Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.
Ülésnapok - 1887-434
192 *W» országos fllés áeezember 17-én, szerdán. 1890. vasutvonalainak megváltása iránt az 1890. évi XXXI. törvényczikk alapján tolyó évi június 16-án megkötött szerződés jóváhagyása és beczikkelyezéséről szóló 599. számú törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az megszavaztatik. Kérem a t. házat, hogy a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontját azonnal hitelesíteni méltóztassék, hogy a törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás végett a főrendiházhoz átküldhető legyen. Széll Ákos jegyző (olvassa a jegyzőkönyv erre vonatkozó pontját). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv felolvasott pontját hitelesítettnek jelentem ki s a törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz áttétetik. Következik a napirend szerint a közgazdasági bizottság 665. szánni jelentése, ,.a keres kedelmi viszonyainknak a Török birodalommal és Bulgáriával való ideiglenes rendezéséről" ezímíí 659. számú törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni 8 igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Emich Gusztáv előadó: T. ház! A monarchiánk és a Török birodalom között fennállott 1862. évi kereskedelmi szerződésnek lejárta alkalmával a törvényhozás az 1890 : XXVII. t.-ez. megalkotásával a kormánynak két irányban adott felhatalmazást. Ezen felhatalmazás egyik része oda irányult, hogy a Török birodalommal, valamint azon souzerain államokkal, melyek kereskedelmi egyezmények megkötésére föl vannak jogosítva, új egyezményeket köthessen és a mennyiben sikerűi ily egyezményeket megkötni, azokat hatályba is léptethesse, azon kötelezettséggel azonban, hogy ezen egyezményeket alkotmányos tárgyalás végett a f. év végéig a t. háznak okvetlenül beterjeszsze. A felhatalmazás másik iránya pedig arra terjedt, hogy ideiglenesen és rendeleti utón a kereskedelmi viszonyok szabályozása czéljából a kormány a megfelelő intézkedéseket megtehesse. A kormány az adott fehatalmazást mindkét irányban felhasználta, a mennyiben a szerződési tárgyalások mind a Török birodalommal, mind pedig Bulgáriával és Egyptommal folytathattak, de, mint tudni méltóztatik, csak Egyptommal vezettek végleges eredményre. Az ezzel f. évi augusztus 16-án kötött kereskedelmi egyezményt a t. ház a közelmúlt napokban elfogadni is méltóztatott. Bulgáriával f. évi októberben sikerült oly ideiglenes egyezményt megkötni, mely szerint a kölcsönös árúforgalomban a legnagyobb kedvezési vámtételek és elbánás fognak alkalmaztatni. Törökországgal azonban a szerződési tárgyalások még folyamatban vannak. A szóban forgó országokkal való kereskedelmi viszonyok ideiglenes rendezése tekintetében pedig olykép történt intézkedés, hogy f. évi június 20-án egy rendelet bocsáttatott ki, a melynek értelmében az áruforgalom az eddigi elbánásban fog továbbra is részesülni. Ezen törvényjavaslatban, mely épen ezen 1890. deczember 31-iki határidő lejárta folytán vált szükségessé, a kormány újból két irányban kér fölhatalmazást. Az egyik az, hogy Bulgáriát illetőleg az 1890: XXVII. t.-cz. intézkedéseit egy végleges egyezmény létrejöttéig hatályban tarthassa; Törökországot illetőleg pedig, tekintettel a külön viszonyokra és szabad kikötőink valószínű megszűnésére, arra kéri a kormány a fölhatalmazást, hogy az idézett törvényczikkben foglalt intézkedéseket még 1890. deczember 31-én túl is alkalmazhassa, azon megszorítással azonban, hogy ha az intézkedések vagy megállapodások hatálya az 1891. évi deczember 31-én túl terjednek, azok mindenesetre alkotmányos tárgyalás czéljából előzőleg a törvényhozás elé terjesztessenek. T. ház! A közgazdasági bizottság ennélfogva mind a Török birodalommal,mind a Bulgáriával való kereskedelmi viszonyok kellő rendezése szempontjából ezen felhatalmazást mellőzhetetlennek és czélszeríí intézkedésnek tartja és a t. háznak változatlan elfogadásra ajánlja. (Helyeslés jobhfelől.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a mennyiben tehát szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e kereskedelmi viszonyainknak a Török birodalommal és Bulgáriával való ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen!) Kijelentem tehát, hogy a t. ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja és igy következik a részletes tárgyalás. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és első ssakaszát). Elnök: Az első szakasz ellen felszólalás nem történvén, kijelentem, hogy a t. ház azt elfogadja. Következik a 2. §. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök: Felszólalás nem történvén, a 2.§. elfogadtatik és a törvényjavaslat ezzel részleteiben is megszavaztatván, harmadszori felolvasás czéljából a holnapi ülés napirendjére tíízetik ki.
