Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-433

•f 70 488. országos ülés deczenrtier 16-áo, kedden. 1800. által a versenyképesség fejlesztésére hathatós rugó gyanánt szolgáljanak. Mivel azonban pénzügyi viszonyaink s a jelenleg uralkodó hangulat szerint ezen állami kedvezmény elnyerésére kilátás alig lehet, igen fontosnak tartom, hogy az adandó állami kedvezmény, főleg pedig az amerikai alanyba beojtott szőlővesszŐkkel beültetett területekre legalább tizenöt évi időtartamra terjesztessék ki s ezen kedvezmény a már művelés alatt levő területekre is megadassék. Hogy ezen álláspontom törvényeink szelleméből kifolyólag mennyire jogosult s indokolt, szabad legyen hivatkoznom azon törvényeinkre, melyek ideiglenes adómentességet tartalmaznak. Az 1875. évi VII. törvényezikk szerint oly területek,f melyek az adókivetéskor még földadó tárgyát nem képezték s utóbb csak rendkívüli költséggel váltak gazdaságilag használhatókká, tizenöt évig adómentesek s igy ezen kedvezmény az amerikai alanyokba ojtott szőlőveszszőkkel beültetett területekre már ennek szelleméből kifolyólag indokoltnak látszik, mivel ilyeneknek beültetése rendkívüli költségeket igényelnek. Sőt az 1871: XLI1. 1875; IV, 1876: XIV. 1880: XVIII, 1880: LXV, 1882: VIII, 1883. XXXVI. és az 1884. évi XXV. törvényczikkek az építkezéseknél tizenöt, husz, huszonöt, harmincz évi adókedvezményeket nyújtanak. Hogy az ipar-s gyárvállalatoknál az adó kedvezmény mily széles alapra van fektetve, azt bővebben fejtegetnem alig szükséges s csak a hazai iparunk állami kedvezményekben való részeltetéséről szóló 1890: XIII. törvényczikkre hivatkozom, mely szerint az engedélyezett adókedvezmények tizenöt évre terjedhetnek. Mindezeket megfontolva, azon kérdés támad fel bennünk önkénytelen: vájjon mi lehet az oka, hogy az ország ily eminens érdekeivel szemben a kormányzat oly szűkkeblűén jár el, holott elengedhetlen kötelessége volna nemcsak a legmesszebb menő adókedvezményeket nyújtani, hanem azokat, a kik a phylloxera pusztításai következtében maguk erejéből ily költséges beültetésekre anyagilag nem képesek s az állam segélyét igénybe akarják venni, czéljok elérésében megfelelő államsegélylyel támogatni. Az 1889. évi XXX. törvényezikk alapján vízszabályozásra s talajjavításokra kedvezményes kölcsönök nyújtatnak s ezen kölcsönök adó- s portó-mentesek. Egyes iparágak s gyár vállalatok meghonosítására a kormány igen nagy kedvezményeket tesz s hogy ez helyes, azt magam is elismerem; de mennyivel nagyobb kedvezményeket kellene adnia most, midőn szőlőinket megmenteni akarlak. Mert ezen esetben nemcsak milliókra menő nemzeti vagyon megmentéséről, hanem számtalan, immár koldusbotra jutott lakosságnak existentiájáról is van szó. De eltekintve ettől, az állam csak saját érdekében jár el, ha e téren mentől nagyobb bőkezűséget fejt ki. Ez most lucrum cessanst képez; mert a mit veszt a réven, megnyeri a vámon, vagyis később a forgalomban, fogyasztási s egyéb adóban s igy jövőre nézve még kedvezőbb pénzügyi eredményeket érhet el. Azért a pénzügyi politika szempontjából is indokolt ezen intézkedés, annál is inkább, mivel a hegyi szőlők parlagon, csakis mint legelők vagy erdők volnának értékesíthetők és mint ilyenek jövedelmező adóalapul nem szolgálhatnak. Ezek után a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom s ezen felszólalásom értelmében a részleteknél módosításaimat is meg fogom tenni. (Helyeslés balfelöl.) Balogh Géza jegyző: B Andreánszky Gábor! B. Andreánszky Gábor: T. képviselőház! Én már az 1890 ik évi költségvetés tárgyalása alkalmával bátor voltam felszólítani az akkori földmívelési és pénzügyminister urakat, nyújtanának be egy törvényjavaslatot, mely a szőlődézsmaválíság alá eső összes tartozásokat megszüntetné oly szőlőkben, melyeket a phylloxera elpusztított. Az előttünk fekvő törvényjavaslat látszólag részben megfelel ezen óhajnak; azonban csakis látszólag, mert a valóságban talán még károsabb hatással is lesz, mint az eredeti állapot. A törvényjavaslat t. i. csakis azon szőlőterületekre nézve engedi el az összes tartozásokat, a melyek más művelési ágra uem alkalmasak, tehát teljesen hasznavehetetlenek. Köszönöm én az illetők nevében a kormány ezen nagylelkűségét. Mindazon szőlőkre nézve azonban, melyek más művelési ágra alkalmasak, leszállítja ugyan az új adóarány mérvében a tartozásokat, de csak azon évektől kezdve, a melyekben a phylloxera-pusztítás constatálva van; azon évekre azonban, a melyekben még nincsen constatálva, fenmaradnak a tartozások. Már most nézzük, t. képviselőház, ennek a practicus eredményét. (Ralijuk! Halljuk.') Mint tudjuk, a legtöbb szőlő szórványosan egyes gyümölcsfákkal van beültetve és igy csak a kataszteri közeg bölcs belátásától, jobban mondva : önkényétől függ, hogy nem veszi-e fel e területet, mint kerti művelés alatt álló gyümölcsöst. Továbbá a legtöbb gazda sajnálja azt a földet ott hagyni; felkapáitatja és kapás növénynyel ülteti be, a mely ott igen rosszul terem, alig fizeti a munkát. Az ilyen terület természetesen a törvényjavaslat 6. szakaszának 7. pontja értelmében, mint szántóföld vétetik fel; bármily csekély adóval, de azokra az évekre, a melyekben a phyl-