Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.

Ülésnapok - 1887-412

g>8 *12. országos ttlés november 20-án, csütörtökön. 1890. olvadt 300-ra. Ekkor az okos hadvezér fordított egyet a dolgon. Belátta, hogy fegyverrel semmire sem megysigy szólt: vegyetek kezetekbe trombitát és cserép-fazekakat; az éj csendjében megfújjuk a trombitákat, összeverjük a cserép fazekakat ég az ellenség, mely a fegyvertől megnem ijedt, tán ä szokatlan lármára megfutamodik. (Nagy derültség a bal- és szélső baloldalon.) Ha pedig meg nem futamodnak, akkor Bem vesztünk semmit. Csak lesz annyi esze az ellentábornak, hogy azokat, a kik fegyver helyett trombitával jönnek harczolni, nem nézi dühös ellenségnek, hanem csak jámbor muzsikusoknak. (Zajos derültség a bal és szélső baloldalon.) Nem akarom e dolgot a cultusminister úrra applieálni, távol van tőlem: félek, hogy félreismerem intentióit. De ezzel csak ugy járnék, mint eddig az egész ország közvéleménye. Mert valóban csodálom, hogy a minister ur, kiben van eszmei tartalom, önállóság, ki talentumos embernek bizonyult, oly szerencsétlen államférfiú, hogy lépten-nyomon félreismerik. Mikor Szepes megyében a közigazgatás élén állott, mint főispán, általános volt a megyében az a panasz. hogy nagyon jó közigazgatási erő, de erőszakosan magyarosít. Ezután eljött cultusministernek és alig, hogy a bársonyszéket elfoglalta, kiadott egy rendeletet, a melyet én paedagogiai okokból nem helyeslek most sem és a mely ellen a közvélemény rögtön felzúdult: ime egy cultusminister, a ki germanisál. (Derültség a bal- és szélsőbalon.) És mi történik tovább ? Alig csillapulnak le ezen mozgalmak hullámai, a cultusminister ur a nála megszokott gyors tempóban kibocsát egy másik rendeletet, felállít nemes és előkelő ifjak számára egy internátust és azt, miután oly intézettel kötötte össze, mely katholicus jellegű, katholicus jellegűnek akarta declarálni. Felzúdult a liberálisok tábora és egyhangú panaszban tört ki a szó: ime egy ember, a ki ultramontan. (Élénk derültség a bal- és szélsőbalon.) Mikor ez a dolog bejárja az ország közvéleményét és megbotránkozni kezdenek, még jóformán a megbotránkozásból fel sem ocsúdhattak, jön egy másik rendelet, a melyik a minister urat a katholicus közvéleménynyel szemben mint antikatholikust és aereticust állítja oda. (Zajos tetszés a hal- és siélsőbalon.) T. minister ur! Én azt hiszem, hogy mindezen intézkedéseiben volt erő, volt szellem, volt tartalom. Engedje meg, hogy őszinte legyek, egy nem volt benne: a kellő tacticai érzés, a helyes tapintat. (Zajos helyeslés balról.) Mert akkor, midőn az állam tekintélyének érvényt akarok szerezni, előre kell nekem, mint államférflunak gondoskodnom arról, hogy e tekintély szigorú fenntartása semmiféle akadályokba ne ütközzék; hogy formális sikerekkel én e rendelet tartamát vagy lényegét meg ne változtassam. (Helyeslés balfelöl.) Yégül beszédének azzal a személyes oldalával akarok foglalkozni, mely a püspöki kart érinti. (Halljuk! Halljuk!) Felemlítette egyebek közt a püspöki kar kétszínű és megbizhatlan eljárását. (Ellenmondás jobbfelöl. Halljulc! Halljuk! balfélől.) Nagyon szívesen megadom a t. minister urnak azt az elégtételt, hogy ha nem ily szavakkal fejezte ki, akkor én előbbi állításomat visszavonom. De ón csak a ház impressiójára utalok, vájjon a minister ur fellépése nem ily képet domborított-e ki minden egyes püspökről. (Zajos helyeslés balfelöl.) Ha a mi püspöki karunk eljárásában csakugyan megbízhatatlan és ingadozó, ezt nekünk katholieusoknak volna legjobb okunk sajnálni. De egyről biztosíthatom a minister urat: hogy ezen kormányrendszernek, melyet Horvát Boldizsár t. képviselőtársamtegnap találóan az apály rendszerének nevezett el, creaturái azok a püspökök, a kik jelenleg . . . (Hosszantartó zajos helyeslés tetszés és taps a bal- és szélsőbalon. Nagy zaj és nyugtalanság a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk! balfelöl.) T. ház ! Méltóztatott volna oda a püspöki székekbe papokat, lelkipásztorokat kinevezni és nem kormánybiztosokat ; méltóztatott volna az előmenetelt a papi érdemektől függővé tenni, nem pedig politikai szolgálatoktól: (Zajos éljenzés és taps a bal- és szélső baloldalon. Élénk mozgás és zaj a jobboldalon.) akkor, t. ház, az a püspöki kar most más tanácsosai szolgált volna a t. minister urnak. (Zajos helyeslés és tetszés a szélső baloldalon. Zaj.) Mert bármily tisztelettel viseltetem is Magyarország főpapsága iránt, egyet tudok és ez az, hogy én egyházam főtekintélyének határozatával szemben, mely engem lelkiismeretem és valláserkölcsös elveimben irányít és kötelez, semmiféle püspöki kar tekintélye miatt nem opponálhatok. Ám számoljanak le ők saját lelkiismeretükkel; de tény az, hogy az a rendelet, melyet a római határozat dogmatieus sérelműnek mondott, csak akkor hajtható végre, ha egy katholicus pap hivatalát megtagadja, vagy ezzel hűtlenül visszaél. Végül engedje meg a t. ház, hogy néhány megjegyzést tegyek a t. túloldalon ülő papi képviselőtársaim álláspontjára. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Én a lelkiismeret és egyéni meggyőződés jogait ós szabadságát érinteni nem akarom és eritica alá venni jogosítva nem vagyok. Csak azt a kérdést vetem fel, vájjon nem találja-e furcsának a t. ház, ha egy pap, a ki hivatalos kötelességénél íogva ethicai princípiumot képvisel, odaáll esetleg bárminő párt elé és ily kérdést tesz fel: „Ez a rendelet, melyet önök támogatnak és keresztülhajtani akarnak, az egyház érdekeivel ellenkezik és engem lelkiismereti