Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.
Ülésnapok - 1887-431
IJg 431. orsíágos fllés (feeíomberlíMii, gzombaton. 1890. seu 16,421 egy éves önkéntes, ezek közül a tiszti vizsgát letette 4.855, tehát 29%, mig ellenben az általam felhozott adatok szerint ebben az évben letette 82%. Ha százalékok szerint eszközöljük a csoportosítást, akkor erre az évre a következőleg áll a dolog. A vizsgát letette a közös hadseregnél 82-25°/», a vizsgánál visszavettetett 15"25%, betegség miatt nem vizsgázott l25% s a vizsgától önként visszalépett í-25°/o; a honvédségnél letette a vizsgálatot 945%, visszavettetett 4%, betegség miatt nem vizsgázott l'b Q /o. Miután tehát a jelentés az említett határozat minden pontjára a kimerítő választ megártja, ajánlom a t. háznak annak tudomásul vételét. (Helyeslés jobbfelöl) B. Fejérváry Géza honvédelmi minister: T. ház! Midőn az ujonezozásról szóló törvényjavaslatot a magam részéről kegyes elfogadásra ajánlanám, egyszerűen arra hivatkozom, hogy e javaslat szórói-szóra megfelel a tavalyi törvénynek és csak a korosztályok változtak, minek következtében más évszámok vétettek fel. Egy körülményt azonban kötelességemnek tartok a t. háznak bejelenteni. (Halljuk! Halljuk!) Az idei ujonczozás alkalmával nagyon feltűnő volt előttem az, hogy az ország leggazdagabb részében az ujonczozás eredménye a legsilányabb volt, holott az ország szegényebb vidékeiből nem csak a megkívántató jutalék állíttatott ki, de fölösleg is mutatkozott. A hiány meglehetős nagy volt, de még sem annyira jelentékeny, hogy az idén rendkivüli intézkedés alkalmazását szükségesnek tartottam volna; annál kevésbé, mert maga a véderőtörvény a ministert erre külön most fel nem hatalmazta. De bátor vagyok a t. ház előtt, egyelőre szóbelileg, azt a szándékomat jelezni, hogy ha jövőre ugyanezen körülmények fenforognának és az ujonczozásnál továbbra is ily aránytalanságok jelentkeznének, a melyeknek indokait minden esetre kutatnunk kell, akkor — fentartva, hogy a t. háznak utólagosan jelentést tegyek — ;i legszigorúbb rendszabályokat fogom életbe léptetni. (Általános helyeslés.) Ezt akartam a t. háznak bejelenteni. (Általános helyeslés.) Elnök.' Tóth Ernő képviselő urat illeti a szó. Tóth Ernő: T. ház! Nekem jutott az a feladat, hogy pártom megbízásából az ujonczozási törvényjavaslathoz hozzászóljak. A 48-as és függetlenségi párt az ujonczozási törvényjavaslatnak azon részéhez, melylyel a közös hadsereg és haditengerészet részére ujonczok ajánltatnak, hozzá nem járulhat. Az 1867-iki és 1868-iki törvények kifejezetten a jogfolytonosság elvein felépültnek mon- I datnak, tényleg azonban azok, különösen a véderőre vonatkozók, ellenkezőleg a régi alaptörvényeinkben lerakott elvekkel és azok szellemével homlokegyenest ellenkeznek. Az 1723: I. és II. t.-ezikkbői ki lehet ugyan okoskodni a kölcsönös védelemre való törekvést; de azt, a mit az 1868-diki véderőtörvény megteremtett: a közös hadsereget a pragniatica sanctióba sem belemagyarázni, sem abból kimagyarázni nem lehet. Ugyanis a közös hadsereg és a kölcsönös védelem közt óriási különbség van. Az 1868-ki véderötörvény tehát nemcsak a pragmatica sanctiónak, hanem az 1867: XII. t.-czikknek is derogál, a mennyiben ezen utóbbi törvényczikk 11-ik §-ában még meglevő magyar hadsereg az 1868-diki véderötörvény létrejöttével a láthatárról örökre eltűnt. Ily körülmények közt, t. ház, miután mi oly törvények és intézmények fentartásához nem járulhatunk, amelyekkel a jogfolytonosság hangzatos czége alatt a nemzetnek évezredes jogai öletnek meg, ennélfogva mi az ujonczjutalékot a közös hadsereg részére meg nem szavazhatjuk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De vannak egyéb okaink is, t. ház! Ugy a pragmatica sanctio, mint későbbi törvényeink határozottan kikötik Magyarország önállóságát és függetlenségét. Szerintünk ország, a mely az államhata- • lom egész teljességével nem rendelkezik, nem rendelkezik különösen az államiság, az államhatalom hivatott kifejezőjével: az önálló hadsereggel, önálló és független országnak nem tekinthető és ez okból nem hogy hozzájárulnánk a közös hadsereg részére az ujonczjutalék megszavazásához, hanem ellenkezőleg, alkotmányos úton és módon minden törekvésünk odairányul, hogy az 1868-diki védtörvény elvei törvényeink sorából kitöröltessék. {Helyeslés a szélső baloldalon.) De végül, t. ház, mi a magyar állampolgárokat, kik utóvégre is a mostani viszonyoknak megfelelő törvények alatt élnek, rég idejét múlt és az emberi méltósággal is ellenkező katonai büntető törvénykönyv hatósága alá adni nem akarjuk. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Ezt röviden e kérdésre. Most bátor leszek áttérni a honvédéimi minister urnak az önkéntesi vizsgálat eredményéről tett jelentésére. A honvédelmi minister fennen hirdeti az önkéntesi vizsgáknál elért nagy eredményt és dicsekedve említi meg, hogy nálunk az eredmény kedvezőbb, mint Austriában, t. i. a közös hadseregbeli önkénteseknél. Megjegyzem, hogy a t. minister ur ez utóbbi állítására, majd beszédem végén visszatérek. Beismerem, hogy a használt kénySzeresz-
