Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.

Ülésnapok - 1887-422

278 422. országos Blés deezemlter 2-án, kedden. 189©. ezt lehetetlennek nem tartom. De Eötvös Károly t. képviselőtársamat arra figyelmeztetem, hogy nem ismerek sehol a művelt Európában, sőt Amerikában sem országot, a hol a vizsgálati fogságoknak bizonyos korlátok közt azon okból nem volna helye, mert esetleg mindjárt kezdetben a szabadlábon való hagyás az összes vizsgálatot meghiúsítaná. Ezt ismerik az ango'ok, ismerik az amerikaiak, ismeri mindenki. És hogyha t. képviselőtársam méltán hivatkozik arra, hogy az egyéni szabadság érdekei lehetőleg védessenek és kimehessenek, legyen sjsabad arra a másik jogosult szempontra is rámutatnom, mely a törvényhozást és gyakorlatot kell hogy befolyásolja, t. i. az állam büntető igazságszolgáltatásának és a közrendnek érdeke, melynek védelmére a büntetőrend föl van állítva, szintén kivan bizonyos tekinteteket és bizonyos eljárást. Nincs büntető perrendtartás, a mely a vizsgálati fogságba való helyezést többé-kevésbé drícretionalis hatalomnak ne tekintené és ha annak tekinti, két dolog lehető : birói tévedés vagy visszaélés. De ez nem a mi állapotaink sajátossága; mert hiszen akármely állam büntető igazságszolgáltatásának legújabb története mutatja azt, hogy — fájdalom — birói tévedések büntető úton történnek vizsgálati fogságnál és ítéletnél egyaránt. De a helyes organismus, a jó felügyelet épen arra való, hogy ily veszélyek, a melyek ki nem zárhatók, legalább a legkisebb mértékre szoríttassanak. (Helyeséi a jobboldalon) Nem is áll, hogy oly nagy a bűnvádi eljárás körében elrendelt vizsgálati fogságok száma. Az előttem fekvő kimutatás szerint a törvényszékeknél bűnvádi pörök 58.000-en fölül vannak, mig a vizsgálati fogságok átlagos létszáma 1600—1800 között váltakoznak, t. i. a hónapok szerint. Ezt én túlságos soknak, vagy legalább olyannak, hogy megdöbbenésre okot adna, nem tartom. Egyébiránt minden lépés, a melyet teszünk abban az irányban, hogy a vizsgálóbírói teendőket hivatottabbakra bizzuk, pedig admiuisírativ úton is történt e tekintetben intézkedés: azon törvényjavaslatban, melyet benyújtok, még több fog történni. Minél erélyesebb és folytonosaid) lesz a felügyelet, annál inkább fog apadni a visszaélések száma is. (Élénk he lyeslés ) Kettő van még hátra és nem válhatok el a t. ház figyelmétől a nélkül, hogy ezeket fel ne hozzam. (Halljuk! Halljuk!) Egyik a börtönökre vonatkozik, a másik a telekkönyvre. A mi a börtönöket illeti, túloz Eötvös Károly t. képviselőtársam, midőn azt mondja,hogy a fegyházra elitélt k, kik büntetésöket fogházakban állják ki, ép annyi vagy talán fölülhaladja azok számát, kik fegyházakban vannak letartóztatva. | A kimutatásokkal nem akarom a t. házat terhelni; a tényleges állás az, hogy egy harmad része a fegyházra elítélteknek nem fegyházban van elhelyezve. A börtönök állapotáról sem szólok, szóltam arról egyéb alkalommal; a t. ház most azt kivánja tudni, hogy mit fogok tenni. (Helyeslés.) Erre felelek röviden. (Halljuk! Halljuk!) Először, t. ház, a jelenlegi fegyházból kettőt ki kell bővíteni: egyik a nagyenyedi

!; a másik a váczi. Egy női fegyházunk van, a mely egyszersmind börtönül is szolgál: a maria-nostrai. Itt, ha sikerül megszerezni az állam számára a tulajdont, szintén kibővítés fog történni, ha nem, egy további fegyház fog felállíttatni. Azonkívül a Dunán túl fiatal bűnösök számára egy új javító intézet fog felállíttatni. itt szabad legyen mellékesen megjegyezni, hogy Horváth Ádám t. képviselőtársam nagy tévedésben van, ha azt mondja, hogy büntetőtörvénykönyvünk nincs végrehajtva abban a tekintetben, hogy közvetítő intézetek nincsenek. Hiszen három közvetítő intézet van: Lipótvárott, Kis-Hartán és Váczott, Az ott levők létszámával minden pillanatban rendelkezhetik t. képviselőtársam Azután itt még mellékesen szabad legyen felemlítenem, hogy szemére hányják az igazságügyministernek, hogy miért nincs tömeges megkegyelmezés nagy alkalmakkor. Azért nincs, mert annak a tömeges megkegyelmezésnek lehet kegyeleti értéke, de' igazságszolgáltatási értéke semmi sincs; (Igás! Ugy van! jobbfelől) abban gyakran a legnagyobb igazságtalanság van. (Helyeslés jobbfelöl.) S különben is, t. ház, bintető törvénykönyvünk rendelkezik arról, hogy kiki, javulásának és magaviseletének emberileg megbírálható foka alapján, büntetése két harmad részének kitöltése után közvetítő intézetbe tétessék, három negyed részének kitöltése után pedig föltételesen szabadon bocsáttassák. Ez a büntetés szelidítésének egy helyesebben alkalmazott elve, mint a tömeges megkegyelmezések. (Helyeslés jobbfelől.) Azonkívül, t. ház, terv szerint át lesz alakítva fogházainknak rendszere is. Körülbelül 94 fogház van olyan, a mely czéljának meg nem felel. Arra törekszem, hogy t. collegámmal a belügyministerrel egyezséget kössünk az iránt, hogy a politikai úton kiszabott letartőztatási szabadságbüntetés, a birói úton kiszabott letartőztatási szabadságbüntetéssel egy és ugyanazon helyen töltessék ki. Miért, t. ház? Mert csak igy lehet jó felügyeletet, csak igy lehet a költségek kímélését, csak igy lehet használható személyzetet és csak igy lehet egy ég ugyanazon büntetésnemnek