Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-439

189. ofsíígos ülés január 19-én, hétfőn. 1891. m mekekkel más, mint magyar nyelven beszélje­nek. (Helyeslés.) A javaslat 18-ik §-a szerint az államnak jogában és kötelességében áll bárhol a helyi viszonyok által igényelt kisdedóvodát vagy menedékházat felállítani és ennek költségeire igénybe veheti a 17-ik §-b;m megállapított 3° o-os pótadót. A 23-ik §. szerint az állami kisded­óvodákhoz és menedékházakhoz a vallás- és köz­oktatásügyi minister nevez ki felügyelő-bízott­Bagókat és alkalmaz kisdedóvónőket és dajká­kat. A 28-ik §. 2-ik pontja szerint a vallás- és közoktatásügyi minister oly kisdedóvodák és menedékházak bezáratását rendelheti el, a me­lyek a törvény követelményeinek nem felelnek meg; és a 40-ik §. szerint oly kisdedóvónő­képző-intézetek bezáratását is, a melyeknél hiányok tapasztaltatnak. A javaslat 43-ik §-a szerint a vallás- és közoktatásügyi minister a törvény követelményeinek megfelelő, de segélye­zésre szoruló kisdedóvodákat, gyermekmenedék­házakat, valamint kisdedóvónőképző-intézeteket, tekintet nélkül jellegükre, az állami költség­vetésben e czélra előirányzott összegből segé­lyezheti s az illető intézet állandó segélyezését biztosíthatja. Viszont pedig a segélyezés ará­nyában kikötheti maga részére az illető intézet személyzete megfelelő részének alkalmazását. HÍJ az állam ez intézet fentartásához szükséges ösz­szeg felénél több segélyt ad, ez esetben a val­lás- és közoktatásügyi minister az egész intéze­tet rendelkezése és gondozása alá veszi. T. ház! A nép- és közép-iskoláknál tett tapasztalás tanúsága szerint, attól lehet tartani, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister ur sietni fog épen nem-magyar ajkú lakossággal biró vidékeken a 3%-os pótadó segítségével állami kisdedóvodákat felállítani és nem-magyar kisdedóvodákat nem is kért segélyezés által az állam kezébe átjátszani; számos, nem-magyar jellegű kisdedóvcdákat pedig mindenféle ürügy alatt bezáratni s helyükbe állami óvodákat fel­állítani. Miután pedig az állami óvodákban a gyermekek anyanyelve tekintetbe nem igen fog vétetni, hanem talán kizárólag a magyar nyelv fog alkalmaztatni: ennek kimaradhatlan követ­kezménye az összes kisdedóvás fokozatos magya­rosítása lesz. Ez pedig nem egyéb, mint az összes nem-magyar ajkú lakosság magyarosítása már a legzsengébb életkorban, vagy jobban mondva : a magyarosítási szándék. Ezekkel, t. ház, bebizonyította ak vélem, hogy az egész törvényjavaslat tele van a ma­gyarosítási szándékkal. Ezen szándékot pejlig szintén a törvényjavaslat egy helytelen elvének tartom. Mert, t. ház, ne méltóztassanak magukat illusiókbau ringatni. Hiszen nagyon kényelmes volna a közigazgatásra nézve, ha ezt az orszá­got esak magyarok laknák, hazánkban csak a magyar nyelvet beszélnék. De mind hiába, nem igy áll a dolog. Mert mindenki tudja, hogy hazánk lakosságának nagyobb része,Horvát Szlavonorezá­got nem is számítva, nem a magyar fajhoz tartozik, nem a magyar nyelvet beszéli. Ez a tény nem kü­szöbölhető ki a világból. Sokan ugyan azt hiszik, hogy ez csalódás. Hát csakugyan lehetőnek tartják-e, hogy egy ország kisebbsége rá kényszerítse a többségre nyelvét és nemzetiségét? Ezen hitet végzetes tévedésnek tartom. És bizo­nyosan az az ut, melyet e végett eddig követ­tek, legkevésbé alkalmas arra, hogy ezéljukat elérjék. Mert, ha a kényszer eszközeivel törek­szenek a magyar nyelvet kiterjeszteni, ez ellen csak annál szilárdabb ellentállást és nagyobb ellenszenvet fognak előidézni. És habár sike­rülne is a kényszer eszközeivel a magyar nyelv­nek nagyobb elterjedést szerezni, nem fog sike­rülni sohasem a népre rákényszerített magyar nyelvvel egyszersmind a magyar szellemet is kiterjeszteni. Mert ugyanazon szeretettel, mely­lyel önök ragaszkodnak anyanyelvükhöz és nemzetiségükhöz, ugyanazon szeretettel ragasz­kodik a hazának minden népe a magáéhoz. Engedjék tehát át a m igyar nyelv terjesz­kedését a természetes fejlődésnek az élet körüli harezban, és sokkal nagyobb eredményeket fog­nak elérni. Ne tekintsék a nem-niagyarajkú pol­gártársaikat idegeneknek, sőt ellenségeknek, (Ellenmondás) a kik ellen küzdeni kell; hanem tekintsék testvéreknek, a kikkel együtt ugyan­azt a szép és mindegyiktől egyformán szeretett hazát lakják és azt minden tekintetben előmoz­dítani hivatva vannak. Ha ily módon járnak el, biztosan megnyerik az egész ország minden lakosának rokonszenvét. Mondjanak le ezen bol­dogtalan magyarosítási politikáról, (Derültség és •u.ozgás) és csodálatra méltó eredményeket fog­nak látni s ezt a szép országot a föld egyik legszerenesésbikévé fogják tenni. Hiszen épen a magyar nemzetnek oly szeretetreméltó tár­sadalmi és jellegi tulajdonságai vannak, mint esak kevés népnek e földön, és ha a sajnálatos magyarosítási politika által nem emelnek áthág­hatlan korlátokat magok és a nem-magyar nem­zetiségek között: megnyerendők mindenkinek a szivét és természetes vonzerejükkel, valamint a saját érdek indokaival nemzetüknek egy évben több hivet fognak szerezni, mint a legszigorúbb kény szerszabályokkal egy évtized alatt. E szempontból az előttünk fekvő törvény­javaslat magyarosítási szándékait is elhibázot­taknak tartom. Az érintett indokokból visszautasítom a törvényjavaslatot általánosságban is. t (Mozgás.) Balogh Géza jegyző: Czirer Ákos!

Next

/
Thumbnails
Contents