Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-433

43S. országos ülétdeezentberKI'án, kedden. 18SM. 169 kőzik, bogy azon szőlőterületek, melyek ojtott vesszőkkel ülteitettek be, ne hat évi, hanem tiz évi adómentességben részesittessenek. Indokolja ezen módosítást nemcsak azon körülmény, hogy az ojtott szőlővesszőkkel való beültetés nagyobb költségekkel jár, hanem egyszersmind az a közgazdasági érdek is, hogy ez által azon honi szőlőfajok, melyek a múltban olyan nagy hirre tettek szert, a jövőre is inkább megmenthetők legyenek. A második módosítás arra vonatkozik, hogy ott, a hol adómentesség vagy adóelengedésről van szó, ez ne csak magára a direet földadóra vonatkozzék, hanem kiterjedjen mindazon adókra is, melyek ezen alapadóból folynak, tudniilik a törvényhatósági és községi adókra is. Bár ez a dolog természeténél fogva magában is érthető volna, még sem tartotta feleslegesnek a bizottság, hogy ez a törvénybea tüzetesen megemlíttessék; mert azt tapasztaltuk, hogy a gyakorlati életben ezt a következtetést gyakran nem alkalmazzák. (Helyeslés jobbfelől.) Mindezeknél fogva, t. ház, midőn a törvényjavaslatot általánosságban ismételten elfogadásra ajánlom, a részletes tárgyalás alapjául azon szövegezést vagyok bátor ajánlani, a melyet a pénzügyi és közgazdasági bizottságok megállapítottak. (Helyeslés jobbfelöl) Balogh Géza jegyző: Bernát Béla! Bernát Béla: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A szőnyegen levő törvényjavaslat czélja, hogy a szőlők beültetésére bnzdítólag hasson, hogy ez által a bortermelés jövőre nézve fentartassék s egy nagy értéket képező nemzeti vagyon a végelpusztulástól megmentessék. (Igaz! Ugy van!) Ezen felfogás helyessége ellen kifogást tenni egyáltalában nem lehet, különösen ha a kilátásba helyezett számos, de erélyes intézkedések következetesen, helyesen s haladéktalanul keresztül is vitetnek. Nézetem szerint azonban, ha a jelzett czélt kellő sikerrel el is akarjuk érni, akkor az állami kedvezményeket szélesebb alapra kell fektetni, mint az az előttünk fekvő törvényjavaslatban van kifejezve. (Halljuk! Halljuk!) Az 1875. évi VII. t.-czikk 6. §-ának e) pontja szerint oly szőlőterületek, melyeken a tőkék kivesztek, vagy rendes forgón kivül kivágattak s melyek a talaj megforgatása után újból beültettettek, a beültetéstől számítva, hatévi ideiglenes adómentességben részesülnek; az 1883: XVII. t.-cz. 8. §-a szerint azon szőlőterületek, a melyeken a phylloxera dúlása következtében a* művelés megszűnt, hat évig a földadó fize tése alól mentesek, úgyszintén ha phylloxeramentességet biztosító homokterületeken új szőlők ültettetnek. KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXI. KÖTET. Ezen törvények szerint eddigelé is megvolt a hat évi adómentesség s pedig oly területekre is, a melyek nem a phylloxera pusztításai folytán lettek kiirtva s újra beültetve. Sajnosán kellett azonban tapasztalnunk, hogy ezen adókedvezményeknek a phylloxera nagymérvű pusztításai következtében koldusbotra jutott lakosságnál, különösen azoknál, a kik a hegyi szőlők művelésével foglalkoznak, kellő eredménye nem volt; miből az következik, hogy az ily alapokon nyugvó törvényjavaslat azon magasabb érdekeknek, melyekhez a törvényjavaslatban kifejezett állami adókedvezmény fűződik, meg nem felelhet, annál kevésbé, mivel a beültetés csakis fokozatosan eszközölhető, (Igaz! Ugy van!) A hegyi szőlőknek amerikai szőlőfajokkal való beültetése, különösen Tokaj-Hegyalján, rendkívüli nagy költségekkel van egybekötve. Szükséges a beültetendő területnek rigoliroztatása, mely mívelési mód által a föld 70—80 centiméter mélységre felforgattatik s hogy ezen mélység eléressék: egész sziklarétegeket kell eltávolítani, a mi bizonyára már magában véve tetemes költséget okoz. Azután jön az ültetés. S ha szőlőfajainkat s ez által boraink jellegét jövőre fenn akarjuk tartani, jön az amerikai alanyba saját szőlőfajainknak a beoltása. Mindezen munkálatok sok, nagymérvű költséggel járó munkát igényelnek s ezen esetben is azon eshetőséggel kell számolnunk, hogy ezen sok költséggel véghezvitt munkának nagy része az ültetés, illetőleg az ojtás meg nem fogamzása által elvész s hogy mostanáig teljességgel még meg sem állapítható: vájjon az ily módon beültetett s amerikai alanyba ojtott vesszők a phylloxera pusztításainak általában fognak-e s ha igen, vájjon meddig ellentállani ? Hogy ha tehát elpusztított szőleinket regenerálni s a törvényjavaslat által kitűzött czélt elérni akarjuk, akkor az adókedvezményeket, különösen a hegyi szőlők beültetésére nézve hosszabb időre kell kiterjeszteni. Ezrekre megy azok száma, a kiknek existentiája s összes vagyona bortermelésünkhöz van kötve s igy ez közgazdaságunk keretében oly fontos tényezőt képez, hogy, midőn ennek fentartásáról s megmentéséről van szó, helyén volna a teljes adómentességet is megadni. Mert a nagy költséggel egybekötött hegyi szőlők beültetésével legtöbbnyire csak az foglalkozik, a ki remélheti, hogy befektetett tőkéje s munkája díja idővel visszatérül s hogy az neki igy nemcsak kenyérkereset forrásául szolgáland, hanem hogy az haszonnal is fog járni. Ezért ezen s egyéb kilátásba helyezett kedvezmények kell, hogy oly alapokra legyenek fektetve, mi 22