Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.
Ülésnapok - 1887-430
9g 4H0. országos ülés deezemtoer 12-én, pénteken. 1890. De nézzük csak mindenekelőtt ezt az állítást. Én azt mondtam, hogy az 1889. deczember 6-án beadott halasztási kérvényt a minister ur az ő harczképességi sürgősségével 1890. február 4-én, tebát két nap híján csaknem két hónap múlva intézte el. (Ugy van! halfelöl.) Nem tudom, t. ház, hogy általában szabad-e a honvédelmi ministeriumról feltételezni, hogy egy egyszerű halasztási kérvény elintézése két hónapig tart, vagy pedig szabad-e azt feltételeznem, hogy a rendetlenség ott általában véve nem olyan nagy és hogy csak a magyar fegyver- és lőszergyárral szemben volt ilyen eljárásra szükség. (Tetszés a szélső baloldalon.) Akkor is mikép intézte el a minister ur a kérvényt? Ugy — és ez egyik ténybeli állításom —- hogy azon 1000 darab puska szállítására engedett halasztást, melyet a Loewe-czég tartozott szállítani, mert a szerződés szerint az első 1000 mintapuskát a Loewe-czég volt szállítandó; de a mikor a fegyvergyár-társaság kötelezettségével állott szemben, ott megtagadta, illetőleg oly feltételekhez kötötte a halasztást, a melyek mellett a szállítás lehetetlen volt; mert egyszerre követelte a szállítást, holott tudta, hogy csak részlegesen lehet szállítani. (Zaj a hal- és szélső baloldalon.) Mi, t. előadó ur, a karczképesség szempontjából is erősebb talajon állunk, kik azt mondjuk, hogy meg lehetett volna menteni a honvédség harczképességét is, de meg kellett volna menteni a fegyvergyárat is. (Élénk helyes lés a bal- és szélső baloldalon.) A t. előadó ur kiemelte azt a — szerinte is — képtelenséget, mintha én azt állítottam volna, hogy ezt a fegyvergyárat csak háború idején kell felállítani, holott épen az ellenkezőt állítottam. Gr. Andrássy Gyula előadó: Azt mondotta, hogy mi állítjuk! Polónyi Géza: Hogy önök mit állítanak, azt akkor még nem is tudtam. Én igy distinguáltam: azért kell ezen fegyvergyárat most felállítani, mert ha háború veszélye előáll, akkor — a mint azt gróf Károlyi István t. képviselő ur is hangsúlyozta — imminens lévén a veszély és sürgős a szükség, a gyár pedig előre készen nincsen, absolute nem lesz képes szállítani; tehát béke idején, midőn a szükség nem imminens és a szállítás nem sürgős, kell a fegyvergyárat létesiteni, annyival inkább, mert a t. minister ur szolgáltatta nekünk azt az adatot, — melyre még visszatérek — hogy az európai eontinens legelső, általa különösen nagyon nagyra becsült steyri fegyvergyárnak is másfél évre volt szüksége, mig az első Mannlicherpuskát előállítani tudta (Ugy van! a szélső baloldalon.) Kos, t. ház, ha önök nem most akarják ezen fegyvergyárat felállítani, hanem évek múlva, akkor vagy a háború veszélye előtt kell azt tenniök, midőn az a gyár nem tud szállítani, vagy ismét ki lesznek téve azon eshetőségnek, hogy nem lesz fegyvergyár, mikor arra szükségünk lesz. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Azt is mondta a t. előadó ur, hogy a ininisternek végrehajtási utasítása csak arra szólt, hogy a kedvezményeket szolgáltassa a gyárnak, hogy adja át a 16 hold telket, adjon vám-, szállítási s egyéb kedvezményeket. Méltóztassék a t. ház megengedni, hogy felolvassam a t. előadó urnak, hogy a törvénynek egész más volt az intentiója. Midőn a törvényhozás a minister urat ezen törvény végrehajtásával megbízta, azt mondta: „Önálló és megfelelően berendezett fegyvergyár felállítása Magyarországon érezhető szükséggé vált már régen, úgy általános állami szempontból, mint különösen a monarchia védképességének biztosítása és fokozása érdekében." Ez tehát nem hasonlítható össze azzal, hogy a t. előadó ur Baross Gábor minister urat állami főgyárosnak akarja deci arámi, hanem itt a törvényhozás a minister urat fontos és sürgős állami érdek szempontjából speciális törvényben utasította, hogy fegyvergyár létesítéséről gondoskodjék. Ha már most minden egyéb ténytől eltekintek is és csupán a politikai felelősség szempontjából bírálom azt a kérdést, hogy vájjon van-e a ministernek joga a t. háztól bizalmat követelni, ha egy ily fontos állami érdekben a törvényhozás utasítását végrehajtani nem képes ? (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon) van-e különösen joga ezt követelni tőlünk akkor, midőn gyanúokok merülnek fel arra nézve, hogy azt végrehajtani nem is akarta? (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) A t. előadó urnak még csak azt akarom megjegyezni, hogy ezen parlament sohasem tartotta lehetetlennek a vizsgáló-bizottságok kiküldését. Itt volt a keleti vasút kérdése, itt volt a múzeum s a bank ügye. Mindezekben parlamenti vizsgáló-bizottságok küldettek ki s tanúkihallgatások foganatosíttattak és soha Magyarországon nem jutott egy polgárnak sem az eszébe azon elmélettel előállni, melyet itt a i t. előadó ur repraesentál, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) hogy a törvényhozó testületnek bizottsága előtt megjelenni valakinek nem volna kötelessége. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha van tiszteletreméltó polgári kötelesség, akkor ez az és Magyarországon még nem akadt polgár, a ki ezt megtagadta volna. Az előadó ur az első, a ki a parlamenti vizsgáló-bizottság ezen jogát nem akarja elismerni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.)
