Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-445

4M. országos ülésjanuár 26-án, hétfon. 1891. §55 ur gyakorlatilag a végrehajtás alkalmával igy is rendelkeznék és hogy az ez iránti rendelke­zés csak elnézésből maradt ki; de, nézetem szerint, mégis jó lenne ezt a törvény szövegébe föl­venni s a törvényben kimondani, hogy a mennyi ben a menedékházban az egy dajka felügyelete alatti gyermekek száma a 40-et túlhaladná, a dajka mellé egy alkalmas női cseléd adassék. Ez irányban bátor vagyok a szakasz intentiójának kiegészítése végett módosítványt beterjeszteni, mely igy szól (olvassa): E szakasz 3. sorában & mondat végére teendő: „menedékházi dajkának pedig egy alkalmas nőcseléd". Ajánlom módosítványomat elfogadásra. (He­lyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni a inódosítvány. Madarász József jegyző (olvassa Zay Adolf módosítvdnyát). Gr. Csáky Albin, vallás- és közokta­tásügyi minister: T. képviselőház! Van sze­rencsém kijelenteni, hogy ez egyszer Z ty Adolf képviselő úrral egyetértek. (Derältég.) Ennek folytán szívesen járulok módosítványán ik elfoga­dásához. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs föl- j jegyezve. Ha tehát senki sem kivan szólani, a j vitát bezárom. A 7. §. szövege nem támadtatott meg és igy azt hiszem, kijelenthetem, hogy az változatlanul fentartatik. Ehhez azonban Zay Adolf képviselő ar a következő toldást javasolja: „menedékház! daj­kának pedig alkalmas nőcseléd". Kérdem a t. házat: méltóztatik-e ezen tol­dást elfogadni, igen vagy nem? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogad­tatik és hogy igy a szakasz ezzel kiegészíttetik, Következik a 8. §. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a 8. §-t). Madarász József jegyző: Molnár Antal! Molnár Antal: T. képviselőház! A jelen szakasznak első pontjában, a mely a kisdedóvodák munkakörét állapítja meg s a mely úgyszólván a kisdedóvásnak definitióját foglalja magában, kimaradt a „gyermek", a ki nélkül pedig nem­csak a kisdedóvás, de a jelen szakasz szövege­zése is alig lesz fentartható. Ugyanis az emlí­tettem hihagyás folytán meglehetősen kuszálttá lett a Szakasz szövege; például a 3-ik sorban uzó van a korukhoz mért testgyakorlattal való foglalkoztatásról, a nélkül, hogy meg lenne mondva, hogy kinek korához legyen mérve ezen test­gyakorlattal való foglalkoztatás. A további szö vegezésben is hiányzik a rendelkezésnek az alanyhoz, vagyis a gyermekhez való viszo­nyítása. Ezek alapján bátor vagyok a 8. szakasz első bekezdését] más szövegezésben ajánlani elfogadásra. Mielőtt azonban erre vonatkozó módosításomat felolvasnám, megjegyzem, hogy az új szövegezésben változatlanul fentartani bátorkodom a sokat vitatott fohászt. Ezen pont ugyanis általános rendelkezést foglalván magá­ban, azt hiszem, hogy ebben igen helyes lesz ezen kifejezésnek a fentartása. A mennyiben azonban a t, ház bölcsessége ugy találná, hogy szükséges kivételt statuálni azon óvodákra nézve, a melyeket kizárólag egy felekezetbeli gyerme­kek látogatnak, ugy azt hiszem, hogy az ide vonatkozó rendelkezés minden ecetre mint kivé­tel nem magában a szakasz első pontjában, ha­nem akár azután, akár a törvényjavaslatnak egy más helyére lesz beillesztendő. Eunek előre­bocsátásával bátor vagyok javaslatba hozni, hogy a szakasznak első pontját a t. ház méltóztassék a következő szerkezetben elfogadni: „A kisdedóvodáknak és lehetőleg az állandó gyermek-menedékházak munkaköre; a gyerme­keknek fohászszeríí imára, értelmes beszédre és énekre való oktatása ; koronkint, tekintettel az értelem fejlesztésére, korukhoz mért testgyakor­lattal és játékkal foglalkoztatása: testi és szel­lemi erejöket meg nem terhelő, de ügyességüket fokozó kézi munkára, valamint rendre, tiszta­ságra és illedelmes magaviseletre szoktatása." (Helyeslés.) Madarász József jegyző: Filtsch József! Filtsch József: t. ház! A 8. §. 4-ik bekezdése azt czélozza, hogy a kisdedóvodákban és gyermekmenedékházakban a nem magyar nyelvű gyermekek foglalkoztatása össze legyen köthető a magyar államnyelv ismeretébe való bevezetéssel. (Helyeslés.) Nem szándékozom ez alkalommal új nem­zetiségi vitát provocálni; az ügy érdeméhez tehát nem akarok bővebben szólani, de két megjegyzést legyen szabad tennem. Az egyik ez: Beöthy Ákos t, képviselő­társam List Frigyes nemzetgazdasági tudós egy nyilatkozatát idézte, melyben List a néme­teknek azt tanácsolja, hogy vándoroljanak be tömegesen Magyarországba és ott magyarosod­janak meg. (Helyeslés.) Eszembe sem jut kétségbe vonni, hogy List Frigyes sokkal nagyobb tekintély nálamnál vagy t. képviselőtársamnál; de már Zay Adolf t. képviselőtársam nagyon helyesen jegyezte meg, hogy a mi magunk tartására nézve nem az az irányadó, a mit Liszt Frigyes vagy bárki mond, hanem egyedül az, a mit lelkiismeretünk meg­enged. De Beöthy Ákos t, képviselőtársam még egyet nem vett tekintetbe, t. i. azon tényt, hogy List Frigyesnek azon mííve, melyben az érin­tett nyilatkozat előfordul, „Das politische System der National-Oekonomie" 1841 ben, tehát oly korszakban jelent meg, mely előtt a nemzetiségi

Next

/
Thumbnails
Contents