Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.

Ülésnapok - 1887-420

222 4%®' országos ftlés november S9.én, szombaton. 18W. kint 164 frt fizetés. De nem lehet ezt átlagosan számítani. Vannak, a kiknek fizetése felrúg 200 frtra, sőt 250 frtra; de vannak olyanok is igen j'elentékeny számmal, a kiknek fizetése 50 írttól lefelé 20 írtig száll le. Én, t. ház, ezen adatokat az erdélyi refor­mált anyaszentegyház püspökének egyik hivata­los jelentéséből vettem ki és bátor vagyok a t. ház engedelmével még néhány concret adatot ezen állapotok feltüntetésére a püspöki jelentésből felolvasni. (Halljuk! Halljuk!) Minden magyará­zat nélkül, egészen kivonatilag kívánom ezt tenni, hogy a t. ház figyelme ki ne fáradjon. Az adatok igy szólnak, különösen az iskolára nézve (olvassa): „Grezsén nincs iskola; Bagón nincs iskola; M.-Szentkirályon nincs iskola; Pókafalván nincs sem iskola, sem tanító, sem pap ; B. Bocsárdon nincs tanitó; Krakkón nincs tanító; Sz.-Ujfaluban az iskola rozzant; Benedeken 35 református magyar vetkőzött ki nemzetiségéből, mivel a papi állás betöltetlen; Magyar-Sülyén nincs sem iskola, sem tanitó, papjának 200 frt a fizetése; M.-Herepén a pap fizetése 190 frt, a tanítóé 97 frt; Haviban a református gyermekek nem része­sülnek oktatásban; Vingárd hasonló helyzetben van; Szálteleken sem templom, sem iskolaépület; a mosoni tankötelesekről nincs semmi gondosko­dás; Nyarádtőn a tanító fizetése 100 frt, tanítói lak nincs; M.-Kereszturon hasonló állapot van; Bors, K.-Szent-Ivány, Kebele, Agárd együttvéve nem képesek iskolát építeni és tanítói állomást szervezni; Náznánfalván nincs iskola; M-Szt­Annán új iskola szükséges; M.-Szent-Györgyön »em iskola, sem tanító, sem pap; Várhegyen a 84 írttal javadalmazott levita nem alkalmas tanítónak; M.-Rücsön sem iskola, sem tanító; M.-Szent-Mártonban sem iskola, sem tanító ; Aba­fáján az iskola „kritikán alóli; N.-Ercsén nincs sem iskola, sem tanító; Toldalagon az iskola „rozzant, használhatatlan viskó" ; M.-Régenben az iskolaépület bírálaton alóli, a tanító nem alkalmas a tanításra ; Szfc.-Régenben az iskola gyarló és szíík, e miatt idegen ajkú iskolába járnak a magyar fiuk; Feketén nádfedelű nyomo­rult viskó pótolja a templomot és iskolát; Sz.­Zsomboron új iskola építése szükséges; M.-Bor­záson az iskola újítandó és kibővítendő. Szép kenycrü-Szt.-Márton iskolája nem tudja a magyar fiukat befogadni s a virágzó román iskola e miatt hódít; Szt.-Margitán a tanító fizetése 23 frt 65 kr; Alsó Ilosváii a díjazás csekélysége miatt üre« a papi állás; Pulyonbat a papi fizetés 200 frt a tanítóé 28 frt; Kisklódon a tanító saját szíík lakásán tanít évi 57 írtért. Keeseden nincs sem iskola, sem tanító; Szelecskén nincs iskola; Némán a pap fizetése 95 frt persze nincs pap; Ormány és Girolton sem pap, sem í tanító; Szinyén a papi és tanítói lakok romban hevernek; Alsó-Töökön sem iskola, sem tanítói lak; Sófalván nincs iskola e miatt és az el­keresztelések miatt a magyarság apad." És itt bátorságot veszek magamnak a t. házat figyelmeztetni még egy másik adatra, mely szintén az elkeresztelésekre vonatkozik. Kolozs megye derék főjegyzője ezelőtt 2 éyvel összeállította saját vármegyéjének területén az el­keresztelések számát és ez 260 s egynéhányra ment. Megjegyzem, hogy ez Kolozs megye mező­ségi részében történt, a hol laknak kálvinista magyarok is, ellátva pappal és tanítóval, a mint felolvastam és laknak román ajkúak. A mikor tehát ott elkeresztelésről van szó, akkor a román lelkész kereszteli el a kálvinista gyermeket. Ott tehát az elkeresztelés nemzeti és nem felekezeti veszteség. Folytatom, t. ház, az adatok felsoro­lását. „Borzason nincs iskola; M.-Gsaholyon új iskola szükséges; M.-Goroszlón az iskola és tanítói lak szdmás födelü viskó; Érkáváson az iskola kibővítendő; Zálnokon az iskolát javítani és bővíteni kell; Lecsméren az iskolát javítni és bővíteni kell; Ilosván az iskolaépület hasz­nálhatatlan állapotban van; Ozékényben az isko­lát javítni és bőyítni kell; Monón az iskola­épület romlatag; Czikón az iskola szalmás fedelű nyomoralt viskó; Récsén a tanítói lakás és tan­terem roskatag: Szeodemeteren a csekély java­dalom miatta papi állomás üres ; Horvát-Petenyén hasonló az állapot — a magyarság apad; Beth­len-Szt.-Miklóson az iskola romban; Bernádon sem iskola, sem tanító; Boldogfalván 26 közül csak 5 jár magyar iskolába, mert a román iskola tandíjmentesen tanít, holott a nemzetiségi ará­nyok egyformák; Marosludason nincs paplak; Ó-Ujfaluban van üres templom és üres paplak, mert 200 írtért nem vállalkozik pap; Puszta­kamaráson templom és paplak romba dőlt; Mocson sem pap, sem tanító, temploma omladék; M.­Légenben nincs iskolahelyisóg; Gyekán tanító nélkül veszélyben a magyar elem; Szaván a a templom és paplak rombadült; Gyulán, H.-Mac-i­káson sem pap, sem iskola, sem tanító — 300 református magyar lélek megy itt veszendőbe ; Kidén nincs pap, mert 229 írtért senki sem vállalkozik — igy 349 lélek van gondozás nél­kül ; a m. n. zsombori, kendermáli, zutori dali és pusztaszentkirályi híveket egyetlen elaggot lelkész gondozza — iskola nincs; a kajántói iskola szíík és rozzant; az egeresi iskola omló­félben." Ezek, t. ház, a hivatalos adatok s e jelen­tés, mint volt szerencsém mondani, két évvel ez­előtt állíttattak össze Itt megkívánom jegyezni, hogy az illető egyházkerület és a kormány rendkívüli nagy és tevékeny buzgalmat fejtenek

Next

/
Thumbnails
Contents