Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.
Ülésnapok - 1887-406
280 406. orsságos ölés nov»mlt>er 18-án, estitBrtUkBn. 1890. is lehetséges lesz egyfelől újabb ipari kihasználás által az erdészetnek ezen, ez ideig passiv részét jövedelmezővé tenni, másfelől pedig annak nagyobb tömegben tűzifára való felhasználása, illetőleg létesítése is lehetővé fog válni. Átmeneti stádiumban van a községi erdők rendezése is, melyek a legeltetés által pusztításnak voltuk kitéve. Remélem, hogy ezél- és üzemszerű kihasználás folytán nemcsak közgazdaságunknak, hanem az egyes községek budgetjeinek is biztos bevételi forrást fognak teremteni. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) T. ház! Ezek azon kérdések, melyeket olyanokul jelölök ki, mint a melyek gazdasági fejlődésünkben legfontosabbak. Teljes erőmből és tehetségem szerint igyekezni fogok a czélszerű megoldás útját eltalálni. Egyelőre türelmöket kérem és kérem, méltóztassék költségvetésemet általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Gr. Eszterházy Kálmán jegyző: Gróf Károlvi Sándor! Gr. Károlyi Sándor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nagy érdeklődéssel hallgattam a minister urnak most elmondott beszédét és legyen szabad annak egy némely részére észrevételeimet megtenni. (Halljuk ! Halljuk!) Kevésnek találom, a mit a minister ur igért azon küzdelemnek sikeressé tételére, a melyet gazdaközönségünb a pliylloxerával szemben kell, hogy felvegyen és — meglehet, hogy tévesen értettem a minister urat — de azt hiszem, mélyebbre ható intézkedések volnának szükségesek a phylloxera kiirtására. (Ugy van! ügy van! balfelől.) így szerintem először is szükséges, hogy az ország majdnem minden nevezetes hegységében kísérleti állomás létesüljön oly czélból, hogy megtudjuk, hogy milyen nemei az amerikai vesszőknek díszlenek bizonyos magyar fajokon. Ha a kormány erről kellő felvilágosítást fog adhatni, akkor fog előttünk állani a biztosság, mely ma még hiányzik; mert ma csak remény, hit, sőt fél meggyőződés is, hogy a phylloxerával meg lehet küzdeni. A kormánynak e téren való mulasztása a múltban nagy hiba; hihetetlen, hogy az érdekek mennyire el voltak hanyagolva ; ezt a mai kormánynak folytatni nem, hanem a mulasztást jóvá kell tenni. (Ugy van! Ugy van! balfelől.) Égető szükség, hogy a minister ur legnagyobb mérvben tegye meg az'e részben megkívántató intézkedéseket. Az eddigi intézkedések gyarlók voltak. Nem rég hallottam, hogy van olcsó szénkéneg, pedig nincs; vannak fecskendők, melyeket a minister ur csináltat az állami gépgyárakban, de nincs szénkéneg és igy nem lehet fecskendezni. De ennél még sokkal nagyobb baj az, hogy csak kevés ember tudja, mikép kell ezen fecskendővel és a szénkéneggel bánni. Az lehetetlen, hogy az a három-négy vándortanító, a kik az országba kiküldetnek, községenkint minden gazdát betanítson. (Ugy van! Ügy van.! balfelől.) Méltóztassék nagyobb szabású intézkedéseket tenni. (Élénk helyeslés balfelöl.) Ép oly helytelen, ha azt méltóztatik kívánni, hogy legyenek hát szőlőszövetkezetek. Nagy szó ez. De mi az értelme a szőlőszövetkezetnek, ha a háta mögött nem tudnak önök oly pénzintézetet vagy pénzforrásokat teremteni, melyek azt a szövetkezetet pénzzel ellátják. (Ugy van! Ugy van! bálfelöl.) Méltóztassék azt is figyelembe venni, hogy a szőlőszövetkezet technicai helyes vezetés nélkül meddő fog maradni és nem fog eredményre vezetni. Azért én a szövetkezetre és általában a szőlőmíveíésre nézve oly intézkedést óhajtok, hogy az állam garantiát vállalna a ráták behajtása iránt azon pénzintézetek irányában, a melyek a szövetkezeteket pénzzel ellátják, mert különlen nem fogunk pénzintézeteket ily czélra találni. Továbbá minden vidéken, a hol szövetkezeteket akarnak létesíteni, egyúttal állítsanak oda arra való szakértő embert, a ki a szövetkezetet vezesse. (Helyeslés balfelől.) Egyébiránt nálunk az a baj, hogy a ministeriumban nincsenek elég figyelemmel arra, hogy mi történik e tekintetben a külföldön és nevezetesen Franczi; országban. Hisz már az irodalomnak egy neme keletkezett nálunk, mely megtámad mindent, rosszalja a Ripária szőlőfajjal való ojtást franczia modor szerint; rosszalja a szénkénegezést és a vizzel való elárasztást és nem ad a magyar gazdának semmi új módot, eszközt arra, hogy miképen védekezzék. Szőlőtermelő gazdaközönségünk tehát pusztul, a földmívelési ministerium pedig tétlenül nézi ezt. Ez az állapot tarthatatlan, ezen változtatni kell. (Élénk helyeslés balfelől.) Én azt hiszem, hogyha módját fogjuk találni annak, hogy a vándortanítókat szaporítsuk, ezek közül néhányat tanulmányozás végett kiküldünk Francziaországba, hogy a kezelést megtanulják, hogy azután hazajőve, a mit ott tanultak, érvényesítsék: akkor, azt hiszem, több sikerrel fogunk a phylloxerabajjal megküzdeni, mint eddig. (Ugy van! balfelől.) A t. minister ur megemlékezik előadásában a telepítésekről is. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) A telepítés ügyét már többen kapcsolatba hozták a phylloxera pusztításaival és igen természetesen ; mert a szőlők pusztulása maga után vonja a szőlőbirtokosok pusztulását és kivándorlását. Kétségtelenül más oka is van a kivándorlásnak, mint például a Galicziából beözönlő emberek megjelenése Felső-Magyarországon, a helytelenül