Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-368

Í6&, orszásM tlés m^fTiÉ 6-&i^ lieddon. IKK). 9i minden tagja meg-győződhetik arról, hogy oly intézetek, minők Aradon vannak, egy-két lényeg­telen intézettől eltekintve, meg vannak Nagy­váradon is. De egy másik szempont következik abból, hogy lehetőleg egy góczpontban legyen minden. Mit látunk ebből? Moet is találunk egy pár olyan esetet, midőn Arad- és Biharmegye egy területnek van tömörítve: Nézzük, hogy ily esetek­ben hol van a székhely: Aradon-e, vagy Nagy­váradon ? (Halljuk ! Halljuk !) Itt van mindenekelőtt a posta- és távirdai igazgatóság, területe ki van terjesztve Bihar-, Békés- és Aradmegyére s a székhely nem Aradon, banem Nagyváradon van. Itt van a jogakadémia, melyhez hasonló intézet Aradon nincsen s épen ennek tulajdonítom, hogy a nagyváradi jog­akadémiai ifjúság közt mindig nagy arányszámot képeznek az aradmegyeiek. Minthogy már e jog­akadémiáról szólok, szabad legyen azt is ki­emelnem, hogy ott nagy terjedelmű jogi szak­könyvtár van, a mi Aradon hiányzik, ez pedig a vidékre exponálandó királyi táblák tekintetében szintén jelentőséggel biró tényező. Azonkívül figyelemreméltó, hogy Nagy­váradon a törvényszék mellett fogház van, a mely az igazságügyministeriumnak egy régebbi ren­delete értelmében kerületi börtönként használtatik s ott nemcsak a békés-gyulai és szatmár-németii törvényszékek által börtönbüntetésre, sőt kisebb tartamú fegyházra elítélt rabok és fegyenczek állják ki büntetésüket, hanem azok is, a kiknek elítéltetése az aradi királyi törvényszék részéről történik, a nagyváradi fogházban állják ki bün­tetésüket ; tehát Aradról már most is a nagyváradi törvényszék fogházába szállíttatnak az elítélt fegyenczek. Az pedig, t. ház, mindenesetre fontos igazságügyi szempont, hogy a királyi táblák szék­helye mellett legyenek fogházak, hogy az ott el­marasztaltak ne legyenek más városokba kise­rendők; (Helyeslés a jobboldalon) a mi egyfelől gazdasági szempontból, de másfelől rendőri szem­pontból is igen fontos; mert természetes, hogy az átszállítás költséges óvintézkedésekkel jár. Végül kiemelendőnek tartom még, (Halljuk!) hogy az államkincstár érdekeinek szempontjából is mindenesetre kívánatos, hogy minél kevesebb legyen a vádlottak átszállításánál és a vég­tárgyalásoknál felmerülő szállítási költség. Vád­lottakat, Fzakértőket, tanukat mind át kellvén szállíttatni, az utóbbiak napi díjait meg kell térí­teni ; minél kisebb mértékre vannak szorítva az ilyen utazási költségek, annál kevesebb lesz e részben az állam terhe. Hiszen tudjuk, hogy a végtárgyalások költségei, a legritkább esetek kivételével, az államkincstárt terhelik. Hogy csak egy adatot idézzek, három év alatt, tudniillik 1886— 1888-ig a nagyváradi törvényszéknél 16.560 vádlott volt, míg Aradon csak négy ezer; tehát négyszer akkora szám az, a mi helyben van Nagyváradon az elsőfolyamo­dású törvényszéknél, a mi tehát azonnal elő­állítható a másodfolyamodású bírósághoz minden nagyobb költség nélkül. (Helyeslés a jobbóldalon.) Legvégül Boros Béni t. képviselő ur indít­ványára akarok egy pár megjegyzést tenni. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő ur azt mondja, hogy nagy sérelem Aradra nézve az, hogy épen Nagyváradra terveztetik a királyi tábla székhelye. Miben rejlik ez a sérelem? Néhány kilométer távolságban, a mely szintén el fog enyészni, mihelyt az egyenes vonal, mely már tervezve és engedélyezve van, ki lesz építve. És mégis azt mondja t, képviselőtársam, hogy a takarékosság rovására esik oly beosztás, a melynél fogva Arad Nagyváradhoz csatoltatik. Vájjon a takarékosság kivánalma-e az, hogy Szegedhez esatoltassék ? Hiszen minden vasúti menetrend felvilágosíthatja az embert, hogy — csak a 3-ik osztályt említem — Aradról Nagy­váradra 2 forint 50 krajezár, ellenben Aradról Szegedre 2 forint 82 krajezár a költség; tehát már csak ily kis összegnél is mindenesetre igen figyelemreméltó különbség van. A mi az összeköttetést illeti, erre nézve meg kell jegyeznem, hogy a képviselő ur Aradról Temesvárra nyilván külön vonaton jár; mert őezt. a távolságot 17* óra alatt tette meg, holott minden menetrend szerint a legkisebb menetidő 2 óra 30 perez. De azonkívül meg vagyok győződve, hogy t. közlekedésügyi ministerünk, a kinek hivatalos működése azt bizonyítja, hogy mindenkor a leg­élénkebb és legéfcerebh figyelemmel voltagya­korlati élet követelményei s a forgalmi politikának felmerülő szükségletei iránt, bizonyosan módját fogja találni annak, hogy mihelyt a forgalmi vo­natkozások Árad és Nagyvárad közt megélénkül­nek, oly vonat legyen beállítható, a melylyel reg­gel lehessen Aradról Nagyváradra menni s a délutáni órákban ismét visszatérni. (Helyeslés jobb­felöl,) Ez tehát az a nagy sérelem s ezen csekély okból kellene felforgatni ezt az egéez nagy szer­vezeti törvényjavaslatot? (Tetszés a jobboldalon.) Engedje meg ezek után a t. ház, hogy azon re­ményemet fejezzem ki, hogy az említett indítványok egyike sem fogó, t. ház részéről elfogadásra találni kifejezzem még azt is, hogy Nagyvárad polgárai, hasonlókép mint az aradiak, nem kegyet, hanem csak igazságot kérnek. (Élénk helyeslés jobbfelöl) Elnök: T. ház! Fabiny Teofil képviselő ur kivan személyes megtámadtatás czímén szólani. Fabiny Teofil: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Legyen szabad a t. ház figyelmét néhány perezre igénybe vennem. Boros Béni t. képviselő ur mai beszédében tegnapi kijelentésemmel fog 12 u

Next

/
Thumbnails
Contents