Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.

Ülésnapok - 1887-422

262 423. országos ülés deezember 2-án, keiden. 1880. semmi törvény sincs. (Zaj.) Ilyenformán értettem a t. képviselő urat, ha nem jól értettem, majd helyreigazítja. De ha csakugyan azt állította, hogy 1867. óta nekünk semmi törvényünk nincs, hogy ez a törvényhozás semmi törvényt nem hozott: kénytelen vagyok ezt tagadásba venni és csak azért nem számlálom fel tüzetesen a hozott törvényeket, mert a t. házat azzal a nagy csomó törvénynyel untatni nem akarom. (Halljuk!) Elegendő lesz egynéhányat fölemlíteni: ott van a hiteltörvényekliől a kereskedelmi törvény, a váltótörvény, a csődtörvény, a gyámságról és gondnokságról szóló törvény, a telekkönyvi betétekről szóló törvény és nem tudom, még hányféle törvény. Ezek pedig mind a társadalomban fenftrgó nevezetes jogviszonyokat szabályoznak. Ha t. képviselőtársam csak azt tartja törvénynek, a mi egy nagy codexnek alkatrészét képezi, a többit pedig csak foldozásnak, akkor őseink összes törvényhozása nem törvény, hanem foltozás; mert őseink sohasem codificáltak rendszeres törvénykönyvet, hanem alkottak törvényt a felmerülő szükségekhez képest. Azt hiszem, ezzel eléggé bebizonyítottam, hogy de bizony dolgoztunk itten és alkottunk törvényeket. Azt is állította Boda Vilmos t. képviselőtársam, hogy előbb a birói szervezetet kell megalkotni, azután a polgári törvénykönyvet és a perrendtartást. Boda Vilmos: Egészen megfordítva ! Kőrösi Sándor: Hát megfordítva, hogy előbb kell megalkotni a törvénykönyvet és a perrendet és azután a birói szervezetet. (Derültség a szélső baloldalon.) Ez error linguae volt, de már helyreigazítottam. Erre Eötvös Károly t. képviselőtársam igen találóan felelt meg tegnap és én csakugyan helyeslem Eötvös Károly t, képviselőtársam és barátom nézetét és csatlakozom is ehhez. Részemről még csak annyit jegyzek meg, hogy a birói szervezet az igazságszolgáltatás gépe, a perrend a mozgató erő, mely a gépet mozgásba hozza. Természetes, hogy először meg kell csinálni a gépet, hogy legyen mit mozgatni; mert hiába lesz a mozgatóerő, ha nem lesz mit mozgatni. Ezért tehát előbb a birói szervezetet kell megalkotni. T. ház! Az államban a birói közegek vannak hivatva a moderátor teendőit teljesíteni, hogy a pártgyíílölet és más vad szenvedélyek által felizgatott hullámoktól ingadozásba hozott állam hajója el ne sülyedjen a hullámok között. (Derültség a ssélsö baloldalon.) Francziaországban a birói szervezet 5 A század óta áll fenn és ezen S

A század óta hét forradalmat állott ki. Az időközben létezett politikai hatalmak mindig akarták a birói szervezetet, a bíróságokat a maguk részére megnyerni, hogy általuk politikai czéljaikat elérjék; de a birói erős szervezeten, a birák erős akaratán és tiszta jellemén a legzsarnokibb önkény is mindenkor megtört. Ilyen birói szervezetre van nekünk is szükségünk és ennek a megalkotása csakugyan sürgős teendőjét képezi a törvényhozásnak. Ugy Veszter Imre, mint Eötvös Károly t. képviselőtársaim sürgősnek mondották ki a katonai törvénykönyv reformálását, illetve annak megújítását. E tekintetben i^ csatlakozom hozzájuk. A jelenleg érvényben lévő katonai büntetőtörvénykönyv körülbelül 120 esztendővel ezelőtt még Mária Theresia idejében készült és alapult az úgynevezett elrettentés elvén, a melynek az a czélja, hogy oly szigorú büntetéseket állítmnk fel, hogy ezáltal mások valamely bűntett elkövetésétől visszarettenjenek. De tudjuk, hogy az ember nem eszköz és azért nem lehet arra felhasználni, hogy más tőle megijedjen. Erre az államnak nincs joga s ezt az eszközt mindenütt elvetették. Nem is létezik ez a külföldön sehol. Alaki eljárása pedig alapul a titkos inquisitorius eljáráson, a moly eljárást mindenféle európ:ű büntető törvénykönyvből ma már kiküszöböltek. Ma Francziaországban. Bajorországban, Olaszországban, sőt még a kis Romániában is a katonai büntető törvénykönyvbe be van hozva a szóbeliség, sőt a nyilvános vád elvén alapuló eljárás is és csak nálunk irtóznak attól a magas katonai körök ; mert attól félnek, a mint mondják, hogy a hadseregben a fegyelmet akkor nem lehet fentartani és akkor a harczképesség hanyatlani fog. Azt hiszem, hogy a t. igazságügyminister föl fogja őket világosítani, hogy ez nem áll; mert ugyanezt mondták, mikor a botbüntetést, a vesszőzést, a lánezbüntetést el akarták törölni; szintén azzal álltak elő, hogy ha ez megtörténik, a hadsereg fegyelme fentartható nem lesz. Pedig ezek ma el vannak törölve és azért lehet mondani, hogy a közös hadsereg egyike Európa 3egfegyelmezettebb hadseregeinek. LitS Gyula: De van helyette kikötés! Kőrösi Sándor: Az csak olyan aprólékos büntetés. (Derültség balfelől.) Anachronismus a mi katonai büntető törvénykönyvünk; mert ma már nem kötéllel fogdossák a katonát s az általános védkötelezettség elvénél fogva a társadalom legraíívéltebb elemei is tagjai a hadseregnek. A mai kornak megfelelő büntető törvénykönyvet kell tehát alkotni s oda törekedni, a hova Európa felfogása törekszik, hogy béke idején csak a speciálisan katonai vétségeknek nevezett esetekre terjedjen ki a katonai bíróság hatásköre, de a közönséges bűntettekre a katonákra is az általános büntető törvénykönyv (Helyeslés balfelől) s ők is a minden polgárt illető büntető törvénykönyv hatáskörébe tartozzanak; (Helyeslés balfelől) mert a katona mi nem egyéb ,