Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-433

168 433. országos fdés deezemlíer 16-án, kedden. 18SI0. fogadandónak találta és most csak a beczikkelyezésről van szó: kérem, méltóztassék e törvényjavaslatot változatlanul elfogadni. (Helyeslés.) Elnöke Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, kérdem : méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik s igy a részletes vitát megnyitom. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a cMmet, az 1. és 2. §-t

t olvassa továbbá a szerződést, mely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök: E szerint a törvényjavaslat a hozzácsatolt szerződéssel együtt részleteiben el lévén fogadva, harmadszori megszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi és közgazdasági bizottság 635. sz. jelentése a szőlőterületeknek adandó újabb állami kedvezményekről szóló 614. sz. törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Dániel Ernő, a pénzügyi és a közgazdaságügyi bizottság előadója: T. ház! Legyen szabad, mint a pénzügyi és közgazdaságügyi bizottság előadójának, a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat tartalmáról egy kissé megemlékeznem. Ezen törvényjavaslat intézkedései három részre oszlanak. Az első rész vonatkozik azon intézkedésekre, melyeknél fogva azon szőlőterületekre nézve, melyek a phylloxera vastatrix pusztításai folytán kiirtattak, tekintet nélkül arra, vájjon jelenleg parlagon, hevernek-e, vagy időközben más művelési ág alá vonattak-e, hogy ha új szőlővel beültettetnek, az 1883: XVII. és az 1875: VII. t.-czikk intézkedései olyképen módosíttatnak, hogy ezen szőlőterületek a beültetéstől számítva 6 évi adómentességben részesüljenek ; továbbá, hogy azon szőlőterületek, melyek amerikai szőlővesszővel ültettetnek be, tekintet nélkül arra, hogy azelőtt minő művelési ág alá tartoztak, a beültetéstől számítva szintén hat évi adómentességben részesüljenek. Ez az intézkedések egyik része, mely a nyújtandó adómentességet állapítja meg. A törvényjavaslat intézkedéseinek második része az adóelengedés eseteit tágítja és bővíti, a mennyiben elrendeli, hogy az 1883: XLIV. törvényczikk 49 — 50. §-ai, melyek megállapítják azokat a károkat, melyek következtében adóelengedésnek van helye, olykép módosíttassanak, hogy azon károk közé azok is vétessenek fel, melyeket a peronospora viticola okoz; valamint elrendeli ezen törvényjavaslat azt is, hogy adóelengedésnek akkor is legyen helye, mégpedig az összes évi adónak két harmadrésze erejéig, hogy ha valamely^ a phylloxera vastatrix által megtámadott szőlő termőképességének föntartása szénkénegezéssel eszközöltetik. Az intézkedéseknek harmadik része a szőiődézsmaváltság terheinek szabályozására vonatkozik és azt tartalmazza, hogy olyan szőlők után, a melyek a phylloxera vastatrix pusztításai következtében tökéletesen elpusztultak és más művelési ág alá sem vonattak, a szőlődézsmaváltság tartozások teljesen elengedtessenek; azon szőlőterületek pedig, a hol a phylloxera vastatrix csak némi részben tett károkat, a melyeknek megfelelőíeg bizonyos adóelengedésben részesültek azon szőlőterületek, az adóelengedés mérvének megfelelően felmentésben részesittessenek. Továbbá azon területekre nézve, a melyek ugyan mint szőlőterületek tökéletesen kiirtattak, de időközben más művelési ág alá vonattak, azok az eddigi katasteri tiszta jövedelem és a más művelési ágnak megfelelően megállapítandó katasteri tiszta jövedelem közt fenforgó különbözetnek megfelelően adóelengedésben részesítendők. A mi, t, ház, az intézkedések második és harmadik nemeit illeti, azok az általános osztó igazság elvének felelnek meg, a mely azt állapítja meg, hogy mindenki csak oly terhet viseljen, a mely a földbirtok után származó jövedelmeknek megfelel. A mi pedig az adómentességre vonatkozó intézkedéseket illeti, ezekkel már nagyobb ezél van összekötve. Ezek által ugyanis a törvényjavaslat azon helyzetbe akarja hozni a szőlőtermelőket, hogy azon nagy pusztításokkal és bajokkal, a melyeket a phylloxera vastatrix okozott, erélyesebben és sikeresebben megküzdhessenek. Túlbecsülése volna ugyan, t. ház, ezen törvényjavaslatnak az, ha azt oly panacaeának tekintenők, mely egy-magában tökéletesen képes lenne arra, hogy a szőlőbirtokosokat a phylloxera folytonos pusztításai ellen megvédje. De igenis, az által, hogy buzdítólag hat arra, hogy amerikai szőlővesszőkkel ültessük be szőlőterületeinket, tehát oly szőlővesszőkkel, melyek a phylloxera vastatrix pusztításainak ellenállának, mindenesetre méltó iáiiczszemét fogja ez képezni azon kormányintézkedéseknek, melyeknek czélja, hogy a phylloxera vastatrix pusztításai minél inkább megszorittassanak és, ha lehet, egészen megszüntettessenek. Ezen szempontból kiindulva, vagyok bátor ezen törvényjavaslatot a közgazdasági és pénzügyi bizottság nevében a t. hágnak az általános tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlani. (Helyeslés jobb felől.) Megjegyzem azonban, hogy a részletekre nézve némely módosításokat ajánlanak ezen bizottságok. Az egyik módosítás arra vonat-