Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.
Ülésnapok - 1887-432
150 482. ora*rtg06 ülés deczember lS-én, hétfőn. 1890. üdvözlöm az erdélyi közművelődési egyesület, de általában minden közművelődési egyesület actióját azért, mert én az ország érdekében minden társadalmi aetióra nagy súlyt helyezek. Ha mi azt akarjuk, hogy nekünk erőteljes társadalmunk legyen; ha azt akarjuk, liogy mi az államot összekössük a magyar társadalommal; ha azt akarjuk, hogy a magyar társadalmat lethargiájából kivetkőztessük; ha azt akarjuk, hogy minden kérdésben az államhoz fordulni kénytelenek ne legyünk : akkor nagyon természetes, hogy nekünk a társadalom minden megmozdulását és actióját szóval és tettel lehetőleg buzdítanunk kell. (Általános helyeslés.) De első rangú fontosságúnak tartom, maguknak a közművelődési egyesületeknek a végczélját is; mert a magyar társadalom itt, különösen a nem-magyar ajkú állampolgárokkal szemben, egy nagy közkötelességet ró le. Ha meghoztuk azt a törvényt, a mely a magyar nyelvet államnyelvvé teszi, akkor okvetetlenül hozzá kell járulni a társadalomnak ahhoz, hogy minden nem-magyar ajkú állampolgár a magyar nyelv ismeretét megszerezhesse. (Általános helyeslés.) Azt egyáltalában nem fogadhatom el, hogy ebben chauvinismus van és hogy ennek folytán más nemzetiségek a saját nyelvükből kivetkőztetnének. Nem fogom elismerni soha, hogy azért, mert az ember egy másik nyelvet is megtanul, saját anyanyelvéből kivetkőztetik. (Általános helyeslés.) Épen úgy nem fognak kivetkőztetni azok saját nyelvükből, hogyha megtanulnak magyarul, mint a hogy mi sem vetkőzünk ki magyarságunkból az által, hogy megtanulunk németül, franc ziául, angolul. (Általános élénk helyeslés.) Arról pedig, hogy ebben az országban nincs chauvinismus, igazán: De strygis, quae non sünt, nulla quaestio fiat — nem is szükséges beszélni; (Helyeslés) mert én nem ismerek országot, mely más nyelv és más vallás iránt oly türelemmel viseltetnék, mint a magyar. (Élénk helyeslés.) Merem állítani, hogy ezen recriminatiók és lamentatiók, melyek az erdélyi eultur-egylet ellen folynak, nem is ebből a forrásból származnak, hanem egészen másból, igen egyszerűen azért, mert vannak ezen országban nemzetiségi túlzók, a kik erős Magyarországot nem akarnak és a kik legjobban szeretnék, hogy ha Magyarországot feloszthatnák, mint a Krisztus palástját. (Halljuk! Halljuk/) Már pedig merem állítani, hogy ép egy erős Magyarország a többi nemzetiségeknek leghatalmasabb támasza. Ez képes egyedül őket az absorbeálástól megmenteni, mert hogyha itt az ország területén a magyar állam nem állana oly erősen, mint a szikla, ezen ország területe fölött és minden más nemzetiség fölött összecsapnának a szláv tenger hullámai. (Ugy van! jobb és balfelol.) Ezért, t. ház, én a magyar közművelődési egylet actióját elsőrangú actiónak tartom (Általános élénk'helyesiés) és merem állítani, hogy ennek mindenféle más társadalmi actióval szemben monarchicus joga van. (Helyeslés.) Monarchicus joga van még a vöröskeresztegylet működésével szemben is és hogyha ezen két egylet működése egymással ellentétbe jönne, akkor mindig és minden körülmények között a magyar közművelődési egyletnek adnám az elsőséget. (Általános helyeslés.) Ez az, t. ház, a mit e tárgyban el akartam mondani. (Élénk helyeslés.) Bartha Miklós: T. képviselőház! Tapasztalva a vélemények teljes egyhangúságát, nem kívánom a t. ház figyelmét hosszasabban igénybe venni. Lehető rövidséggel fogom indokolni, hogy az erdélyi közművelődési egylet kérése igazolt és Horváth Gyula t. képviselőtársam indítványa elfogadandó. (Általános helyeslés.) Az erdélyi közművelődési egylet ugy czéljaiban, mint működésében a más ajkú polgártársak által igen gyakran fé Írem agy aráztatik és magyar ajkú honfitársaink által is igen gyakran félreértetik. (Igazi Ugy van! a jobb-és baloldalon.) Ezen egylet működését és czélját rendszerint azzal vádolják, hogy ozéljában magyarosítása irányt követ, (Halljuk! Halljuk!) hogy működésében agressiv törekvéseket táplál. Nem nehéz ezen vádak alaptalanságát kimutatni. (Igaz! Ugy van! balfelol.) Azok után, a miket Horváth Gyula t. képviselőtársam elmondott, ezen vádak alaptalanságáról a t. ház engedelmével, csak néhány szót szólok. (Halljuk! Halljuk!) Az erdélyi közművelődési egylet 1885-ben alakult, fennáll tehát 5 év óta. Ezen időből 3 évet megalakulással, szervezkedéssel, alapszabályainak, munkaprogrammjának megállapításával és pénzszerzési agitatióval töltött el. Két év óta kezdte meg működését. De akár szabályzatát, akár munkaprogrammját, akár agitatióját, akár működését veszi bárki a legszigorúbb kritika alá, egyetlen szót, egyetlen hangot, egyetlen tényt sem képes senki kimutatni a fennforgó vádak igazolására (Helyeslés.) A magyar közművelődési egylet élén álló férfiak kezdettől fogva leszámoltak azzal a ténynyel,, hogy Magyarországon számos népcsoport van, a mely nem migyarnak vallja magát és ezen ténynyel akként kívántak és akként számoltak le, (Halljuk' Halljuk!) hogy támadólag fellépni a faji és nyelvi jelleg ellen annyi volna, mint Magyarország közbékéjét megzavarni. (Ugy van! jobbfilöl.) Az erdélyi magyar közművelődési egyesület irányadó férfiai mindig ugy gondolkodtak, hogy a ki támadólag lép fel — a mit egy egylet nem is tehet, a mit csak az államhatalom
