Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-427

427. országos Blés deessember 9-én, keiden. 1860. :

:~ hogy elfogadnám, nem hogy visszautasítanám, de tárczám hozzákötésével egyenesen követelném a vizsgálatot. (Élénk helyeslés és taps a bal- és szélsőbalon.) Ámde, t. ház, ez felfogás dolga; én csak azt mondom, hogy hasonló esetben mit tennék. Hogy a t. minister ur mást tesz, az az ő dolga. De a képviselőháznak dolga aztán határozni, hogy mit tart saját szempontjából feladatának és kötelességének. (Igás! Ugy van! halfelöl.) A minister ur az állam érdekét állítja szembe minden felszólalásában egy magán-vállalkozás érdekével. Bocsánatot kérek, de ez a szembeállítás nem egészen helyes. Egészen fair akarok a minister úrral eljárni. Elismerek mindent, a mi álláspontja mellett szól; elismerem annak az álláspontnak a domináló fontosságát, hogy a honvédség kellő időben oly fegyvereket nyerhessen, melyek semmi tekintetben sem állnak hátrább a véderő többi tényezőinek felfegyverzésénél; hiszen mi leszünk az utolsók, a kik bármely tekintetben a honvédséget inferiorabbá akarjuk tenni. (Zajos helyeslés a baloldalon.) De igen nagy a másik állami érdek is, hogy a monarchiának, nemcsak Magyarországnak, hanem az egész monarchiának védereje és a védelem eszközeivel való felszerelése ne legyen kitéve egyetlen egy gyár monopóliumának (Zajos helyeslés és tetszés balfelöl) s ne legyen kiszolgáltatva annak, ha véletlenségből azt a gyárat az ellenség megszállja, vagy elemi csapás elpusztítaná. (Élénk helyeslés balfelől.) Ezeket az érdekeket a t. minister ur is hangsúlyozta indokolásában akkor, midőn az 1888:11. t.-czikket törvényjavaslat alakjában beterjesztette. Tehát nem annak a részvénytársaságnak boldogulása vagy nem boldogulása, hanem egy második fegyvergyárnak a létesítése képez oly fontos állami szempontot, mely nagyon, de nagyon elbírja a mérlegelést, hogy mi fontosabb: az-e, hogy a honvédség egy kis részének felfegyverzése 2—3 hónappal elkéssék, vagy hogy azon állapot, a mely ma megvan, t. i. a steyri gyártól való függés, tovább is feumaradjon ? Sőt ha összegezem azt, hogy minden valószínűség fenforgott az összes felhozott vizsgálati iratok szerint arra nézve, hogy a fegyvergyár nem igen hosszú idő múlva képes lesz fegyvereket szállítani, hogy tehát azon risico, mely szerint ez be nem állana, igen csekély volt — és azt, hogy önmagában véve is kérdés, melyik a nagyobb érdek, a pillanatnyi-e, vagy az állandó érdek — akkor azt hiszem, alig van kétség az iránt — azt mondom: alig, mert hű maradok azon kijelentésemhez, hogy ítéletet nem mondok, csak vizsgálatot követelek — tehát alig van kétség az iránt, hogy a mérleg azon serpenyője fog lejebb szállani és ott lesz a nagyobb siíly, a hol egy pillanatnyi — megengedem — nagy, de nem evidenter veszélyeztetett érdekkei egy szintén igen nagy és —- félek tőle — végleg a tönkrejutásra ítélt állandó állami érdek áll szemben. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) É^, t. ház, midőn ily nagy, egymással szemben álló érdekek és felelősségek mérlegeléséről van szó, midőn elhiszem — és snbjective — hogy a minister ur lelkiismeretesen és komolyan járt el, de talán egyoldalúan, talán a kérdés azon alkotó elemét nem eléggé átérezve, melyről nem is szólottam és melyről nem is fogok szólni, mert hisz azt mindnyájan érezzük, t. i. a fegyvergyár létesíséhez fűződő magyar nemzeti érdeket értem; (Zajos helyeslés és taps a bal- és szélső baloldalon) mondom, mikor ily nagy felelősségről van szó, akkor, t. ház, nem indorsalhatjuk mi ezen felelősségeket a nélkül, hogy teljesen tisztán lássuk az ügyet. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Nem tehetjük magunkat részesévé azon optiónak, melyet a t. minister ur egymással szemben álló két érdek között elfogadni és vallani jónak látott, a nélkül, hogy e kérdés minden elemébe tisztán lássunk. És ki kell terjednie a vizsgálatnak mindenre, nem azért, mintha mi a fegyvergyár egyes tényezőit megfenyíthetnők, vagy fölöttük bármi hatóságot gyakorolhatnánk; hanem azért, mert a kérdés minden oldalának megbeszélésénél váratlanul és előre nem látott módon merülhetnek fel a kérdésnek oly momentumai, a melyekről most azt hiszszük, hogy a kormány felelősségét nem érintik, közelebbről megvizsgálva pedig kitűnik, hogy igenis érintik, hogy a kormánynak valamely mulasztásával, vagy elhamarkodott cselekményével állunk szemben. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Követeljük a vizsgálatot ezen esetben, igen nagy politikai érdekből, (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) a mely politikai érdek kell, hogy különösen előttünk, a kik a kiegyezésnek hívei vagyunk, mérvadó legyen. (Elém helyeslés a baloldalon.) Ha azon t. barátaim, a kik a kiegyezést ostromolják, a kik azt állítják, hogy a magyar nemzeti érdekeket ezen az alapon érvényesíteni nem lehet . . , Csanády Sándor: Igaz! Gr. Apponyi Albert:... a vizsgálatot követelik, akkor ők a tulajdon elvi szempontjukból igen nagy abnegatiónak jelét adják; mert az ő elvi szempontjuknak semmi sem lehet kedvezőbb, mint azon homály fentartása, a mely az egész iigvet takarja. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Vau ennek háttere, t. ház. (Halljuk! Bálijuk!) Mindenki, a ki a delegatióknak éveken át tagja volt, a ki ezen monarchia katonai ügyeivel foglalkozott, tudja, mennyire nem bírjuk elérni azt, hogy a közös hadsereget szolgáló nagy