Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.
Ülésnapok - 1887-410
356 41(5. országos ülés november 18-án, kedien, 1890. Most egy sajátságos kéréssel járulok a minister ur elé. Ha idáig jóakaratból nem tett értünk semmit, jövőben sem tegyen semmit. Ez ideig ki voltunk szolgáltatva a kormánybiztos ur önkényének, szabadon rendelkezett a befizetett pénzünkkel, vagyonúnkkal, védelem nélkül álltunk, a szabályozásra nézve, »Vogel frei« voltunk. Ezt nem bosszúból kérem, csakis saját jól felfogott érdekünkben, bogy ne mondhassa senki, hogy érdekeink némileg is kielégítve lettek. így legalább, ha két év múlva leesik az iga a nyakunkról, majd azt mondhatjuk a törvény értelmében: mindenki annyi költséggel tartozik a szabályozáshoz járulni, a mennyi hasznát látja. Mi semmi hasznát sem láttuk, tehát visszaköveteljük a reá költött pénzünket. C*ak egy kérésem van még a minister úrhoz, hogy két év múlva átalakulhassunk belvizleveze f ő társulattá s alapszabályainkat hagyja helybe, nekünk sikerülni fog az egy millió néhány száz ezer forint kamatjáhól is levezetni belvizeinket. Ezen jogos és méltányos kérésünket a t. minister ur jó lélekkel tőlünk meg sem tagadhatja, (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ugron Gábor: T. ház! A minister ur előadta programmja rendén, hogy az erdélyi részek mezőgazdasági viszonyai mennyire nem kedvezők és hogy az erdélyi részek közgazdaságának érdekében a szükséges lépések megtételét elmulasztani nem fogja. Apró eszközökkel ezen segíteni nem lehet. Van egy mód, melylyel az egész erdélyi földmívelést és erdőgazdaságot, sőt az ipart is jelenlegi nyomott helyzetéből kedvező állapotba lehetne juttatni. Ezen mód pedig az, hogyha olcsó utat szereznek a kivitel számára. A természet akként gondoskodott, hogy Erdélynek minden vize Magyarország felé a Tiszába ömlik. Egyetlen egy folyója van, mely Erdélyből kimegy s ez az Olt. A mint az erdélyi határokat elhagyja, nyilegyenességgel megy a Dunának és Nikápolylyal szemben beomlik a Dunába. Az Olt vizét a német lovagrend idejében hajózták. A múlt században, midőn József császár Törökországban folytatott háborút, a katonai kormány hajókon szállíttatta le a takarmányt, a lő- és élelmi szereket. Ugyanezen a nyomon kereskedelmi társaság alakúit a múlt század végén és a jelen század elején, mely társaság apró és lapos fenekű hajókat építtetett és azokat az Olt vizén lebocsátotta. De mivel ezen társaság kellő anyagi erővel nern rendelkezett és Románia viszonyai teljesen rendezetle nek voltak, nem volt képes az Olt partján vontató utat tartani fenn és ennek következtében az egyszer leküldött hajót az árúrakománynyal együtt el kellett adnia, mert azt visszaszállítani képes nem volt. Ezen tényeket csak azért hozom fel, hogy kitüntessem, hogy az Olt hajózhatósága a múltban be van bizonyítva. A mi lehetséges volt a múltban, az lehetséges a jövőben is, sőt inkább lehetséges, mert a technikai vívmányok sokkal képesebbekké teszik az államokat a folyók hajózhatóvá tételére. Az erdélyi határrészeken, közel Nagyszeben városához, Felek pontjától a Dunába ömlésig az Olt folyása 250 klmtert tesz ki; a Duna folyása Orsovától Nikápolyig 280 klmtert tesz ki. Mindazon árúczikk, mely ennek hajózhatóvá tétele következtében az erdélyi részekben, Nagy-Szebenhez közel, az államvasutak folytatólagos állomása melleit feladható lenne, 30 kilométerrel volna közelebb Nikápolyhoz, Galaczhoz, Braillához vagy bármely nagyobb kikötőhöz, mint azon magyarországi áróezikkek, melyek a Dunán Orsován át kell, hogy menjenek. Erdély anyagi helyzetét rendkívül meg tudná változtatni az, ha olcsó vízi úthoz jutna és a kivitelre szánt puha vagy kemény fa avagy más mezőgazdasági terményeinek szállítása többé nem a hosszú vasúti vonalon Fiume utján, hanem igen rövid vasúti vonalon, az Olt és Duna közbejövetelével, vizi utón történhetik meg. Hogy mennyi költséggel és mily munkálatok árán lehet az Oltót hajózhatóvá tenni, azt én megmondani képes nem vagyok. Alapos és részletes felvételekre van szükség, melyek nem csak az Olt medrére, hanem mellékvizeire, a vizek termelő és a folyók különböző időszakokban való emésztőképességére, a vizszin legalacsonyabb, közép és magas állásának, a folyó situatiójának tanulmányozása után kiterjesztetvén, nyújtják azokat az adatokat, a melyekből azután meglehet állapítani azt, hogy micsoda rendszerrel és költséggel lesz az Olt hajózhatóvá tehető. Ez okból én felszólítom a t. minister urat, legyen szives az Olt hajózhatóvá tételét figyelmére méltatni, mert az erdélyi részek rossz anyagi helyzetén csak akkor lehet gyökeresen segíteni, ha az ott termelt mezőgazdasági productumok nem fognak oly hátrányos árakon elárusittatni, mint a hogy azoknak a jelen viszonyok között eladatniok kell. Kedvező szállítási eszközök, akár a gabnát veszszük métermázsánkiiit, akár a fát köbméterenkint, igen jelentékeny összegben fogják leszállítani a továbbítási díjakat és ezen leszállított továbbítási illetékek és díjak között jelentkezendő differentiák csak a gazdaközönségnek válnak majd előnyére. És ha számításom nem csal, akkor az erdélyi részekben jobb árak lesznek elérhetők, mint ma itt Budapesten s ezeu közlekedési ágnak felkarolása által lehetővé lesz téve, hogy az erdélyi mezőgazdaság, az ipar és a mezőgazdagági ip ír kellő fejlődést nyerjen s az ott lakó népességnek a kellő megélhetés biztosittassék. Ezért kérdem a t. minister urat, hajlandó-e
