Képviselőházi napló, 1887. XIX. kötet • 1890. október 1–november 18.

Ülésnapok - 1887-404

404. orsiágos ülés neveinfeer 11 én, kedden. 18*0. gOJÖ t. minister urnak alapos reménye, hogy ezek más bérlőknek kiadva jövőre is ugyanazon árak mellett értékesíthetők lesznek ? Iiae, t. ház, ezek ama kérdéseim, a melyekre nézve kérem a t. minister urat, .hogy a házat és az országot felvilágosítani méltóztassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Wekerle Sándor pénz ügy minister: T. képviselőház! A mi először is az előttem szólott t. képviselő urnak bevezető szavait illeti, hogy a regalejogosultaknak egy tetemes része a kár­talanítás által károsodik, ezt én kétségbe vonni nem akarom, sőt mikor a törvényjavaslatot tár­gyaltuk, akkor sem vontam kétségbe, hogy igen sok eset lesz, a midőn valaki nem kap akkora tőkét, mint a mekkorát kaphatott volna, ha a kártalanítási törvény közbe nem jön és hogy még több eset lesz. a mikor a jövedelem cseké­lyebb fog lenni, mint az illetőnek eddigi jöve­delme volt. Ily kérdések, azt hiszem, ma, a törvény megalkotása után közel két esztendővel, többé szóba nem jöhetnek. Helyén lehettek volna ezek akkor, midőn a törvényt meghoztuk, Ma az volna helyén s azt hiszem, a t. képviselő úrtól felhozott vádat is akkor tarthatnám alapos­nak, ha azt méltóztatnék igazolni, hogy valaki nem kapott annyi kártalanítást, mint a mennyi a regale-kártalanítási törvény szerint őt joggal megillette volna. Ez lehetne a kérdés. És itt, t. képviselőház, jó lélekkel el merem mondani, hogy tudtommal egyetlen egy jogosult, sincsen, a ki teljes mértékben ne kapta volna meg azt a kártalanítási összeget, a mely őt a törvény szerint megilletné, vagy a melyet ő maga kért volna; mert ott, a hol a törvény szerint őt megillető összeg s az általa kért összeg között lényegtelen eltérés volt, nagyon természetes, hogy lényegtelen eltérések miatt az egész eljárást nem változtattam meg, hanem megadtam neki a maga által kért, némely esetben cseké­lyebb összeget; viszont azonban ott, a hol az előző tárgyalásoknál alig egy pár krajczár vagy forint volt a többlet, mint a mennyi a törvény által megállapított mérték szerint neki járt volna, a kincstár részére sem változtattam meg a különbözetnél mindenesetre kétségesebb el­járást. A mi azt a lassúságot és késedelmet illeti, melyet a t. képviselő ur felvetett, e tekintetben ő talán nincsen azon helyzetben, hogy ilyen kérdések mikénti megoldását megítélhetné. Mél­tóztassék magát informáltatni, hogy valaha vitetett-e keresztül ily nagy müvelet külön kö­zegeknek a közreműködése nélkül a pénzügyi administratio rendes közegeivel ilyen rendszeresen és ilyen rövid idő alatt. (Igaz! Ugy van! Élénk helyeslés jobbfelől.) Itt bátran fel merem a keztyíít venni bármely eljárással szemben, a nélkül, KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XIX. KÖTET. hogy kérkedném; mert AK érdem nem engem illet, hanem azon tiszti kart, mely engem önfel­áldozóan támogatott ezen nagy müveiét meg­oldásánál. (Helyeslés jobbfelől.) Kőrösi Sándor : Ember feletti munkát végeztek ! Wekerle Sándor pénzügyminister: Igen jól mondja a t. képviselő ur, hogy igen sokan ember feletti munkát végeztek. A mi az értékesítésnél való lassúságot és késedelmet illeti, az tökéletesen áll, t. kép­viselőház, hogy én a kártalanítási összeget azoknak, a kik azt kötvények helyett készpénz­ben akarták felvenni, gyakran igen késedelmesen tudtam kiszolgáltatni. Itt azonban az ok nem abban rejlik, mintha korábban nem lett volna a kincstár azon hely­zetben, hogy kiszolgáltassa, hanem abban, hogy azoknak a birtokviszonyaik, a tulajdoni igényeik oly kétesek voltak, hogy azok tisztába hozatala előtt lehetetlen volt a kártalanítási összeget ki­szolgáltatni. A mi ; birói kézhez való letételt illeti, (Halljuk! Halljuk!) megengedem, t. képviselő­ház, hogy igen sok esetben a bírósághoz tétetett le ez a kártalanítási összeg; ennek oka azonban részint az ottani rendezetlen birtokviszonyokban rejlik, részint maguk a felek okozói annak, hogy birói kézbe kellett letenni; mert, engedelmet kérek — pedig itt nyilvánosan és többször em­lítettem azt — ott, a hol a felek meghatalmaz­nak egy közös megbízottat arra, hogy ő tár­gyaljon a kincstári közeggel, de arra nem hatal­mazzák fel, hogy a pénzt is felvehesse, nem j tehetek egyebet, mint hogy birói kézbe deponál­jam, ha ezt külön meghatalmazás nem pótolja. Ott, a hol a tulajdoni viszonyok rendezetlenek ; ott a hol nem jelenik meg valamennyi jogosult, hanem a megjelentek azt mondják: ez minket ilyen és ilyen arányban illet és csak egyetlen­egy jogosult elmarad, a ki ehhez hozzá nem járult, megint nem adhattam ki az összeget egyesek sérelme nélkül. És számtalan más esetben elő­fordult, hogy egy jogosultnak tulajdona ugyan az összeg, de nem az ő nevén fordul elő, hanem a közbirtokosság nevén, vagy oly néven, a hol az adózó és kártalanítást kérő személyazonossága minden kétséget kizárólag nem eonstatálkató. El merem mondani, t. képviselőház, hogy különösen a tárgyalás későbbi folyamában, midőn azt lát­tam, hogy sokat kell birói kézbe deponálni, minden egyes esetben külön vizsgálódás tárgyává tettem azt, vájjon módomban van-e az összeget a birói eljárás mellőzésével az illető jogosultak­nak kiadni és csakis ott tettem le birói kézbe az összeget, a hol mást nem tehettem, mert egyeseknek jog>érelméve! járt volna; sőt szám­talan oly eset van, hogy ha bármely hiány miatt 29

Next

/
Thumbnails
Contents