Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-439

189. ofsíígos ülés január 19-én, hétfőn. 1891. m mekekkel más, mint magyar nyelven beszéljenek. (Helyeslés.) A javaslat 18-ik §-a szerint az államnak jogában és kötelességében áll bárhol a helyi viszonyok által igényelt kisdedóvodát vagy menedékházat felállítani és ennek költségeire igénybe veheti a 17-ik §-b;m megállapított 3° o-os pótadót. A 23-ik §. szerint az állami kisdedóvodákhoz és menedékházakhoz a vallás- és közoktatásügyi minister nevez ki felügyelő-bízottBagókat és alkalmaz kisdedóvónőket és dajkákat. A 28-ik §. 2-ik pontja szerint a vallás- és közoktatásügyi minister oly kisdedóvodák és menedékházak bezáratását rendelheti el, a melyek a törvény követelményeinek nem felelnek meg; és a 40-ik §. szerint oly kisdedóvónőképző-intézetek bezáratását is, a melyeknél hiányok tapasztaltatnak. A javaslat 43-ik §-a szerint a vallás- és közoktatásügyi minister a törvény követelményeinek megfelelő, de segélyezésre szoruló kisdedóvodákat, gyermekmenedékházakat, valamint kisdedóvónőképző-intézeteket, tekintet nélkül jellegükre, az állami költségvetésben e czélra előirányzott összegből segélyezheti s az illető intézet állandó segélyezését biztosíthatja. Viszont pedig a segélyezés arányában kikötheti maga részére az illető intézet személyzete megfelelő részének alkalmazását. HÍJ az állam ez intézet fentartásához szükséges öszszeg felénél több segélyt ad, ez esetben a vallás- és közoktatásügyi minister az egész intézetet rendelkezése és gondozása alá veszi. T. ház! A nép- és közép-iskoláknál tett tapasztalás tanúsága szerint, attól lehet tartani, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister ur sietni fog épen nem-magyar ajkú lakossággal biró vidékeken a 3%-os pótadó segítségével állami kisdedóvodákat felállítani és nem-magyar kisdedóvodákat nem is kért segélyezés által az állam kezébe átjátszani; számos, nem-magyar jellegű kisdedóvcdákat pedig mindenféle ürügy alatt bezáratni s helyükbe állami óvodákat felállítani. Miután pedig az állami óvodákban a gyermekek anyanyelve tekintetbe nem igen fog vétetni, hanem talán kizárólag a magyar nyelv fog alkalmaztatni: ennek kimaradhatlan következménye az összes kisdedóvás fokozatos magyarosítása lesz. Ez pedig nem egyéb, mint az összes nem-magyar ajkú lakosság magyarosítása már a legzsengébb életkorban, vagy jobban mondva : a magyarosítási szándék. Ezekkel, t. ház, bebizonyította ak vélem, hogy az egész törvényjavaslat tele van a magyarosítási szándékkal. Ezen szándékot pejlig szintén a törvényjavaslat egy helytelen elvének tartom. Mert, t. ház, ne méltóztassanak magukat illusiókbau ringatni. Hiszen nagyon kényelmes volna a közigazgatásra nézve, ha ezt az országot esak magyarok laknák, hazánkban csak a magyar nyelvet beszélnék. De mind hiába, nem igy áll a dolog. Mert mindenki tudja, hogy hazánk lakosságának nagyobb része,Horvát Szlavonorezágot nem is számítva, nem a magyar fajhoz tartozik, nem a magyar nyelvet beszéli. Ez a tény nem küszöbölhető ki a világból. Sokan ugyan azt hiszik, hogy ez csalódás. Hát csakugyan lehetőnek tartják-e, hogy egy ország kisebbsége rá kényszerítse a többségre nyelvét és nemzetiségét? Ezen hitet végzetes tévedésnek tartom. És bizonyosan az az ut, melyet e végett eddig követtek, legkevésbé alkalmas arra, hogy ezéljukat elérjék. Mert, ha a kényszer eszközeivel törekszenek a magyar nyelvet kiterjeszteni, ez ellen csak annál szilárdabb ellentállást és nagyobb ellenszenvet fognak előidézni. És habár sikerülne is a kényszer eszközeivel a magyar nyelvnek nagyobb elterjedést szerezni, nem fog sikerülni sohasem a népre rákényszerített magyar nyelvvel egyszersmind a magyar szellemet is kiterjeszteni. Mert ugyanazon szeretettel, melylyel önök ragaszkodnak anyanyelvükhöz és nemzetiségükhöz, ugyanazon szeretettel ragaszkodik a hazának minden népe a magáéhoz. Engedjék tehát át a m igyar nyelv terjeszkedését a természetes fejlődésnek az élet körüli harezban, és sokkal nagyobb eredményeket fognak elérni. Ne tekintsék a nem-niagyarajkú polgártársaikat idegeneknek, sőt ellenségeknek, (Ellenmondás) a kik ellen küzdeni kell; hanem tekintsék testvéreknek, a kikkel együtt ugyanazt a szép és mindegyiktől egyformán szeretett hazát lakják és azt minden tekintetben előmozdítani hivatva vannak. Ha ily módon járnak el, biztosan megnyerik az egész ország minden lakosának rokonszenvét. Mondjanak le ezen boldogtalan magyarosítási politikáról, (Derültség és •u.ozgás) és csodálatra méltó eredményeket fognak látni s ezt a szép országot a föld egyik legszerenesésbikévé fogják tenni. Hiszen épen a magyar nemzetnek oly szeretetreméltó társadalmi és jellegi tulajdonságai vannak, mint esak kevés népnek e földön, és ha a sajnálatos magyarosítási politika által nem emelnek áthághatlan korlátokat magok és a nem-magyar nemzetiségek között: megnyerendők mindenkinek a szivét és természetes vonzerejükkel, valamint a saját érdek indokaival nemzetüknek egy évben több hivet fognak szerezni, mint a legszigorúbb kény szerszabályokkal egy évtized alatt. E szempontból az előttünk fekvő törvényjavaslat magyarosítási szándékait is elhibázottaknak tartom. Az érintett indokokból visszautasítom a törvényjavaslatot általánosságban is. t (Mozgás.) Balogh Géza jegyző: Czirer Ákos!