Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.
Ülésnapok - 1887-406
40tí. országos ülés, november 18-án, csütörtökön. 1890. 281 kezelt regálék, az annyira elharapódzott uzsora; ezek mind okozói és előmozdítói a kivándorlásnak; meri a szegény nép ezek folytán megfosztatván csekély birtokától, nem tehet egyebet. mint másutt keresni megélhetését. Van más jellegű kivándorlás is a Székelyföldön, a hol nem áll az, hogy a míveletlen nép kihasználtatik egy értelmesebb osztály által; itt ez nem áll, hanem a kivándorlásnak oka az, hogy sok az ember, nincsen elég terük, átmennek a hegyeken Romániába, a hol jobb keresetet találnak. A kivándorlásokat egyáltalában megakadályozni nem lehet feladatunk; nem is tudnók megakadályozni, a mint általában Európában sem tudnak annak gátat vetni; mert a túlszaporodott népességnek mégis csak el kell valahová mennie, a hol a megélhetés módját megleli. Mondom, a kivándorlást egészen megakadályozni nem is helyes; de a bajt enyhíteni igenis lehet jobb kormányintézkedésekkel, mert saját helytelen intézkedéseink mozdították leginkább elő a kivándorlást, holott helyes rendszabályokkal nagyon sokat vissza lehetne tartani a kivándorlástól. Ahhoz, a mit a minister ur a telepítésekről mondott, hogy t. i. ezekről gondoskodni fog a maga részéről, hozzájárulok; de meg kell vallanom, hogy csak kicsinyben eszközlendő telepítéseket ezen nagyobb szabású kivándorlással szemben nem tartanék ezélravezetőknek, hanem arról kell gondoskodni, hogy az állami birtokoknak bizonyos arra való része, főleg Dél-Magyarországon mentől jobban betelepittessék ; mert a népesség ott ugy is nagyon gyér, ugy, hogy minél nagyobb mérvű lesz a telepítés, mi csak annál jobban fogunk örülhetni. (Helyeslés balfelöl) Méltóztassék meggyőződve lenni, a t. minister ur, hogy a telepítés kérdését kis eszközökkel nem lehet keresztülvinni és nem szabad másodszor csángó-telepítést kezdeni. (Helyeslés balfelöl.) Ennek következtében óhajtandó, hogy a telepítések gondosan történjenek és hogy a siker esélyeivel biztosítva legyenek. (Élénk helyeslés balfelöl) Ez pedig, t. ház, pénz nélkül el nem érhető. Nem kétlem, t. ház, hogy lehet pénzinté zeteket találni vagy ha nem, megteremteni, melyek a telepítés czéijaira előlegeket nyújtanak, melyeket aztán az illetőktől az állami adó módjára is behajthatna. Ámde a pénzintézet drága kamatokat fog számítani; mert az üzlet nagyobb koczkázattal jár; ez esetben pedig a telepítés nem lesz keresztülvihető. (Ugy van! balfelől.) Azért szükséges, hogy a kormány, midőn telepítést létesít, megállapítsa az ezen telepítésnél felmerülhető veszteségeket, szemben az illető pénzintézettel s biztosítsa annak, a mit e részben fizetni kell. Fukarkodva, t. ház, ilyen dolKÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. XIX. KÖTET. i gokban nem boldogulhatunk. (Helyeslés balfelöl.) j Hangsúlyozom ezt azért, mert a minister urnak ! általam igen helyeselt szavaiból nem vettem ki j azt, hogy nem akar-e e részben fukarkodni. Engedje meg a t. ház, hogy • a minister I urnak más irányú előadására, ugyanis a tisza: völgyi társulat kérdéseire is kiterjeszkedjem. ; (Halljuk! Halljuk!) Nevezetesen nagy örömmel üdvözlöm azt, hogy egy általános szabályozási ! terv létezik, mely szerint a Tiszamedrének ki; igazítása, mely évtizedek óta elmaradt s a i melyet már az elmúlt kormányoknak kellett | volna megtenni, végre-valahára meg fog történni. I És, t. ház, helyeslem és természetesnek találom | és nem is képzelem, hogy ez máskép megtörtén; hessék, mint egy pénzügyi nagy müvelet utján; mert az evidens dolog, hogy egyszerre nem terhelhetjük meg 17 millió forinttal a budgetet. E részben megvallom, több világosságot ós tájékoztatást óhajtok; merc ezen általános tervben nélkülözöm annak jelzését. Itt természetesen nincs annak helye, hogy a részletek elmondás! sanak, de igenis azt hiszem, hogy ily fontos I dolgokban szakértők kérdezendők meg a terv i helybenhagyásánál akkor, midőn 17 millió forintról I s a Tisza mentének létéről van szó. (Helyeslés \ balftlöl.) Ezért abban a hitben vagyok, t. ház, ! hogy e kérdést át kellene tenni a tisza-völgyi társulathoz, amelyerészben — arravaló szakértők meghallgatása után — képes lesz illetékesen I nyilatkozni. (Helyeslés balfelől.) Azért hangsúlyo| zom ezt. mert a tiszavölgyi társulat egyik hiánya, hogy habár administrativ dolgokban a kormány azt meghallgatni méltóztatik, technicai kéidésekben, mert technicus közegei nincsenek, nem hallgatható meg. E részien tehát a szervezetnek oly megváltoztatása volna szükséges, hogy a tiszavölgyi társulat, levén egy arra való technicus közege s jövőben technicus szervezettel is birván, műszaki kérdésekben is meghallgatható legyen. Ezúttal azonban e kérdést mindenesetre átteném a tiszavölgyi társulathoz megbirálás végett. (Helyeslés balfelől) A mi a Tiszavölgyének jövőjét illeti, megvallom, bizonyos repulsióval értesültem a minister úrtól hivatalosan, bár ezt más utón is hallottam, arról, hogy létezik egy enqnete-tanulmány, mely szerint jelenleg érvényben lévő vizi jogunk ujabb átalakulásnak volna alávetendő. Megvallom, ezt nem tudom helyeselni, mert hiszen csak öt-hat évvel ezelőtt alkottatott meg néhány száz sza kaszból álló codex, hogy magát az ország abba beleélje és a nagyközönség annak szabványai szerint kezdjen vizi dolgokban gondolkozni és cselekedni s ime most neki állunk s revideáljuk e codeset, a melyet nem volna szabiid ugy tekinteni, mint átmeneti törvényt, hanem azt meg kellene hagyni és ha épen itt-ott szükséges 86