Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.

Ülésnapok - 1887-424

434. országos ülés december 4-én, csütörtökön. 1890. 311 Thaly Kálmán: Egy év! B. Fejérváry Géza honvédelmi mi­nister: Először a szabadságolt állományú tisz­tek tanfolyamának eltörlésére vonatkozólag hivat­kozom arra, a mit akkor voltam bátor bejelen­teni,; mikor a Ludovika-akademiai tanonezok szaporításáról szólottam, a mikor tudniillik tavaly a törvényhozás elfogadta abbeli jelenté­semet, hogy évenkint 60 tanoncz helyett 90 vétessék fel az akadémiába. Már akkoriban a Ludovika-akademia szervezéséről szóló törvény­javaslatban s az annak előterjesztése alkalmá­val benyújtott indokolásban részletesen elő volt adva a szabadságolt állományú tisztek tanfolyama beszüntetésének oka és ugyancsak részletesen el volt mondva azon eljárás, melyet a jövőre követni szándékozom. Thaly Kálmán: Annak az eredményére vagyok épen kíváncsi! B. Fejérváry Géza honvédelmi mi­nister: Az eredmény még csak a jövőben fog mutatkozni; e perczben, legjobb akaratom mel­lett, sem vagyok képes az iránt adatokkal szol­gálni. Azt mondotta a képviselő ur, hogy lovasí­tott segédtisztjeik csak a parancsnokoknak van­nak. Engedelmet kérek, még eddig a parancs­nokok segédtisztjei nem voltak lovasítva és a kinek csak legtávolabbról fogalma van lovag­lásról .... Beőthy Ákos: Nem tudnak azok lova­golni ! (Derültség.) B. Fejérváry Géza honvédelmi mi­nister: Nem tudom, vájjon Beőthy Ákos kép­viselő ur tud-e lovagolni? . . . (Általánosderült­ség) mert a kinek csak legtávolabbról is van fogalma a lovaglásról, annak, azt hiszem, alig lehet ellenvetése, ha azt mondom, hogy a segéd­tiszteknek, a kik arra vannak hivatva, hogy a rendeleteket gyorsan és pontosan átadják, azok nak lovagolni kell, tehát szükséges, hogy leg­alább annyira gyakorolják magukat a lovaglás­ban, hogy a ló oda menjen, a hová a segéd­tiszt akarja. (Élénk derültség.) És kérem, az összeg, a melyet fölvettem, azért csekély, mert itt is a takarékosságot szem előtt tartandónak vélem, kötelességemnek tartom itt is érvénye­síteni a takarékosság elvét. Tudniillik nekem szándékomban van, hogyha a törvényhozás el fogadja költségvetésemet, hogy akkor a segéd­tiszteket oly módon fogom lovagosítani, hogy a lovakat csak a tavaszi és nyári idényben adom ki nekik, télen pedig hiába lovat nem tartok; mert télen ugy sem lovagolnak. Ezért a költ­séggel a kincstárt a lótartás folytán hiába ter­helni nem akarom. (Helyeslés.) És itt mindjárt válaszolok a képviselő urnak, a mennyiben azt kérdezte, hogy honnan kerülnek a lovak? Hát tavaszszal, mikor a rendes ló­kiadások történnek, annyival kevesebb ló lesz kiadva a vállalkozóknak és a lovak visszatartat­nak gédtisztek számára és őszszel azok is kiadatnak. (Helyeslés.) Azt mondja a képviselő ur, hogy az épít­kezések drágák nálunk és rosszak. Hogy valami nagyon kitűnők, azt magam sem állítom azért, mert épen nem drágák, mert rendkívül olcsók. Tudniillik nekem gondoskodnom kell annyi állo­máson laktanyák előállításáról és mégis méltóz­tassék csak a költségvetésben megnézni, hogy T milyen összegeket vettem fel az építkezések czímén; nagyon elenyésző csekélyek azok. Igaz, hogy nem minden állomáson a kincstár köteles a laktanyákat felállítani már a beszállásolási törvény alapján; de a hol a kincstár köteles ezzel, mint Horvátországban mindenütt, nekem kell itt a laktanyák felállításáról és a keret­szaporítás következtében azok kibővítéséről is gondoskodnom. Az összeg, melyet költségveté­sembe felvettem, csekély lévén, én drága építkezé­seket nem rendelhettem el. Hogy azután, mint­hogy olcsó húsnak rendesen híg a leve, az építkezések nem olyanok, a mint kívánatos lenne, az természetes, de azzal nekünk be kell érnünk. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) A mi a honvédsegélyző alapot illeti, a, t. képviselő ur először azt kivánja tőlem, hogy a mint méltóztatik mondani, a most módosított alapszabályokat mutassam be; azonkívül, hogy kimutassam a különböző rangfokozat és cathegöria szerint a segélyben részesülőket. Bocsánatot kérek, a legjobb akarat mellett sem tehetem; mert az alapszabályok jóváhagyása nem tartozik hozzám, hanem tartozik a belügyministerhez. Ez egy; másodszor a honvédsegélyző-egylet önál­lóan intézi a dolgot és nekem felügyeleti jogom csak annyiban van, hogy a törvényhozás részéről meg­szavazott összeget kiadom. Tisztán csak régi honvédekről lévén szó, ezek az urak legjobban intézik el egykori bajtársaik ügyeit. A t. képviselő ur sokalta a fegyvereknek 1 írttal felvett szállítási költségeit. Ezt a szállí­tási költséget, t. ház, a számvevőség krajczáron­kint kiszámította, alapul vévén a különböző állomások távolságát, a fegyverek számát és súlyát és azonki vül azon rákászoknak árát is,a melyek most az új fegyverek számára, beszerzendők; mert a régi rákászokra szükségem van a népfelkelés­nek kiadott Werndl-puskák számára. Különben, ha a t. képviselő ur még ezzel sincs megnyug­tatva azon 1 frt iránt, méltóztassék hozzám fáradni, szívesen megmutatom a számvevőségi kiszámításokat. (Helyeslés.) Méltóztatott sokalni azon 18 frtot is, mely most a felszereléseket illetőleg számításba van" véve. Egy kissé későn jött ugyan e kifogás,

Next

/
Thumbnails
Contents