Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-410

354 *10. országos fllés november 18-án, keiden. 1899. Széll Ákos jegyző (olvassa): Bevétel 40.042 forint. Elnök : Megszavaztatik, Széll Ákos jegyző (olvassa): Kincstári birtokok. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 15. czím. Rendes bevételek: VII. fejezet, 11. czím. Kiadás. A) Jószágigazgatóság és számvevő osztály. Személyi járandóságok 16.809 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll ÁkOS jegyző (olvassa): Dologi kiadások 6 88U frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): B) Kincstári birtokok 267.685 frt. Elnök : Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): összesen 291.374 frt. Bevétel 427.192 frt. Elnök : Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (o!va*sa): A kincstári birtokok peres ügyeinek kezelésével járó perköltségek. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 16. czím. Rendes bevételek: VII. fejezet, 12. czím. Kiadás 5.3000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa) : Bevétel 6.900 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Földtani intézet. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 17. czím. Kiadás. Személyi járandóságok 23.370 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa) : Dologi kiadások 16.850 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll ÁkOS jegyző (olvassa): Összeg kiadás 40.220 frt. Országos vizépítészeti hivatal. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 18. czím. Kiadás. Személyi iárandóságok 37.100 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Dologi kiadások 11.500 frt. Elnök : Megszavaztatik. Széll ÁkOS jegyző (olvassa): Folyammérnöki hivatalok. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 19. czím. Rendes bevételek: VII. fejezet, 13. czím. Személyi járandóságok 115.221 frt. Elnök '. Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Dologi kiadások 52 950 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Bevételek 10.200 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Vizi munkálatok. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 20. czím. Bendes bevételek: VII. fejezet, 14. czím. Kiadások 394.100 frt. Balogh Géza jegyző: Tóth Antal! Tóth Antal: T. ház! (Halljuk!) Véghetetlenül sajnálom, hogy első felszólalásom alkalmával kellemetlenséget kell mondanom a t. minister urnak, de kötelességet vélek teljesíteni akkor, a mikor a t. miniater urnak becses figyelmét felhívom a Rába-szabályozásnál felmerült sérelmek orvoslására. Tudom, hogy eredményt valamint máskor, ugy most sem fogok elérni, de lelkiismeretem megnyugtatására mégis felszólalok. (Halljuk!) Hiszen kaptam én már Bzebbnél szebb, fényesebbnél fényesebb ígéreteket, úgyannyira, hogy az utóbbi évi költségvetés tárgyalása alkalmával a miniiterelnök ur oly kegyes Ígéretet tett, hogy a felett kétkednem nem volt szabad, mert a kételkedést nem tartottam volna honett dolognak. A szép Szavak elhangzottak s maradt minden a réginél. Mondom, sajátságos, hogy nekünk a földmívelésügyi ministerekhez egyáltalán nincs szerencsénk, mintha nem is volna áldás számunkra a ministeri székben. Alig 4 éve, hogy a Rába-szabályozás iránt a kormány speciális törvényt terjesztett elő, ezen rövid idő alatt egy minister meghalt, kettő széket cserélt, már pedig az a minister, a ki ressortját ott hagyja, ép ugy meg van halva, még ha a legkedveltebb Baross minister volna is, mint a ki a más világra költözött. Ezen rövid négy év alatt a negyedik minister urat van szerencsém tisztelni. Igaz, hogy nekem nem jutott a szerencse a jelenlegi minister urnak akár becses személyét, akár szabályozási szaktudományi képességét közelebbről ismerhetnem, épen azért látás után nem mondhatok mást, mint csinos az alakja, megnyerő a modora, a többire nézve fenn kell tartanom magamnak az észrevételt annyival is inkább, minthogy még azt sem tudom, hogy vájjon tanulmány ózta-e már eddig a Rába szabályozási ügyeket vagy még csak ezután akarja. De két dolog fölött már most is nyilatkozhatom. Az egyik az, hogy Sopron megyében a felső Rába -2B községének érdekeltsége felirati kérelmet intézett a ministeriumhoz és annyit tudok, hogy e felirat kelte majdnem oly hosszú, mint a minister urnak ministersége, de erre mindeddig még feleletet nem adott. A másik az, hogy bátor yagyok kérdezni a minister urat, van-e tudomása a szerencsétlen marczaltövi átvágásról, a melyet a szaktudósok szakavatatlansága folytán a Rába már az első áradásánál beöntött. Ide pedig nem kellett valami mélységes tudomány, mert még a laicus ember előtt is feltűnt, hogy a Rába az első áradattal be fogja iszapolni. Most pedig ott áll az újonnan épített hid, az új átmetszésen szárazon, a mérnökök szégyenére és gyalázatára. Bátor vagyok tehát kérdezni a minister