Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-442

U2. országos Illés január 22-én, csütörtökön. 1891. 275 442. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1891. évi január hó 22-én, csütörtökön. Péchy Tamás elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv-hitelesítés. Az időközben érkezett két kérvény bemutatása. A kisdeddvásról BZÓIÓ törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Napirend megállapítása. A "kormány részéről jelen vannak: gróf Szapáry Gyula, gróf Csáky Albin, Baross Gábor, gróf Bethlen András, (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom, A mai. ülés jegyzőkönyvét Dárdai Sándor jegyző ur fogja vezetni. A javaslatok mellett szólni kívánókat Széll Ákos, az azok ellen jelentkezőket Balogh Géza jegyző urak fogják jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni az utóbbi ülés jegyzőkönyvét. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a január M 21-én tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom Báránd község 348 polgárának Illyés Bálint, Ér-Adony község polgárainak Csanády Sándor képviselő által beadott kérvényét, melyben az önkormányzatnak, illetőleg a tisztviselők választási jogának fentartása iránt kérelmeznek. Ezen kérvények tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Más előterjesztés sem lévén, következik a napirend : a kisdedóvásról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Jelesül pedig ki következik ? Széll Ákos jegyző* Spóner Andor! Spóner Andor: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Ha az iránt egyáltalában kételyeket tápláltam volna, a diseussio eddigi lefolyása arról győzött volna meg, hogy a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat ellenében az egyedül némi jogosultsággal felhozható aggály csakis a pénzügyi tekintetet érinthetné. Hanem, t. ház, semmi kétség, hogy az életbeléptetendő, vagyis inkább általánosítandó intézmény ugy az állanibudgetet, mint sok helyütt a községi előirányzatokat nem jelentéktelen uj összegekkel fogja megterhelni. De, t. ház, közterheinken — a melyeknek absolut leszállítását, ha tényekkel és nem illusiókkal akarunk számolni, legalább is évek hosszú sorára kizártnak kell, hogy tekintsük — ! csakis az által enyhíthetünk, ha azok viszonylagos ! súlyát megkönnyítjük; oda pedig csak akkor juthatunk el, ha állami és társadalmi intézményeinket a haladó kor követelményeihez és speciális állapotaink kívánalmaihoz képest kifejlesztve, a hol kell átidomítva, ez által anyagi jólétünket és culturánkat és azzal egyidejűleg teherviselési képességünket az állam mindinkább • növekedő igényeinek megfelelőleg fokozzuk. I Azért, t. ház, felette kedvező jelenségnek tartom, j hogy a helyreállított pénzügyi egyensúly és a reformok keresztülvitele közt fennálló amaz állí! tólagos ellentét mely még az 1890. évre szóló m-