Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.

Ülésnapok - 1887-423

4:58, országos Ülés deczember $-án, szerdán. 1890. 293 T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nem a dolog érdemére, banem tisztán a határozati javaslat tárgyalásának módjára vonatkozólag kívánok nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Ép azért, mert a dologérdemével nem kívánok foglalkozni, ez alkalommal nem reílectálok a most fölszólalt képviselő ur azon állítására, hogy a fegyvergyár magasabb pressio vagy befolyás következtében szűnt meg. Egyelőre csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy ezen kérdés elintézésénél semmiféle magasabb befolyás vagy pressio nem érvényesült. A kormány kizárólag a saját meggyőződése és elhatározása alapján járt el, a mint ez, midőn e kérdés a házban tárgy altatni fog, teljesen nyilvánossá is leend. Miután azonban tegnap a ház t. elnöke kijelentette és a t. ház — ugy tudom — ehhez hozzájárult, hogy a honvédelmi minister urnak a fegyvergyárra vonatkozó jelentése közvetlenül a honvédelmi költségvetés után tárgyaltassék, arra akarom kérni a t. házat, hogy Szalay Imre t. képviselő ur határozati javaslatát méltóztassék azon alkalommal tárgyalás alá venni, midőn a fegyvergyárra vonatkozó jelentés napirenden lesz. Kérem pedig a t. házat erre a következő okokból. Jól tudom, hogy a t. képviselő urakat a házszabályok értelmében nem lehet megakadályozni abban, hogy a fegyvergyárról is szóljanak akkor, midőn a honvédelmi költségvetés van napirenden; de magának a határozati javaslatnak tárgyalását azért kérem későbbre elhalasztani, hogy ez által lehetővé tétessék az, hogy a költségvetés idejében elfogadtassák. (Helyeslés jobbfelöl.) Az elkülönített tárgyalásból hátrány senkire sem fog hárulni; mert azon képviselő urak, kik akár a honvédelmi ministernek, akár az összes kormánynak a fegyvergyár ügyében követett eljárása iránt rosszalásuknak vagy bizalmatlanságuknak akarnak kifejezést adni, megtehetik ezt néhány nappal később is; sőt az az előnyük is van, hogy ezt megtehetik kétszer: egyszer a honvédelmi költségvetésnek, azután a jelentésnek tárgyalásakor. (Derültség a jobboldalon.) Ezen kivül még egy másik előnye van az általam proponált módozatnak. Méltóztatnak tudni, hogy, gondolom, tegnapelőtt érkezett a házhoz egy .kérvény a fegyvergyár-részvény társaságtól, mely kérvény a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott. A pénzügyi bizottság, a mint értesülök, ezen kérvényt holnap fogja tárgyalni és igy, ha el méltóztatnak fogadni azt az eljárást, melyet javaslok, azon helyzetben lesz a ház, hogy egyidejűleg ezen kérvénynyel is foglalkozhatik. Ekként az általam proponált módozat nemcsak semmiféle hátránynyal nem jár, hanem ellenkezőleg több előnye van. Én tehát nem a kormánynak, hanem ezen országos ügynek érdekében kérem a t. házat, hogy ezen eljárási módot elfogadni és a határozati javaslatot akkorra méltóztassék napirendre tűzni, midőn a honvédelmi minister urnak s a pénzügyi bizottságnak a fegyvergyárra vonatkozó jelentései napirenden lesznek. (Általános helyeslés.) Szalay Imre: T. ház! Csak egy dologra nézve vagyok bátor nyilatkozni. Arra tudniillik, hogy én a t. ministerelnök ur indokainál fogva kérem a t. házat, hogy határozali javaslatomat akkor méltóztassék tárgyalás alá venni, ha a t. honvédelmi minister ur jelentése napirenden lesz. (Általános helyeslés.) Elnök: T. ház! Ezek szerint ugy gondolom — miután Szalay Imre képviselő ur is ily értelemben nyilatkozott — a t. ház beleegyezni méltóztatik abba, hogy ezen határozati javaslat akkor olvastassák fel újra, mikor a fegyvergyárra vonatkozó jelentések közvetlenül ezen költségvetés befejezése után tárgyalás alá kerülnek. (Általános helyeslés.) Balogh Géza jegyző: Nagy István! Nagy István: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Csak rövid időre bátorkodom a t. ház becses türelmét igénybe venni. T. képviselőház! A magyar nemzet a honvédség fennállása óta készségesen meghozott minden áldozatot, melyet ezen intézménynek megerősödése, megizmosodása megkövetelt és igy jeles eredményeket is sikerült e téren elérhetnünk. Katonailag a honvédség ma igen tekintélyes, imponáló haderőt képvisel és csak annyiban tartom még bevégzettlennek mai szervezetét, mert ma is nélkülözi ugy a műszaki csapatokat, valamint a tüzérséget, melyek nélkül pedig, felfogásom szerint, háború esetén a tőle megkövetelt, öimálló feladatok sikeres teljesítésére nem leend képesítve, (ügy van! Ugy van! balfelöl.) Megvallom, sajnálom ezen félrendszabály konok fentartását; meg vagyok azonban egyúttal arról is győződve, miként; a gyakorlati élet kényszere e két engedményt a magas katonai intéző köröktől mielőbb ki fogja követelni; mert ha beismerték, hogy a honvédségnek csak önnálló csapattestekbe alakulva veszi igazán hasznát a monarchia védereje: (Helyeslés balfelöl) akkor be kell, hogy ismerjék az intéző katonai körök azt is, miként a honvédhadtestek, műszaki csapatok és ütegek nélkül meg nem élhetnek és a területi hadtest-formatio sem fogja megtűrni, hogy a homogén csapatok között e két fegyvernem idegen legyen. Ideig-óráig, megengedem, lehet még e téren kísérletezni, de azután majd mégis csak annak tudtára fognak elébb-utóbb ébredni, hogy a mi sehol a világon nem vált be, Austria-Magyarország területén sem bizonyulhat jónak és a mit minden modern hadsereg elfogadott, azt nem fogja mellőzhetni