Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.
Ülésnapok - 1887-404
á*4. orssigos ftlés november ll-éii, kedden. 18$*. 227 delmi kamara — melynek vezetése, hogy magyarabb szellemű legyen jövőre, a kormánytól és nevezetesen a kereskedelmi minister ur nemzeti érzületétől és befolyásától várom és remélem — tovább ment és a német űrlapok iránt tanúsított előszeretetet, a mennyiben azt mondja hogy a német űrlapok fentartása feltétlenül szükséges, azon kereskedelmi viszonynál fogva, a mely Magyarországot Austriával és Németországgal összeköti ég a mely természetesen az oda kimenő váltóknál a német nyelvet föltételezi. Hát ez ismét igaz, annyiban, hogy a magyar külkereskedelem leginkább Németország és Austria felé irányul és tehát német váltókra van szüksége a könnyebbség kedvéért. Azonban, hogy ebből az következzék, hogy a magyar állam német váltó-ürlapokat állítson ki, hogy ebből az következzék, hogy a belföldi forgalomban is a német váltó domináljon, azt elismerni egyáltalán nem lehet. Sőt ha ez állna, ha azon viszonyból tényleg ez következik, annál nagyobb a veszély, annál jogosultabb azon követelés, hogy ennek eleje vétessék. Est modus in rebug. Á magyar államnak hivatalos nyelve a magyar, Horvátországban a horvát. A magyar államnak szerintem nem szabad más nyelven űrlapokat vagy bárminemű okmányokra szolgáló iratokat kiállítani, mint az állam hivatalos nyelvén, A magyar állam semmi módon sem nyújthat segédkezet arra, hogy a germanisatio bármely körben, legkevésbé pedig az amúgy is germanb sált kereskedői körökben fentartassék és terjesztessék. De minthogy a magyar állam viszonyban van a külfölddel is. minthogy Magyarországon nemcsak magyarok, hanem idegenek is fordulnak meg, kik itt kereskednek, módot kell adni arra, hogy mások is nem magyar nyelven állíthassanak ki váltókat, de nemcsak német nyelven, hanem, ha tetszik, szerb vagy oláh nyelven is, mert én a magyarországi oláhok és szerbek részére ugyanazon jogot követelném, ha nem állnék a magyar állami nyelv szempontján, melyet a t. kormány a németeknek tényleg megad. A megoldás módja az, hogy a magyar állam bocsásson ki magyar szövegű váltó-űrlapokon kivül oly váltó-ürlapokat is, a melyeken semmi szöveg sincs és a melyeket a kereskedők tetszés szerinti nyelven tölthetnek ki, azok jogérvényességének minden kára és hátránya nélkül. Ily módon elkerültetnék az, hogy nem magyar nyelven kiállított váltókat lebélyegzés végett a pénz ügyigazgatósághoz kellene vinni s megadatnék a kereskedelemnek » teljes könnyebbség. De minthogy a kereskedők és a közönség igen nagy része a váltó kiállításának hibátlansága szempontjából sokkal inkább kedveli a részben kitöltött váltó-ürlapokat, mint az egész üreseket, csakhamar elérnők azt, hogy a magyar szövegű váltók dominálnának a kereskedésben, intézeteinkben mindenütt, legalább idebenn, mert természetesen a kiküldött váltók megmaradnának az idegen nyelv mellett. Ekként elérhetnők azt, hogy idebenn a magyar váltóforgalom jönne túlsúlyba. Annak illustrálására, hogy ez mily nevezetes dolog, c^ak arra, hivatkozom, hogy ezen költségvetésben a váltó-ürlapókból eredő bevételkép 960.000 frt van felvéve, a miből Magyarországra 903.000 frt. Horvátországra 57.000 frt esik. Tessék elképzelni, hogy 900.000 frt értéket meghaladó űrlapok mekkora váltótömeget, mekkora váltóösszeget representálnak. Tehát a kereskedésre nem közömbös és csekély dolog ily nagy számú váltóknak magyarul, vagy nem magyarul való kiadása és forgalomba hozása. Nem birok, nem is bírhatok tudomással arról, a minister ur talán bir, hogy mennyi a kibocsátott váltóürlapok száma, hogy ezekből mennyi a magyar és mennyi a német szövegű. Ha ez iránt neki adatai vannak, kérem legyen szíves azokat közzé tenni s még inkább kérem arra, hogy jövőre gondoskodjék módokról, hogy ha mi neki e 900J 00 frtot megszavazzuk, az ne a kereskedelem germanisatiójára, hanem a kereskedelemnek legalább ezen a módon megmagyarosításáért, e feltétel alatt hozzájárulok a tétel megszavazásához. (Helyeslés bálfelől.) Elnök: Maga a tétel meg nem támadtatván, ha nincs észrevétel, megszavaztatik. Gr. Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa) .Bevétel 10,258.000 frt. Elnök : Megszavaztatik. Gr. Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa) .• Jogilletékek és díjak, Rendes kiadások : XVI. fejezet. 18. czím. Rendes bevételek: V. fejezet, 29. és 30. czím. Kiadás: 33.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa) .• Bevétel. T. Jogilletékek. 17,600.000 frt. Elnök: Megszavaztatik, Gr. Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa) .II. Díjak 440.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa) .• Fémjelzés. Rendes kiadások: XVI. fejezet, 19. czím. Rendes bevételek: V. fejezet, 31. czím. Kiadás. 9,663 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr, Eszterházy Kálmán jegyző (olvissa): Bevétel (31. czím). 26.900 frt. Elnök : Megszavaztatik. Gr. Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa) .Ut-, kid- és révvám Horvát-Sslavonországban. Rendes kiadások: XVI. íj ezét, 20. czím. Rendes bevételek: V. fejezet. 32. czím. Kiadás 2.080 frt. 2S :
