.) Pulszky Ágoston: Az Union-bankot, úgy tudom, a t. képviselő urak is felhozták ... (Fel­kiáltások a bal- és szélső baloldalon: Ki volt az?) a neveket Pázmándy t. képviselő ur ismételten felemlítette. Ezen társaság öuállólag constituálta magát, önállólag választotta elnökét és úgy tudom, hogy e tekintetben a minister ur elő­zetesen is tartózkodott a beíolyásnak még lát­szatától is; tartózkodott pedig igen természete­sen azért, mert lehetetlen, hogy magára kivánna valaki vállalni felelősséget oly valakiért, a kivel szerződik és a kit ellenőrizni köteles. Az első vád tehát tökéletesen megdől. Következik a második, hogy már az anyagátvételnél oly ne­hézségeket támasztott a kormány, a minőket a steyri gyárral és az Appinoval szemben nem emeltek és a minők a közös hadügyministerium részéről a steyri fegyverekkel szemben szintén nem támasztattak. Az igen t. minister ur e te­KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXL KÖTET. kintetben is egész határozottan kijelentette szombaton és a tegnapi napon, hogy az egy­általában nem áll. Kiderítette azt, hogy igenis szívességből az ő közegei annyira előzékenyek voltak, hogy már az anyag átvételénél is taná­csot adtak a gyárnak a tekintethen, hogy ne vegyen át oly anyagot, melyből előreláthatólag meg nem felelő alkatrészek fognak készülni. Ez csak a gyár financiális érdeke iránti figye­lem volt s a mint a tapasztalat utóbb kimutatta, oly figyelem volt, melylyel a minister talán túl­ment jóakaratában az óvatosság azon mértékén, melyet különben megtartott volna. (Élénk he­lyeslés jobbfélől. Zaj a baloldalon.) Mert ha látom, hogy az ily figyelem és a tanúsított jóakarat következtében lett tanácsadó beavatkozásból minő gyanúokokat faragnak a minister ellen; hogy minden egyes eljárásból, mely a minister ur jóakaratát documentálta, minő fegyvert ková­csolnak saját maga ellen: akkor ebből csak azt következtethetem, hogy a minister ur talán nem volt eléggé óvatos, mikor ennyire is ment és tényleg beavatkozott a gyártás könnyítése végett; és mindenesetre nagyon bölcsen csele­kedett, midőn tovább nem ment. Mert ha tovább ment volna a tanácsadásban, ha közegei is tovább mentek volna, a Pázmándy Dénes kép­viselő ur által felhozott vádakból meggyőződ­hettünk, hogy minő óriási vádak kovácsoltattak volna, ha a siker mégis kimarad, a minister közegei és maga a minister ellen. Hiszen csak arra emlékeztetem a t. házat, a mit Pázmándy Dénes képviselő ur néhány rövid perczczel ezelőtt Bittera századosra vonatkozólag mondott, a mi ellen egyébiránt mindenesetre tiltakoznom kell. Mert nem szabad itt megengedni, hogy a törvényhozás termében a minister valamely szakközegének eljárása specialiter személyes gyűlölködés és személyes támadások tárgyává tétessék s hogy ezen clájrás itt egyáltalában meghonosittassék. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) Ez a legnagyobb méltánytalanság. Méltóztassék a t. minister urat vádolni, méltóztassék ezzel a bátorsággal birni. De ezen bátorsággal nem bírtak, sőt egyenesen deprecálták, vagy talán igazságérzetből deprecálták, hogy a minister öntudatosan akarta az illető gyárat megbuk­tatni és ily utasítást adott közegeinek. (Ellen­mondások a szélsőbalról.) Hiszen önök elismerték hogy a minister törvényszerűen és a szerződés értelmében járt el; tehát ne méltóztassanak oly valakit, a kinek hivatalos esküje tiltja, hogy a saját védelmére szót emeljen, a ki itt védtelenül oly körök ellenszenvének van kitéve, a me­lyeket önök sem bimak személyére nézve fel­világosítani ... (Zaj és félkiáltások a bal- és ssélös baloldalon: Ki bántotta!) Eugededelmet kérek, egy honyédtiszt becsületéről van szó.... 1

Next

/
Thumbnails
Contents