Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-404

á*4. orssigos ftlés november ll-éii, kedden. 18$*. 227 delmi kamara — melynek vezetése, hogy ma­gyarabb szellemű legyen jövőre, a kormánytól és nevezetesen a kereskedelmi minister ur nem­zeti érzületétől és befolyásától várom és remé­lem — tovább ment és a német űrlapok iránt tanúsított előszeretetet, a mennyiben azt mondja hogy a német űrlapok fentartása feltétlenül szükséges, azon kereskedelmi viszonynál fogva, a mely Magyarországot Austriával és Német­országgal összeköti ég a mely természetesen az oda kimenő váltóknál a német nyelvet föltételezi. Hát ez ismét igaz, annyiban, hogy a magyar kül­kereskedelem leginkább Németország és Austria felé irányul és tehát német váltókra van szük­sége a könnyebbség kedvéért. Azonban, hogy ebből az következzék, hogy a magyar állam német váltó-ürlapokat állítson ki, hogy ebből az következzék, hogy a belföldi forgalomban is a német váltó domináljon, azt elismerni egyálta­lán nem lehet. Sőt ha ez állna, ha azon viszony­ból tényleg ez következik, annál nagyobb a veszély, annál jogosultabb azon követelés, hogy ennek eleje vétessék. Est modus in rebug. Á magyar államnak hivatalos nyelve a magyar, Horvátországban a horvát. A magyar államnak szerintem nem szabad más nyelven űrlapokat vagy bárminemű okmányokra szolgáló iratokat kiállítani, mint az állam hivatalos nyelvén, A magyar állam semmi módon sem nyújthat segédkezet arra, hogy a germanisatio bármely körben, legkevésbé pedig az amúgy is germanb sált kereskedői körökben fentartassék és terjesz­tessék. De minthogy a magyar állam viszonyban van a külfölddel is. minthogy Magyarországon nemcsak magyarok, hanem idegenek is fordulnak meg, kik itt kereskednek, módot kell adni arra, hogy mások is nem magyar nyelven állíthassa­nak ki váltókat, de nemcsak német nyelven, hanem, ha tetszik, szerb vagy oláh nyelven is, mert én a magyarországi oláhok és szerbek részére ugyanazon jogot követelném, ha nem állnék a magyar állami nyelv szempontján, me­lyet a t. kormány a németeknek tényleg megad. A megoldás módja az, hogy a magyar állam bocsásson ki magyar szövegű váltó-űrlapokon kivül oly váltó-ürlapokat is, a melyeken semmi szöveg sincs és a melyeket a kereskedők tetszés szerinti nyelven tölthetnek ki, azok jogérvényes­ségének minden kára és hátránya nélkül. Ily módon elkerültetnék az, hogy nem magyar nyel­ven kiállított váltókat lebélyegzés végett a pénz ügyigazgatósághoz kellene vinni s megadatnék a kereskedelemnek » teljes könnyebbség. De minthogy a kereskedők és a közönség igen nagy része a váltó kiállításának hibátlansága szempontjából sokkal inkább kedveli a részben kitöltött váltó-ürlapokat, mint az egész üreseket, csakhamar elérnők azt, hogy a magyar szövegű váltók dominálnának a kereskedésben, intéze­teinkben mindenütt, legalább idebenn, mert ter­mészetesen a kiküldött váltók megmaradnának az idegen nyelv mellett. Ekként elérhetnők azt, hogy idebenn a magyar váltóforgalom jönne túlsúlyba. Annak illustrálására, hogy ez mily neve­zetes dolog, c^ak arra, hivatkozom, hogy ezen költségvetésben a váltó-ürlapókból eredő bevétel­kép 960.000 frt van felvéve, a miből Magyar­országra 903.000 frt. Horvátországra 57.000 frt esik. Tessék elképzelni, hogy 900.000 frt érté­ket meghaladó űrlapok mekkora váltótömeget, mekkora váltóösszeget representálnak. Tehát a kereskedésre nem közömbös és csekély dolog ily nagy számú váltóknak magyarul, vagy nem magyarul való kiadása és forgalomba hozása. Nem birok, nem is bírhatok tudomással arról, a minister ur talán bir, hogy mennyi a kibocsátott váltóürlapok száma, hogy ezekből mennyi a magyar és mennyi a német szövegű. Ha ez iránt neki adatai vannak, kérem legyen szíves azokat közzé tenni s még inkább kérem arra, hogy jövőre gondoskodjék módokról, hogy ha mi neki e 900J 00 frtot megszavazzuk, az ne a keres­kedelem germanisatiójára, hanem a kereskede­lemnek legalább ezen a módon megmagyarosí­tásáért, e feltétel alatt hozzájárulok a tétel megszavazásához. (Helyeslés bálfelől.) Elnök: Maga a tétel meg nem támadtatván, ha nincs észrevétel, megszavaztatik. Gr. Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa) .­Bevétel 10,258.000 frt. Elnök : Megszavaztatik. Gr. Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa) .• Jogilletékek és díjak, Rendes kiadások : XVI. fe­jezet. 18. czím. Rendes bevételek: V. fejezet, 29. és 30. czím. Kiadás: 33.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa) .• Bevétel. T. Jogilletékek. 17,600.000 frt. Elnök: Megszavaztatik, Gr. Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa) .­II. Díjak 440.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa) .• Fémjelzés. Rendes kiadások: XVI. fejezet, 19. czím. Rendes bevételek: V. fejezet, 31. czím. Kiadás. 9,663 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr, Eszterházy Kálmán jegyző (olvissa): Bevétel (31. czím). 26.900 frt. Elnök : Megszavaztatik. Gr. Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa) .­Ut-, kid- és révvám Horvát-Sslavonországban. Rendes kiadások: XVI. íj ezét, 20. czím. Ren­des bevételek: V. fejezet. 32. czím. Kiadás 2.080 frt. 2S :

Next

/
Thumbnails
Contents