Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.
Ülésnapok - 1887-405
tó&. országos ülés noyember lä-éu, Merd&n. 1890. 239 tesz, A beruházások 225.720 frttal kevesebbre, a rendes bevételek pedig 3,354.451 frttal magasabban vannak felvéve. A bevételek összege 69,896.086 irtot, a kiadások összege pedig 58,528.704 frtot képvisel; a felesleg tehát 11,367.382 frt, a mi a muít évi felesleggel szemben 1,163.462 frttal kedvezőbb. A kereskedelmi tárczänak két főágazatát kivánom kiemelni; az egyik az ipari és kereskedelmi érdekek képviselete, a másik legfontosabb ágazatnak pedig az államvasutakat tartom, A kormány ezéltudatos tevékenységet fejt ki oly irányban, hogy az ipari és kereskedelmi érdekek fejlesztessenek és megadassanak annak létfeltételei, hogy az ipar és kereskedelem nagyobb arányokban emelkedjék és virágozzék. Nem hivatásom, t. ház, a kormány működését ez irányban részletesen vázolni, csak röviden utalok arra, hogy e költségvetésben is, melyben az ipari, kereskedelmi és külkereskedelmi czélok czíménél 50 ezer forinttal van felvéve, ezen irányzat kifejezést nyer. A minister ur ugyanis hivatásának tartja egyfelől a külkereskedelmi viszonylatokat előkészíteni és fejleszteni, másfelől xíj ipari vállalalatokat létesíteni, új iparágakat meghonosítani, a meglevőket pedig fentartani és gyámolítani. (Helyeslés jóbbfelől.) Ezzel kapcsolatos az ipari alap létesítése is, a melynek kiválóan az a czélja lesz, hogy iparvállalatok létesüljenek és támogattassanak. Ezen ipari alap létesítését a pénzügyi bizottság helyeslőleg vette tudomásul, nemkülönben tudomásul vette azon módokat és eszközöket is, melyekkel az igen t. minister ur ezen ipari alapot gyarapítani szándékozik. Ipari és kereskedelmi kérdésekről lévén szó, a pénzügyi bizottság behatóan foglalkozott vámpolitikai helyzetünkkel és meggyőződött arról, hogy az igeu t. minister ur teljes tudatában van azon nehézségeknek, a melyek e részben fenforognak. De megnyugodott a pénzügyi bizottság a minister ur azon nyilatkozatában, hogy a vámpolitikát illetőleg arra kell törekednünk, hogy szerződéses viszonyokat létesítsünk, de mindig Magyarország érdekeinek kiváló figyelembe vétele mellett. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Az államvasutaknál, t, ház, a helyi érdekű vasutakat odaértve, több, mint 8.000 kilométert kezelünk. Egy ilyen nagyterjedelmíí vasút minden országban kiválóan hivatva lenne arra, hogy a közgazdasági életnek egyik hatalmas tényezőjét képezze és a közgazdasági küzdelemnek erős fegyvere legyen. De kétszeresen fontos az államvasutak hivatása Magyarországon és pedig egyfelől a terményárak depressióját tekintve, a mely irányban a magyar államvasutak kiegyenlítő hatást vannak hivatva gyakorolni, másfelől pedig tekintve vámpolitikai helyzetünk nehézségét is, mert a magyar államvasutak hivatásához tartozik közrehatni, hogy azon piaezok felé, melyeket tőlünk elzárni iparkodnak, az ut mégis lehetőleg nyitva tartassék, S a gyakorlatban azt látjuk, hogy a magyar államvasutak alkalmazkodnak is a gazdasági conjuncturához és ezen hivatást ezéltudatosan teljesítik. És az a sajátságos, hogy mig a magyar államvasutak a gazdasági conjuncturákhoz mérik tarifa-politikájukat, addig önmaguk e conj'uncturák alól már részben emancipálták magukat. Az 1889. évi zárszámadás eredményei mutatják, hogy daczára annak, miszerint az 1888. évvel szemben az Í889. gazdasági év sokkal mostohább volt, a magyar államvasutak a kedvezőtlen termés által már alig érintettek és e szerint a termés változásai alól, ha nem is egészen, de mindenesetre az államvasutak már jelentékeny mérvben emancipáltaknak tekinthetők. Az üzleti felesleg 18,660.000 frttal van előirányozva s igy a zárszámadási eredmények mögött áll. A javulás itt is 1,165.010 frtot képvisel. Általában ezen egész tárczának hátterét és keretét méltóan tölti be a zárszámadás, mert ha méltóztatnak az 1889-iki zárszámadásokat közelebbi figyelemre méltatni, akkor kiderül, hogyha a pénzügyi egyensúly már az 1889-ik évben helyreállítottnak tekinthető, abban a kereskedelmi tárczának kiváló része van. A lefolyt időszak, különösen az 1889-iki kerek esztendő, de ezen év eredményei is igazolják azon nagyszabású reformot, melyet röviden a zónarendszerrel szokás jelezni, a nélkül, hogy az a körülmény, hogy Budapest metszőpontot képez, I visszahatott volna a vidéki városok fejlődésére, sőt a szomszédos forgalom nagymérvű fejlődése folytán azt lehet mondani, hogy jelentékenyebb mérvben fejlődött a vidéki városok forgalma a zónarendszer folytán, mint a hogy fejlődött a budapesti forgalom. A személydíjszabás reformja keresztül vitetvén, küszöbön áll a teherszállítás reformja is és pedig azon alapon, hogy a teherszállítási díjak egyfelől egyszerűsittessenek, másfelől mérsékeltessenek, mindig tekintettel kivitelünkre és Budapestre, mint az ország forgalmi központjának érdekeire. A költségvetés indokolásában a t. minister ur jelzi, hogy egy 3,°200.000 forintos kölcsön lesz felveendő a végre, hogy a vasúti vonalak mentén munkásházak és tiszti lakok építtessenek. Ez forgalmi és szolgálati szempontból, de a humanismus szempontjából is kiváló fontossággal bír, pénzügyi szempontból pedig e terv létesülésének akadálya nincs, mert a 3,200.000 forintos kölcsön 176.000 forintot tevő annuitása fedezetet
