Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-432

432. országos ülés, decjeember 15-én, hétfőn. 1890. 147 nak és működhetnek, ki vádolhatna bennünket ehauvinismussal és azzal, hogy a mi törekvéseinkben a fajok elleni törekvést lát, mikor mi csak azt akarjuk, hogy ugyanazon mórtékkel mérjenek nekünk, a melylyel mi mindig mértünk azon fajokkal szemben, melyek talán nem mindig és talán jelenleg is nem azt a loyalis küzdelmet folytatják ellenünk, melyet mi folytatunk velük szemben. Mi az erdélyi közművelődési egylet kérelme? Az, hogy neki egy sorsjegy-kölcsönre jog adassék. Köszönöm a kérvényi bizottságnak azt a meleg pártolást, melyet a hazafiúi érzet diétáit az uraknak. Itt nagy, komoly baj van. Mi tudjuk, hogy e bajt rövid idő alatt elenyésztetni nem lehet és tudjuk, hogy itt minden factornak közreműködésére van szükség. A cultusminister ur budgetjének tárgyalásánál igen helyesen mutatott rá, ugy Kovács Albeit, mint Bartha Miklós t. barátom, hogy a különböző protestáns felekezeteknek gyengesége és vagyoni állapotaik ziláltsága folytán nemcsak maga a felekezet pusztul, hanem fajunk is meg van támadva. Én akkor azt mondottam, hogy ha felekezetekről van szó, én általában mindazon felekeze tekét, melyek az állam segélyezésére rá vannak utalva, faj és nemzetiségi különbség nélkül segélyezendőknek tartom ; de rámutattam arra is, hogy a mikor nemzetünk, fajunk érdekében és biztosítására kell cselekednünk, akkor ugy a kormánynak, mint a törvényhozásnak elég bátorsága kell hogy legyen, hogy a nemzet és faj fentartása érdekében a szükséges áldozatokat meghozza. -Hogy mennyire igazuk volt t. barátaimnak, mutatja az, hogy az erdélyi közművelődési egyesület összeg jövedelmeinek 7* részét felekezeti különbség nélkül, különböző iskolák és egyházak fentartására rendelte kiadatni, még pedig legnagyobb részt 30 évre; e szerint tehát körülbelül az egész tőkét erre fordítja. Azt hiszem, nem partialis, nem egyes vidéki érdekről van szó, nem oly kérdésről, melynél a magyar törvényhozásnak csak egyik oldalán dobban meg a, szív, hanem oly kérdésről, melynél minden igaz hazafinak, minden igaz magyar embernek szíve meg kell, hogy dobbanjon, (Általános helyeslés.) Az erdélyi közművelődési egylet 6 éves története mutatja, hogy e veszélyt felekezeti és valbiskülönbség nélkül felismerte ugy a katholicus, mint a református, nemkülönben az unitárius püspök, ugy a gazdag főúr, mint a szegény ember és a politikai ellenfelek is: Bartha Miklós t. barátom és én. Mert valahányszor e kérdés szóba jött, mindnyájan együtt működtünk közre, hogy a megtámadott magyar faj biztosittassék és erre a kellő eszközöket megválogassuk. Ez a 6 évi működés tanított meg minket arra — a mit különben jóformán akkor is tudtunk -- hogy az erdélyi, sőt az egész magyar társadalom is szegény és tanított meg arra, hogy ha cselekedni akarunk, itt magának az államhatalomnak beavatkozását kell kérnünk, mert mi — a mint mondám — nem terjeszteni, hanem csak fentartmi kívánjuk azt a fajt, a melyet ezredév küzdelmei vagyonban és számban tetemesen meggyengítettek. (Élénk helyeslés.) Igen jól tudom, t. ház, hogy az én rövid előadásom nem volt elégséges arra, ha különben t. képviselőtársaim más meggyőződésben lettek \ olna e kérdéssel szemben, hogy ezen előadással bennük a meleg érdeklődést ez ügy iránt fel bírjam kelteni. Ennek a segély t. ház, nagyon elérkezett az ideje. Minden év, 1 hogy ne mondjam minden óra késedelme nem ! az erdélyi részeknek pusztán, hanem az egész | országnak, az egész nemzetnek nagy kárára lenne. Azonban számot kell vetnünk — és ugy az egyesület, mint csekély személyem is számot vetettünk azzal — hogy van már e tekintetben a t. pénzügyminister ur előtt egy hasonló jogosultsága kérés, mely a protestáns alapokra vonatkozik s azon kérvényben is sorsjegykölcsönt kívánnak. Hiszen, t. ház, a kitűzött ezélnak elérésében a legerősebb segítségünk volt és lesz. reményiem, jövőre is legnagyobb támasz az erdélyi reformált egyház; hogy kivánhatnók tehát azt, hogy a, protestáns felekezeteknek kért segélyezése, melyeket teljes joggal megillet a | támogatás s a mely igazán országos tekintetek alá esik, akár megosztassék, akár megkisebbítessék. (Helyeslés.) Midőn, t. ház, kérni vagyok bátor t. képviselőtársaimat, hogy a kérvénv-bizottsáírnak az előadó ur által előterjesztett javaslatát elfogadni méltóztassanak, csak azt vao-yok még bátor hozzá tenni, a mit később felolvasandó leszek, hogy a ház már most mutasson rá arra. hogy ezen ügy iránt melegen érdeklődvén, ugy kívánja az ügy elintézését, hogy a kormány ez iránti javaslatairól a legközelebbi időben saját maga kivan magának tájékozást szerezni. A midőn aztán az arra vonatkozó jelentések beadatnak, akkor lesz alkalom annak mérlegelésére, hogy az állami segélyezésnek közvetett, vagy közvetlen módja közül, melyik a legczéíszerűbb és leghelyesebb s akkor; lehet majd talán intézkedni arról, hogy az ottani teendők nagy részének illetékes kezekbe való áttételével, a teher, mely a magyar társadalomra Erdélyben súlyosodik, megkönnyittessék nem az ő érdekükben, hanem az egész Magyarország érdekében, (Helyeslés.) indítványom a következő: »A kérvényi bizottság jelentéséhez tétessék: egyszersmind felhívja a ház a kormányt, hogy az ezen ügyre 19*