Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.

Ülésnapok - 1887-422

422. országos ülés deczember 2-án, kedden. 1890. 263 mint katonai ruhába öltözött felfegyverzett állampolgár. (Helyeslés bdfelől.) De mind Eötvös Károly, mind Veszter Imre t. képviselőtársaim sürgették a bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslatnak is mielőbbi elkészítését és benyújtását. Ebben igazuk van t. képviselőtársaimnak; mert a jó bűnvádi eljárás a leghatalmasabb őre az egyéni és polgári szabadságnak. Sőt, a mint G-neist magát kifejezte, a bűnvádi eljárás annyira össze van forrva az alkotmányjoggal, hogy a nemzeteknek bűnvádi eljárásából meg lehet ismerni azoknak alkotmányos fogalmait is. Nekünk tehát sietnünk kell ezen büntető törvénykönyvek megalkotásával; mert épen Eötvös Károly t. képviselőtársam felhívta a t. igazságügyminister figyelmét arra a szomorú helyzetre, melyben a vizsgálati foglyok hazánkban vannak. Én elhiszem, hogy, talán egy kis színezéstől eltekintve, csakugyan ugy van és csakugyan igaz az, hogy sokan ártatlanul kerülnek a vizsgálati fogságba, de épen azért kell a bűnvádi eljárást mielőbb elkészítenünk. Kénytelen vagyok azonban Eötvös Károly t. képviselőtársamnak kijelenteni, hogy olyan törvényt, a mely szabatosan praecisirozta volna, hogy mily esetekben van vizsgálati fogságnak helye, ez ideig Európa egyetlen államának sem sikerült még megalkotnia. Eötvös Károly: Nonus primae partis! Kőrösi Sándor: Mindjárt szólok arról is. Európa büntető törvénykönyveiben ezen esetek oly ruganyos kifejezésekkel vannak alkotva és fogalmazva, hogy igen tág tért nyitnak a birói bölcs belátásnak. Es nem is lehet máskép; mert a bűnvádi eljárásban a törvényhozónak két érdeket: a társadalom és az egyén érdekét kell védeni, T. képviselőtársam a hármas törvénykönyvre hivatkozott, hogy ime a mi ősi törvényeink szerint nemes embert nem lehet ártatlanul vizsgálati fogságba vetni. Abban igazsága van, hogy általános szabály az volt, miszerint nemes embert addig, mig törvényesen megidézve, törvényes eljárás szerint birói ítélettel elmarasztalva nem volt, letartóztatni nem lehetett. De már az 1715 : V. t. ez. számos kivételt tett ezen általános szabály alól és számos bűntettet sorol fel, melyeknek elkövetése esetében nemes embert is le lehetett tartóztatni. így például a fölségsértést, gyilkosságot, rablást, lopást, sőt még a mezei rendőri eseteket is ide vette a törvényhozás. így ha nemes ember kóborló volt, vagy váltót hamisított, ezen esetekben meg volt engedve a vizsgálat alatti letartóztatása. Polónyi Géza: 1715-ben nem volt váltó! (Derültség a ssélsőbalon.) Kőrösi Sándor: Legalább Pauler kézi könyvébeu ezen esetek fel vannak sorolva. Tehát azt hiszem, hogy őseinknek sem sikerült olyan törvényt alkotni, hogy ártatlanok letartóztatását lehetetlenné tegye. Hiszem, hogy 1848. előtt is volt elég nemes ember, a kit ártatlanul tartóztattak le s később kisült ártatlansága és azt hiszem, hogy most sem lehet olyan törvényt alkotni, hogy abban olyan ruganyos kifejezések ne legyenek, a melyek szélesen magyarázhatók a birák áltál. De t. képviselőtársam felhívta az igazságügyminister ur figyelmét és igen helyesen, a börtönök, fogházak és fegyházakra és igen szomorúan festette a jelen állapotot, ugy, hogy beszéde alatt valósággal elszomorodtam, hogy hát nem haladtunk előre azon időtől fogva, mióta Szemere megírta művét „A büntetésről", a melyben azt mondta, hogy a fogházak kapuira fel kellene irni, hogy az embert ide, mint hibást viszik be és mint gonosztevőt bocsátják szabadon. Hát nem haladtunk azóta és Szemerének ezen mondata most is felírható volna a fogházak kapuira ? Én közvetlen tudomásból nem ismerem, hogy néznek ki ma hazánkban a börtönök; másokról tudnék szólani, de ezekről nem, mert közvetlen tapasztalásom nincs, hanem a ministeri jelentésekből és a kir. főügyész jelentéseiből azt látom, hogy azóta mind a fegyházak, mind a börtönöknél sok haladás van, ámbár még felényire sincsenek ott, a hol az 1878 : V. t.-cz. szerint kellene lenniök. De a törvényhozás már akkor belátta, hogy hozunk mi törvényt, be is mutatjuk Európának, hogy milyen szép törvényt hoztunk, hanem nincs tehetségünk, hogy azt végrehajthassuk. Az- 52. szakaszba beiktattuk, hogy addig, mig a törvénynek megfelelő fegyházakat, börtönöket, fogházakat létesíthetnénk, a végrehajtás az eddigi gyakorlat szerint történik. Hát igaz, hogy nincsenek még ilyen börtöneink, de helyeslem, hogy törekedjünk oda s a mennyire pénzügyeink engedik, mindenesetre azon legyünk, hogy büntetőtörvénykönyvünknek megfelelő börtönök, fogházak és fegyházak építtessenek. Mert az csakugyan a mai korral meg nem egyeztetheti) inhumánus dolog, hogy penészes, egészségtelen helyre az ember bezárassék; mert az elítélt ember sem jog nélküli lény. Ha fel nem akasztották, joga van az élethez és igy az államnak kötelessége azt megvédeni minden eszközzel. Egyet tudok, a mit Eötvös Károly t képviselőtársam tegnap felemlített, hogy még Debreczenben is föld alatt vannak a börtönök. Megvallom, belülről én sem voltam ezen börtönben, de ugy tudom, hogy az egy földszintes ház és annak pinczéje, földalatti helyisége nincs. Az is igaz, hogy botrányos helyen van a börtön; mert a város közepén van a városházban, annak udvarán, a honnan, mikor Ő Felsége legmagasabb látogatásával szerencséltette Debreczen városát