Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.

Ülésnapok - 1887-423

f84 *28. országos Blés dec«ember 3-án, szerdán. 1890. Gróf Apponyi Albert; Azt én bírálom meg ! Szilágyi Dezső igazságügyminister: De én hí, még pedig mindkét nyilatkozatom alapján, ismétlem, hogy e felszólalásra sem szükség, sem ok nem volt; mert a mit én nyilatkozataimban mondok, azt én meg is äzoktam tartani. Azt mondtam nyilatkozatomban — Herman Ottó képviselőtársamnak felelve — hogy mindenek előtt a curiai bíráskodás tárgyában beadandó törvényjavaslatra kivánok megjegyzést tenni és ezt mondtam (olvassa): „A curiai bíráskodás kérdésére nézve legyen szabad megmondanom, hogy nyilatkozatom azon határai között, melyeket a háznak adtam, a törvényjavaslatot ezen ülésszak alatt — még pedig rövid idő múlva — beterjesztem." Tehát azt mondtam, hogy nyilatkozatomnak azon határai között, minél fogva nyilatkozatomra és annak határaira utaltam, s igy meg nem engedhetem, hogy az mondassék, hogy akarva vagy nem akarva, szűkebb határra akartam jelenleg a dolgot szorí tani, mint a hogy akkor nyilatkoztam, midőn igéretemet tettein; inert én tegnap egyenesen azon nyilatkozatomat jelöltem meg s azt mondtam, hogy a törvényjavaslat annak határai között adatik he fCnnyit a dolog tisztázására és ez jogosít arra, hogy azt mondjam, hogy gróf Apponyi Albert képviselőtársam felszólalására szükség nem volt és csak sübjective t. képviselőtársamtól függ, hogy még egyszer akarta hallani azt, a mit tegnap is világosan mondottam. A mi egyébiránt a felolvasott részeket illeti, azok összefüggnek a curiai bíráskodásról mondottakkal. Méltóztassék csak nyilatkozatomat elolvasni g a t. képviselő ur meg fogja látni, hogy épen azt mondtam: az abban kifejteitek nélkül a curiai bíráskodást nem is lehet jól keresztülvinni. Nincs tehát arról szó, hogy nyilatkozatomat bármiképen szűkítettem volna s azokat, a miket abban, mint a curiai bíráskodással szükségkép összefüggőket előadtam — a mint máivolt szerencsém kijelenteni — nyilatkozatom határai közt he is fogom váltani. (Helyeslés balfelol.) Ez, gondolom, t. képviselőtársamnak is megnyugtatására fog szolgálni. (Egy hang balfelöl: A mienkre is!) Gróf Apponyi Albert: Nem fogok annak vitatásába bocsátkozni, vájjon szükség volt-e \ agy nem arra a nyilatkozatra, melyet én a felhozott nagy fontosságú üg>re tenni jónak láttam. Szorítkozom egyszerűen annak kijelentésére, hogy annak bírája, vájjon valamely tekintetben nyilatkozni szükségesnek látom-e vagy sem: valamint minden tagja a háznak, ugy én is egyedül magam vagyok (Helyeslés a bal- és stélső baloldalon) és hogy a visszautasításnak azt a hangját, melylyel a t. igazságügymiirister élni jónak látta, senki részéről el nem fogadjuk. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső iga^ságügyminister: T. ház! Épen olyan jogom van nekem a t. képviselő úrral szemben kijelenteni, hogy annak, hogy valaki mondhatja-e okkal és joggal velem szemben, hogy én tegnap szűkebb körű nyilatkozatot tettem, mint akkor, a midőn igéretemet kijelentéin, egyedüli birája én vagyok. És mindig vissza fogom utasítani, ha valaki azért, mert nem olvasta figyelemmel beszédemet, azt akarja abhól kihozni, hogy én ígéretet teszek tágabb körben és midőn annak beváltásáról van szó, szűkebb körre szorítom és hogy az ő vigilans fellépésére van szükség, hogy a ministert ígéretére emlékeztesse. Ismétlem, a képviselő úrral és mindenkivel szemben én vagyok birája annak: elttírjem-e, hogy valaki azért, mert nem értette nyilatkozatomat, azt állítsa, hogy ina, midőn a beváltást emlegetem, szűkebb körre szorítkozom, mint akkor, a midőn a nyilatkozatot adtam. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Horánszky Nándor: T. ház! Nem akarok beavatkozni azon személyes jellegű polémiába, mely az imént befejeztetett, de constatálni akarok egyet-mást. Megengedem, hogy a választási visszaélésekre vonatkozó javaslat szoros összefüggésbe hozható a curiai bíráskodással, de csak részben. Szerintem ugyanis a curiai bíráskodásra vonatkozó javaslat behozható a nélkül, hogy abban a választási visszaélésekre nézve törvényhozási intézkedés foglaltatnék. E végből azonban részint további intézkedésekre, részint a választási visszaélésekre nézve most fennálló anyagi dispositióknak világosabbá tételére és biztosítékokkal való körülhatárolására igenis szükség van. Meg is volt már kísérelve a curiai bíráskodásnak oly szabályozása, mely a választási visszaélésekre nézve anyagi dispositiókat nem tartalmazott. (Ugy van! balfelől.) Ha tehát e tekintetben felvilágosítás kéretik, ez teljesen jogosult. Hogy aztán a minister ur miként fogja javaslatait beterjeszteni, nevezetesen a, curiai bíráskodást a választási visszaélésekkel kapcsolatban, vagy azok nélkül fogja-e szabályozni : az a jövő dolga. De hogy Apponyi t. képviselőtársain felszólalására szükség volt, azt igenis hiszem és vallom. Semmi sem mutatja ezt inkább, mint a minister ur fellépése. Távol van tőlem ma azon kételkedni, hogy a minister ur javaslatát azon mértékhez fogja szabni, melyet a múlt évben velünk megismertetett. De midőn kijelentette, hogy azon nyilatkozat határai között fog javaslatot tenni, akkor megtörténhetnék az is, hogy azon határok közt, tehát azokon túl nem terjeszkedve intézkedik, azonban ez azoknak csak egy részére fog vonatkozni, a nélkül, hogy szavát megszegte volna. (IgatíTJgy