Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.

Ülésnapok - 1887-424

310 484. országos ülés deezeniber 4-én esütSrtötön. 1890. dőlni, de a költségvetés indokolása erre nézve nem informál. Ép ugy van más esetben is. A népfölkelési nyilvántartási tisztekkel is történt valami. Hogy mi, azt az indokolásból meg nem tudom; csak azt látom, hogy a költségek 80.475 frt, illetőleg 43.472 frttal emelkedtek. Az indokolásban csak annyi van mondva: népfölkelési tisztek végleges rendszeresítése. De hogy ezt hogyan kell képzelni, arról semmit sem találok. Az ilyesmik a közös hadügyminister költségvetésében mindig részletesen meg vannak okolva, kivált hogyha 43.000 rendes költségtöbbletről van szó. Ez annál fontosabb, minthogy a költségvetés nem kerül a véderő-bizottság elé. Nagyon lekötelezne tehát a t. honvédelmi minister ur, ha a jövő esztendőben elrendelné, hogy a költségvetés egy kissé bővebb részletezéssel és alaposabb indokolással kerüljön a t. ház elé, legalább olyformán, mint a hogy azt a közös hadügyminister teszi. (Helyeslés balfelől.) Szándékom volt még, t. ház, e költségvetés tárgyalása alkalmával az egyéves önkéntesek kérdéséről is szólani; minthogy azonban a t. honvédelmi minister ur Nagy István t. kép viselőtársam felszólalására kijelent«tte, hogy szeretné, ha az ügy akkor tárgyaltatnék, midőn jelentésére kerül sor, a kérdéssel jelenleg foglalkozni nem fogok. Inkább azt a kóróst vagyok bátor a t. minister úrhoz intézni, hogy szíveskedjék figyelmét arra a kérdésre is fordítani, a melyet e szókban foglalok össze: elbánási mód a tisztekkel. Nem akarok ez irányban coinmentár a bocsátkozni, a t. minister ugy is tudja, hogy mit értek ez alatt; azt hiszem, hogy az a számos megjegyzés, melyet e tekintetben hallottam, szükségessé teszik, hogy a t, minister ur erre vonatkozólag alaposan informáltassa magát. Végül megelégedésemnek akarok kifejezést adni a t. minister ur azon nyilatkozatáért, a melyet tegnap Nagy István t. képviselőtársam felszólalása folytán a katonák özvegyeiről és árváiról szóló törvény kiegészítésére vonatkozólag tett. Felkérve még a t. minister urat arra, hogy a katonai büntető eljárás revisiójának gyorsítására befolyását felhasználni szíveskedjék, (Elénk helyeslés balfelől) mert őszintén szólva, én abból, a mit a t. igazságügyi minister ur mondott, csak azt láttam, hogy a jogászoktól várni itt nem lehet semmit, (Élénk derültség balfelől) kijelentem, hogy a költségvetést elfogadom, (Élénk helyeslés balfelöl.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincsen följegyezve, ha tehát . . . (Felkiáltások balfelöl: Halljuk a ministert! Halljuk! Halljuk! Mozgás jóbbfelM.) Ugron Gábor: T. ház! Én azt hiszem, hogy a dolog rendje az, hogy a minister ne szóljon csak mindig a vita bezárása után. (Élénk helyeslés balfelől) Magam is fel akarok megszólalni ; de óhajtanám, hogy a minister ur a vita bezárása előtt nyilatkozzék, hogy felszólalására még refiectálni lehessen. (Élénk helyeslés balfelől. Felkiáltások: Halljuk a ministert!) B. Fejérváry Géza honvédelmi minister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Én azt hiszem, hogy a házszabályok értelmében a mimisternek jogában áll akkor felszólalni, mikor azt szükségesnek tartja. (Helyeslés johbfelől.)XJgj tudom, hogy a t. képviselő uraknak, de különösen Ugron Gábor t. képviselő urnak nem szolgáltattam okot panaszra az iránt, hogy én a vita befejezését mindig bevárom és csík azután szólalok fel, mert én ezt soha sem tettem. (Iff az! Ugy van ! jobb felől.) De ugy tudom, hogy még néhány szónok fel van jegyezve . . . (Felkiáltások a szélsőbalon: Nincs már feljegyezve senki!) akkor bocsánatot kérek, ez a megjegyzésem tárgytalan. Legyen szabad tehát azon egyes kérdésekre válaszolnom, melyek a vita folyamán felmerültek. (Halljuk! Halljuk!) És pedig első sorban Nagy István t. képviselő ur azon kijelentésére, illetve óhajtására, hogy súly fektettessék arra, mi kép a közös hadseregbeli növelde-intézetek tantene megegyezzék a polgári iskolákéval. E tekintetben, azt hiszem, panasz alig lehet, mert az tényleg ugy van. Ha egyik, vagy másik ifjú — teszem fel — a katonai növeldébe való fölvételét kéri, akkor vizsgálatot kell letennie az illető osztályból és a tanterv körülbelül megfelel a mi polgári iskoláink tantervének. E részben nem is hallottam panaszt a szülők részéről sem. A mi a Magyarországon felállítandó magyar tannyelvű katonai akadémiát illeti, (Halljuk! HaUjuk!) itt egyúttal bátor vagyok, t. ház, Perczel Miklós t, képviselő ur határozati javaslatára vonatkozólag kijelenteni, hogy e kérdés nem tartozik első sorban a honvédelmi ministerium költségvetésének keretébe. (Ellenmonäások balfelől.) Másodszor azt hiszem, hogy e kérdés másfél év előtt, midőn szerencsénk volt három hónapig a véderő törvényt tárgyalni . . . Meszlényi Lajos: Szerencsétlensége! B. Fejérváry Géza honvédelmi minister: . . . talán elégszer került szőnyegre és e részben a t. ház ismeri és elfogadta akkori nézeteimet, ennél fogva kérem Perczel Miklós t. képviselő ur határozati javaslatának mellőzését. (Felkiáltások balfelöl: Ez nem indokolás!) Áttérek most Thaly Kálmán t. képviselő ur egyes megjegyzéseire, azokra a mindenre kiterjedő, hogy ugy mondjam, mozaikszerűen összeállított észrevételekre.