Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-430

98 **$• országos ülés deczember J2-énj pénteken, 1890. tettem és hangsúlyozom most is, hogy egyetlen állítás sem az enyém, minden állításom itt van a kezemben levő közgyűlési jelentésben. Malmost, t. ház, én a múlt alkalommal annak igazolására, hogy mennyire van jogom ezen közgyűlési jelentésnek hitelt érdemlőséget tulajdonítani, hivatkoztam arra, hogy nem eshetik ezen jelentés az ellenzékieskedés gyanújába sem, mert azon részvénytársaság igazgatóságában és felügyelő bizottságában egyetlen ellenzéki ember sem volt. Hivatkoztam arra, hogy azt egy, családi nevénél fogva is, de különben is tisztelettel betöltött hosszú közpályán szerzett érdemeinél fogva oly kiváló tábornok irta alá, a kinek szavahihetőségében nekem egy pillanatig sem szabad kétkednem, (ügy van! a szélső baloldalon.) Kötelességemnek tartom továbbá felemlíteni, hogy azon igazgatóság, melynek jelentése előttünk fekszik, az általam említett Ghyczy tábornokon kivül még báró Fiáth Miklósból és Mendl Istvánból állott, a kikre nézve kötelességem a t. ház előtt megemlíteni, hogy báró Fiáth Miklós, kit már mint iskolatársamat ismertem, bármennyire ellentétes politikai véleményen vagyunk is, mindig példányképe volt, előttem a becsületességnek és szavahihetőségnek; Mendl István pedig Budapestnek egyik előkelő polgára. Ha már most nekem a minister ur azt mondja, hogy aequiparálva alkalmazzam ezt a jóhiszemű séget reája is és ha hiszek egyik tábornoknak, higyjek neki is és ő mégis oda concludál, hogy állításomat ugy érti, hogy neki nem akarok hinni. így ő nem helyesen jár el; mert inig én senkinek szavahihetőségét nem vonom kétségbe, hanem csak arra figyelmeztetek, hogy az állítások szemben állanak egymással és azért vizsgálatot tartok szükségesnek arra nézve, hogy mi hát az igaz: addig a minister ur mit követel? Azt követeli, hogy Ő neki mint ministernek azért, mert tábornok, mindent elhigyjünk, amazoknak pedig semmit sem higyjiink. Már, t. ház, én az igazságnak nem ily mértékével szoktam mérni, (Élénk helyeslés a szélsőbalon) hanem én ott, a hol előttem egyaránt szavahihető emberek állításaival állok szemben, további bizonyítást kívánok. (Zajos helyeslés és tetszés a szélsőbalon.) Már most ígéretem beváltásaként térjünk át állításaimnak rövid összegezésére s arra, hogy az, a mit én állítottam, tételrői-tételre, pontrólpontra való-e? (Halljuk! Halljuk!) Azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy a minister urnak, a ki beszélt de rebus omnibus et quibusdam aliis, e döntő állításaival szemben saját pecsétjével be fogom bizonyítani azt, hogy azok, miket a jelentés állit s ennek alapján én is állítottam, az első betűtől az utolsóig igazak. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbalról.) Már most, t. ház, mi volt első állításom? Első állításom az volt, hogy midőn 1888. évi II. t.-cz. megalkottatott, az ehhez csatolt indokolásban a t. minister íir szószerint ezeket mondotta a 4-ik szakasz intézkedéséről. E szakasz intézkedését nem hagyhatom megemlítés nélkül a részvénytársaság érdekében, mely annál is inkább mellőzhetetlen, mert a társaság a gyár berendezéséhez szükséges gépek szállítása iránt az általam ismert nagyhiríí Loewe berlini czéggel lépett szerződésre, ezen szerződés pedig, a melyet megtekintettem, sürgős érvényre emelést követel, de egyszersmind teljes biztosítékot nyújt a gyár kifogástalan üzemképes állapotba helyeí zése iránt. (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk! HaVjuk!) Ez volt első állításom t. minister ur s méltóztassék megengedni, hogy azon kérdést intézzem hozzája, hogy igaz volt-e, a mit én állítottam ? (Helyeslés a szélsőbalon.) B. Pejérváry Géza honvédelmi minister : Válaszoltam már reá! Polóoyi Géza: Én csak azt kérdem, hogy | igaz-e az, a mit állítottam? B. Fejérváry Géza honvédelmi miI nister: Igen! (Derültség a szélső baloldalon.) Polónyi Géza: De menjünk tovább. Miként állt helyt a minister ur ezen a parlament színe előtt tett ünnepélyes ígéretének? Azt mondottam, hogy a t. minister ur ezen meggyőződése folytán, mert a parlament előtt a minister ur az ő szavahihetőségével ezt bizonyította, keresztülvitte azt, hogy a törvényhozás beleegyezett abba. hogy az Union-bankkal verseny nélkül köttessék szerződés a Loewe berlini czég révén. B. Fejérváry Géza honvédelmi minister: Erre már válaszoltam! Polónyi Géza: Azt elhiszem, hogy a minister ur válaszolt, de maradjunk csak annál, hogy ki mondott igazat és ki nem mondott igazat? (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Én azt állítottam, hogy verseny nélkül jött létre a részvénytársaság. Igaz ez ? A minister ur azt mondja: Jártak nálam fel és alá oly emberek, kiket a priori nem tartottam alkalmasaknak. Az, a kivel szerződtem, az azután a jó ember, azzal megcsináltam. Tehát igaz, hogy a verseny kizárásával történt; mert verseny alatt nyilvános pályázatot kell érteni. B. Fejérváry Géza honvédelmi minister: Erre is válaszoltam már. Polónyi Géza: Csak az a kérdés: igazat beszéltem e ? (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Azt is állítottam, hogy minden ellenzéki elem kizárásával történt. Nem kell erre nekem nagyobb tanú, mint a minister ur maga, a ki azt mondja: hát én tehetek erről, nekem a tár-