Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-410

410. országos ülés november 18-án, kedden. 1890. 355 úrtól, hogy ilyen ezrekre menő károkért ki a felelős 6 hogy van-e egyáltalában valaki, a kit felelősségre lehet vonni, vagy pedig azok az ezrek a társulat kárára a sárba vannak dobva ? Az előbbi vállalkozó a kubikolást, ha jól tudom, 47 krért vállalta el, most a vállalkozó 65 krért akarja azt teljesíteni. En ugy tudom, hogy ha a hivatalnokok, vagy az azok felügyelete alatt álló közegek valamit végeznek, azért ők felelősek is. Hiszen ezekért az ezrekért egy egész vidék érdekének eleget lehetett volna tenni. Én meg tudok nevezni vidékeket, a melyek a nélkül, hogy egy kapavágás is történt volna érdekükben, épen ugy hozzájárulnak a szabályozási költségekhez, mint a teljesen kielégített vidékek. Ilyenek például a győriek, a kik teljesen ki vannak elégítve és semmi kívánni valójuk nincs. Áttérhetek most, t. ház, felszólalásom valódi tárgyára. Midőn a Rába-szabályozás a 13 milliós terv szeiint megindult, minket mindaddig nem tudtak belevonni, mert mindig törvényes alapon álltunk a kormánynyal szemben és csakis akkor vontak be, midőn a kormány speciális törvényjavaslatot terjesztett elő, mely a maga nemében unicum, mikor a törvényt törvénynyel ütötték agyon, a többséggel e törvényjavaslatot keresz' tül vitte. Az első terv az u. n. 13 milliós terv volt, de a kormány minden tekintet nélkül erre, kiszakította a 6 milliós tervet s nem vette figyelembe, hogy a 13 milliós terv iránt már egyesség is történt. T. i. a Rába-szabályozótársulat megegyezett a Marezal-szabályozótársulattal, ha jól emlékszem 27.000 írtban, hogy Győr megyében a Marezal-szabályozágt a Rába-szabályozótársulat tartozik eszközölni, a nélkül, hogy az illető érdekeltséget megkérdezték volna. Ha már most 13 milliós tervvel megkötötték az egyezséget, ha áll a hat milliómos tervre is az egyezség. A hat milliós tervnél a Felső Rába 23 községe belvizeinek levezetésére egy millió néhány száz ezer forint volt előirányozva és igy csakis a belvizek levezetésébe tudtak bennünket a szabályozásba belelovagolni. A hat milliomos tervnél végkép elesett a belvizek levezetése, ha jól tudom, erre csak 250.000 forint lett felvéve. Kérdem most a t. minister úrtól, hol az osztóigazság, hogy érdekeinket elejtik és egy kapavágást nem tesznek, mert a mi érdekeink sem a Rába, sem a Rábcza, annál kevésbé a Marczal szabályozásával kielégítve nem lesz, miután nekünk más bajunk nincs, mint hogy az elemekkel van dolgunk s belvizeinkkel. És miután belvizeink szabályozását elejtették, kérdem a t. minister úrtól, hogy mi jogon s mi czímen vonatunk bele e szabályozásba. Május 6-iki felfolyamodásunkban, a mint azt már előbb is említeni szerencsém volt, azt kérjük a t. minister úrtól, hogy miután Győr megye minden kívánsága ki van elégítve, minthogy az a 250.000 forint kizárólag Győr megye belvizei szabályozására fordíttatott, sőt még pár ezer forinttal több is, ugyanebben az arányban szabályoztassanak a mi belvizeink is. A válasz az volt, hogy a győriek belvizeinek levezetése benne van a hat milliós szabályozási tervben, a melyben a mi belvizeink levezetése el van ejtve s igy nem kapunk semmit. Nemcsak hogy a 250 000 frtot Győr megye vizeinek levezetésére elköltötték, hanem azonkívül néhány ezer forintot a kormánybiztos a maga szakállára is elköltött. Nekünk pedig azt mondotta, nagyon sajnálom, igazságos, méltányos a kerestek, senki nem tagadhatja meg e világon, de a legnagyobb sajnálatomra nem teljesíthetem, mert nines rá pénz. Mit kértünk mi ebben a felfolyamodványban? Azt kértük, hogy miután Győr megyének minden belvize szabályozva van, szabályozzák Győr megye belvizeit Sopron megye széléig Kónynál, úgy, mint Markotánál, hogy Sopron megye alsó és felső vidéke belvizeit a győri canaíisokba bevezethesse. S igy Sopron megye belvize is némi lefolyást nyerjen a közköltségen kiépített canalisokon. Mi megigértük a folyamodásban azt, hogy apró-csepríí belvizeinket községenkint az úgynevezett Barbacsi hídig saját költségünkön is készek leszünk eszközölni, csakhogy belvizeinket levezethessük. A kormánybiztos urat csak arra kértük, hogy adja ide mérnökét, hogy egyöntetű munkát végeztessünk a győri csatornába való levezetéséhez. Felemlítettem a folyamodást nem régen Győrött is a vélelmczési bizottság előtt. Ott persze a Vas és Győr megyeiek játszák a főszerepet; bennünket Sopron megyeieket — csak a kisbirtokosokat értem, mert a nagybirtokosok érdekeit mindig kielégítik — minket pedig kisbirtokosokat minden alkalommal elnyomnak. Most is azt felelték: ne keserítsük a minister urat azzal, hogy ezért a husz-huszonötezer forintért törvényjavaslatot kelljen benyújtania. Két év múlva be lesz fejezve a szabályozás, akkorra úgyis egy midiónál több lesz a deficit; majd akkor az egy millió póthitelbe belefér a kért 25.000 forint is. A kormánybiztos azt is mondta, hogy ő belátja kérelmünk jogos voltát, de mutassak neki alapot a költségek fedezésére. S mikor én nem tudtam, azt mondta, ha a naptól vagy holdból kap pénzt, az esetre szívesen teljesíti. Valóban szégyenteljes és jellemző a kormányra, hogy egy egész nagy vidékért egy kapavágást sem tesz és mégis bevonja a szabályozás költségeibe. 45*