Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.
Ülésnapok - 1887-426
486. orszAgos ülés decsemlber 6-án, szombaton. 1890. 371 Elnök: Az ülést őt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Méltóztassanak helyeiket • elfoglalni; az ülést folytatjuk. Herman Ottó képviselő urat illeti a szó. Herman Ottó: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A parlamenti vita természete, sőt mondhatom: törvénye arra kötelez, hogy az előttem szólott igen t. honvédelmi minister ur szavaira reflecláljak, de kétszeresen is kötelez erre, t. ház, mert én, a mióta e háznak tagja vagyok, mindig az ellenzékhez tartoztam és nem engedhetem meg, hogy a honvédelmi minister ur az ő önmagáról táplált magas véleményének tetejéről az ellenzéket előre is gyanúsítsa és az ellenzékről egyáltalán, nem válogatva meg a férfiakat, azt mondja, hogy politikai bukfenczeket / vet. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Én azt a kötelességet, melyet itt mint képviselő teljesítek, mindenkor komolyan vettem és valahányszor fölemeltem szavamat, el voltam készülve arra, hogy a hol tévedek, az komolyan helyre fog igazíttatni. És megjegyzést kívánok tenni a t. minister urnak különösen a tekintetben, hogy itt nem ülnek azok a férfiak, a kik a minister urnak tetszenek, \agy nem tetszenek, a kikkel a szerint bánhat el, hanem jegyezze meg magának a t. minister ur, hogy itt országgyűlési kerületek igazolt képviselői ülnek, ép olyanok, mint a minister ur maga. (Igaz! Ugy van! a bal- és seélső baloldalon.) Én nem tehetem, t. ház, hogy ezt vissza ne utasítsam; mert nem akarom és nem akarhatom ezt a helyet elfoglalni egy perezre sem. hogyha e ház aceeptálja azt, hogy egy ministernek joga van személyválogatás nélkül egy egész pártot politikai bukfencz vetésekkel és a komolyság hiányával vádolni. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ezek után legyen szabad kifejeznem azt, hogy engem a t. minister ur felszólalása nem győzött meg. Én a magyar fegyvergyár kérdését nem tekintem 180.000 vagy 75.000 darab puska szempontjából, hanem tekintem ugy, a mint ezt a törvényhozás és — a mi ritka eset — a mint ezt az egész nemzet felfogta, hogy itt valósággal egy magyar nemzeti szükséget kielégítő institutióról van szó. (Helyeslés a bal- és szélső balodálon.) Én, t. ház, nem fogadom el azt, hogy a magyar kir. honvédség harczképessége jelentsen csupán csak 180.000 darab puskát, hanem jelenti azt, hogy legyen meg minden intézmény, tehát a fegyvergyár is, a mely a honvédséget és egyáltalán a magyar államot, az idők során folyton fejlődve, harczképességében megtartsa. (Helyeslés a bal- és szélső báloldalon.) És ennél fogva, t. ház, mindaz, a mit a t. minister ur elősorolt — bocsánat a kitételért — nem emelkedik fölül az ismeretes kaszárnya-niveaun, a mely mindig csak bizonyos számot tart szem előtt és sem a múlttal, sem a jövővel nem törődik. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Én részemről egészen tisztában voltam azzal, hogy ez a gyár ugy nem fog létesülni és ugy nem fog működni, a mint azt bizonyos optimisták a gyár keletkezésétől fogva egyáltalában feltették. Az u. n. gyermekbetegségek jelentik azt, hogy olyan gyáraknál, a hol a gyártmány praecisiójáról van szó, a gyár működésbe hozatala nehéz feladat. E feladat pedig azután megköveteli azt, hogy számoljunk azokkal az akadályokkal, a melyek természetszerűleg fennállanak. A Svájczból praeeis óragyárat ide Magyarországba áthelyezni lehet svájezi munkásokkal, de nem lehet magyar munkásokkal rögtön egy ilyen gyárat felállítani és működésbe hozni; mert ilyen gyár munkájához szükséges, hogy a felszerelvényeken kivül be- és összegyakorlott munkások legyenek, mert e nélkül praecisiót egyáltalában el nem érhetünk. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) És nekem gyanús — — Jónás Ödön: Nekem is! Herman Ottó: ... hogy azok a műszaki és • technicus erők, kiknek azt tudniok kellett, két esztendő alatt praeciseu dolgozó magyar fegyvergyár nem jöhet létre, felvilágosítást nem adtak és nem figyelmeztették a minister urat, mielőtt itt a ház szine előtt egész reputatióját latba vetette, hogy ez aLoewe-czég megbízható és oly rövid idő alatt pontosan r és biztosan fogja-e szállítani a fegyvereket, Én elfogadom, t. ház, Polónyi Géza t. képviselőtársam mindkét határozati javaslatát és elfogadom, tekintettel azokra, a miket a t. minister ur mondott és azokra a forrásokra, a melyekre t. képviselőtársam utalt. Polónyi Gréza t. képviselőtársam az ő helyzetében nem használhatott mást, mint a fegyvergyárnak okmány jellegével és erejével biró jelentését, a mely a gyár egész természeténél fogva alkalmas arra, hogy birói eljárás alapját is képezze. A t. minister ur más okmányokból, a melyekről nekünk semmi tudomásunk sincs, iparkodik saját szempontját a házzal elfogadtatni. De épen azért, mert itt két sokban ellentétes vélemény áll egymással szemben, meg van adva a lehetősége annak, hogy e kérdésben egy bíróság, még pedig parlamenti biróság döntsön. Ha a t. minister ur azt mondja, hogy a, parlamenti bizottság nem alkalmas arra, hogy ily tisztán szakkérdést elbíráljon, utalok arra, hogy a t. minister ur a parlamenti praxisban számtalan példát találhat, midőn a ministerium és a bizottságok szakértőket hallgathat47*