Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.

Ülésnapok - 1887-422

264 432. orsuágos ülés december 2-án, kedden. 1890. ki kellett vinni a börtön lakóit Böszörménybe, nehogy ő Felsége ott gyönyörködjék bennök. Hát ez nincs helyén, hogy a börtön ott van. De azt méltóztatik elismerni, hogy első sorban az államnak kötelessége börtönöket építeni és Dehreezen azt sem várja meg, hanem a most felvett kölcsönből 400.000 frtot a királyi tábla helyiségeire és börtönök építésére, fog fordítani. Tehát Debreczenben megvan a jóakarat. A hírlapokban azt olvastam, hogy Hock János kép viselőtársam közbekiáltotta volna, hogy Debreczenben még az iskolák is föld alatt vannak. (Mozgás és ellenmondás balfelöl.) Hock János: Nem Debreczenben! Kőrösi Sándor: Nem tudom, hogy a t. képviselőtársam honnan tudja ezt; hanem már engedjen meg, én saját szemeimmel láttam és ismerem azon helyiségeket, ott ugyan földalatti iskolák nincsenek. Nem tudom hát, melyiket érthette: az elemi iskolát-e ? (Felkiáltások a szélsőbalon: Nem Debreczent mondta!) vagy talán azt a magas főiskolát, a collegiumot nem szereti ottan (Élénk ellenmondások a bal- és szélső baloldalon) és azt szeretné a föld alá tenni, (Derültség balfelől. Tetszés jobbról) hogy az a felvilá' gosodás sugarait ne lövélje, mint tette három századon át, tovább szét az országban. Csakhogy azt nem lehet ám a föld alá dugni: az ott marad továbbra is, a hol van és terjesztendi a felvilágosodást. Különben tudja a t. képviselőtársam, hogy a kereszténység őskorában a keresztények pinczékben gyűltek össze; ott tartották összejöveteleiket és mégis a keresztény vallás világossága elözönlötte az egész föld kerekségét. De nem akarom tovább untatni a t. házat. (Halljuk! Halljuk!) Részemről csak azt jelentem ki, hogy a t. igazságügyminister ur által jelzett nagy igazságügyi reformok létesítése nem pusztán ennek a többségnek, hanem pártkülönbség nélkül a törvényhozásnak kötelessége. (Igaz! ügy van! jobbfelöl.) Eötvös Károly: Hát a választási visszaélések ? Kőrösi Sándor: Azokról nem beszélünk most. (Derültség.) Majd megfelel az igen t." igazságügyminister ur a választási visszaélésekről szóló törvényjavaslattal. (Ugy van! jobbfélől. Felkiáltások a szélsőbalon: Hát a párt?) A párt pedig hűségesen követni fogja a t. igazságügyminister urat, (Derültség a szélsőbalon. Helyeslés a jobboldalon) és ha önök ezt nem tartják természetesnek, akkor engedelmet kérek, nincs tiszta fogalmuk a parlamentarismusról; (Igaz! ügy van! jobbfelől) mert ha a párt a saját ministerét megtagadná és nem követné, akkor annak a ministernek el kellene mennie; arra pedig nekünk semmi okunk nincsen, hogy mi ezt kívánjuk. (Helyeslés jobbfelől.) Én tehát azon a véleményen vagyok, hogy minden jogász és nem-jogász hazafinak támogatni kell a t. igazságügyminister urat abban, hogy az igért nagy reformokat meg is valósíthassa. A mi ezt az oldalt illeti, mi tehetségünkhöz képest tántoríthatatlanul követni és támogutni fogjuk az igazságügyminister urat. (Helyeslés jobbfelöl.) Mivel én igy vagyok meggyőződve, a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Balogh Géza jegyző: Horváth Ádám! Horváth Ádám: T. képviselőház! (Hall juk ! Halljuk!) Az igazságiigyministerium jelen évi költségvetéséből látjuk, hogy az igazságügyminister ur az igazságügyi czélokra a jövő évre jelentékeny összeggel többet kér, mint erre az esztendőre kért. És ha vizsgáljuk ezen költségszaporulatot, azt tapasztaljuk, hogy ezen költségszaporulatnak egyik része esik a királyi táblák decentralisatiója folytán szükségessé vált kiadások fedezésére, a másik része pedig szintén oly természetű kiadásokat képez, melyek ellen lényeges kifogásokat emelni nem lehet. A királyi táblákra eső kiadások pedig a törvényen alapulván, szintén megjegyzés nélkül hagyhatók. Nem is szándékozom ezen emelkedés ellen kifogást teniu; sőt ha ezt kellene tennem, akkor azon kifogással élnék, hogy még igen sok teret találok, hol sürgős és gyors intézkedésre lenne szükség, a mely intézkedés pedig nem valósítható meg a nélkül, hogy mélyebben ne nyúljunk bele az állam pénztárába és ne adjunk több és több költséget igazságügyi czélokra. T. ház! Nem szándékom foglalkozni azon reformjavaslattal, a melyek részben kidolgozás alatt vannak, részben pedig már a házhoz is benyujtattak. Nem szándékozom azokkal foglalkozni azért, mert azt tartom, hogy elég időnk lesz arra akkor, midőn azok itt e házban tárgyalás alá fognak kerülni. Két megjegyzést azért mégis bátor vagyok tenni. (Halljuk!) Egyik megjegyzésem, t. ház, az, hogy nem értek egészen egyet előttem szólott Kőrösi Sándor t. képvitelőtársammal, a ki az imént az igen t. igazságügyminister úrra mondott toastjában (Derültség a szélső baloldalon) azt kívánta, hogy azok a reformok két emberöltőn keresztül valósittassanak meg Én sokkal jobb indulattal vagyok az igen t. minister ur iránt és nemcsak óhajtom, de kívánom is, hogy ezen reformokat ő valósítsa meg. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A másik megjegyzésem, t. képviselőház, az, hogy nem tarthatom helyesnek — és azt hiszem, igen sokan gondolkodunk ekképen én velem — hogy azon szaktanácskozmányok, melyek a mi-