Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-405

258 405. országos Illés november 12-én, szerdán. 1890. a nélkül, hogy azoknak forgalmi képessége megakasztatnék. (Általán is helyeslés.) A díjszabás belső rendszere és összeállítása közgazdasági érdekeinkhez van tehát viszonyítva . (Élénk helyeslés.) Már most azt lehetne kérdezni, hogy pénzügyi szempontból mily előny ökkel állunk szemben ? Valamint a személy-díjszabásnál, t. ház, ugy ennél is azt állítom, hogy jósolni épeu nem kívánok; de ha számításaim és combinatióim beválnak, meg vagyok győződve, hogy itt is be fog következni az, a mi a személy- díj szabásnál bekövetkezett, hogy nagy közgazdasági haszon mellett igen nagy pénzügyi hasznot is fogunk elérni. (Élénk helyeslés.) De utóvégre is, az árúszállítás, főleg a kereskedelmi és termelési conjuneturáktól függ; minden körülmény és minden viszony között a legjobb eredményért jót állani senki sem képes, hanem a mi emberileg elérhető, mindazt meg is fogja tenni a kormány. Az okszerűség határait a kormány sehol sem lépte túl, de tekintettel épen azon adatokra, a melyeket a múltkor is hallottunk a valuta kérdésénél, tekintettel a vámpolitikára, melylyel mindenfelé találkozunk; tekintettel az árak csökkenésére, a melyek sok termelő ágat sújtottak: a kormány kötelességének tartotta oly helyi díjszabásokat felállítani, a melyek segélyével jövőben legalább az említett különböző factorok káros hatágát paralisálni lehet. Teljesen elenyésztetni talán nem fog sikerülni, de ellensúlyozni — mondom — lehet, a mi, azt hiszem, termelési gazdaságunk előnyére fog szolgálni és elő fogja mozdítani közvetve és közvetlenül a vagyonoBodást, a nagyobb adózási képességet és ezzel a közjólétnek alapját is növelni fogja. (Élénk helyeslés). Ezen szempontok indították a kormányt arra, hogy a legmesszebb menő kedvezményeket tartalmazó díjtételekkel a nemzet e közgazdasági kivan almainak eleget tegyen. Nagyban és egészben ismertettem az új helyi díjszabást főbb vonásaiban. Még csak egyet vagyok bátor megjegyezui. (Halljuk! Halljuk!) A mi Budapestet illeti, e tekintetben egészen nyíltan jelentem ki a kormány álláspontját. (Halljuk! Halljuk!) Az az állítás, mintha a vidéki városok érdekében nem történnék meg ugyanazon alapokon minden, a mi a közgazdasági fejlődés érdekében szükséges, nem telel meg a tényeknek. Mert igaz, hogy Budapest tekintetében a kormány kivételes intézkedéseket is tesz, de nem tudok ezen intézkedések közül egyet sem. mely a vidéki városok érdekeit sértené. Viszont azonban tehető-e kifogás a tekintetben, hogy a kormány Budapest főváros kereskedelme érdekében, ha kell, kivételes intézkedéseket tesz? Epenséggel nem. Minden állam igyekszik ily eoncentrált kereskedelmi góezpontnak fejlődését előmozdítani. Magyarországon Budapest erre teremtve van és Magyarország kormánya nagy hibát követne el, ha decentrálisálná a kereskedelmet épen azon a ponton, a melyet ennek közvetítése szempontjából a legalkalmasabbnak tart. De ez nem jelenti azt, hogy bármely vidéki város érdekeit elhanyagolná; sőt a kormány épen arra törekszik, hogy egyenlő mértékkel mérjen. (Helyeslés.) Budapest fővárosnál Fiume és Bécs tekintetében a helyzet alig fog változni, sőt a mennyire lehet, javulni is fog. A kormány azonkívül megteszi az intézkedést a reexpeditio érdekében is. Ez nagyon fontos kérdés, t. ház és annyit jelent, hogy meg van adva a módja annak, hogy a reexpeditio segélyével a közvetítő kereskedelem valamely városhoz és valamely iparhoz köttessék. E-< e tekintetben a kormány az eddig fennállott szabályoknál liberálisabb álláspontra helyezkedik és a reexpeditio megadásánál ugy a közgazdaság, mint a közvetítő kereskedelem érdekeit szem előtt fogja tarthatni és azon kedvezményt akként fogja megadni, a mint azok tekintetében az érdekelt szakkörökkel érintkezett és azok véleményét meghallgatta. (Helyeslés.) A reexpeditio szabadelvű és helyes szervezése által Magyarország közvetítő gazdasági kereskedésének meglehetős nagy előny fog nyújtatni arra, hogy tevékenységét minél kiterjedtebb mérvben folytassa és fejleszsze a jövőre nézve. (Elénk helyeslés.) Ez volt, t. ház, a másik tárgy, a mely szintén nagy fontossággal bir s a melyet érinteni méltóztattak. Ezért ismételve vagyok bátor kcrui Tors Kálmán t. képviselőtársamat, hogy attól a kívánságától, hogy a magyar államvasutak helyi díjszabása a törvényhozás elé terjesztessék, elállani méltóztassék; mert a mi gyakorlatilag pénzügyi és közgazdasági szempontból helyes, azt a kormány megteszi, a bírálat pedig ugy is a képviselőházat illeti meg; de a kormány szabad mozgását a tarifa ügyekben ne méltóztassék korlátozni, mert, sokszor bizony még 24 óránál is rövidebb idő alatt fontos határozatot kell hozni a kormánynak, hogy megóvja közgazdasági érdekeinket. (Élénk helyeslés.) Ezek után azon tiszteletteljes kéréssel fordulok a t. házhoz, hogy költségvetésemet megszavazni méltóztassék. (Általános élénk helyeslés.) Elnök: Vállyi Árpád képviselő ur kívánja félremagyarázott szavait helyreigazítani. Vállyi Árpád: T. ház! Szavaim félreértése miatt csak néhány szót kívánok szólani. A t. minister ur azt mondotta, hogy én súlyos vádat emeltem ugy a kormány, mint a közgazdasági factorok ellen. A t. minister ur engem e tekintetben félreértett, a mennyiben én ezt a vádat sem a kormány ellen nem emeltem, még ke-