Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-368
m 868. országos ülés május 6-án, kedden. 1SW. pittassék meg annak kerülete, mindig az állana elő, hogy vagy Temesváron vagy Nagyváradon keresztül kellene, hogy járjon ezen terület lakosságának legnagyobb része. G-aál Jenő t. képviselő ur különösen arra hivatkozott, hogy a járásbíróságoknak túlnyomó része Arad felé gravitál, Az első felelet erre a térkép, melynek szemléletéből mindenki meggyőzödhetik arról, hogy Nagyváradnak szinte központi fekvése van, a mit igazol az is, hogy az összes királyi táblák között, melyek tervezve vannak, az egy szegedi táblát kivéve, egyetlen egy tábla sincs, melynél a távolsági átlagok oly kedvezők volnának, mint épen a nagyváradi kir. táblánál. De meggyőződhetünk a térkép megtekintéséből arról is, hogy Arad a tervezett táblai kerület legszélén fekszik, olyannyira, hogy még az aradi törvényszék járásbíróságai is, ha egy átlagot veszünk, kilométer távolságban rövidebb úton járhatnak Nagyváradra, mint Aradra. Az esetben, ha a királyi tábla székhelye Nagyváradon lesz, mindössze két járásbirósági terület lakos- I sága lesz kénytelen Aradon keresztül Nagyváradra járni, 61.790 lakossal — az 1880-diki népszámlálás szerint — ellenben Nagyváradon át, nem is számítva a nagyváradi és vidéki járásbíróságokat, 8 járásbirósági terület lakossága járna, 282.251 lakossal. Tehát ekkora horribilis aránytalanság mutatkoznék s annyira hátrányosabbá válnék a helyzet az olcsó igazságszolgáltatás és az állam pénzügyi szempontjából is, mihelyt Aradra tétetnék a székhely. De a t. képviselő ur a többi között azt mondja, hogy Békés vármegyének járásbíróságai is Arad felé gravitálnak ugy közgazdaságilag, mint culturailag, különösen pedig a közlekedés szempontjából, tehát Aradhoz csatolandók. Én • nem akarok e tekintetben az igen t. képviselő úrral polémiába bocsátkozni, de kezeim közt vau egy bizonyíték, a melynek horderejét és jelentő ségét, azt hiszem, alig fogja e ház valamelyik tagja kétségbe vonhatni, mert megszólalt e tárgyban másra a leginkább érdekelt fél, megszólalt Békés vármegyének közönsége. (Halljuk! Halljuk!) ÄZ országgyűléshez intézett feliratában elmondja azon országos szempontokat, melyek egy királyi táblának Nagyváradra való helyezéBét kívánják, utalva arra, hogy a közművelődés és a magyarság fejlődésének érdekei követelik, hogy Nagyváradon, ezen kiválóan magyar városban, a magyarság végpontján a közművelődés egyik erős tűzhelyén ily szellemi központ létesíttessék. (Helyeslés johbfelóT.) Ezek után áttér a specMiter megyei szempontokra. Utal arra, hogy Békés vármegyének területe a Nagyváradon székelő posta- és távirdaigazgatósághoz van beosztva; utal arra, hogy a Békés megyét érdeklő legnagyobb árvizmenteBÍtő társulatok székhelyei Nagyváradon vannak. Utal arra, hogy a békés megyei ifjúság leginkább Nagyvárad tanintézeteit látogatja, utal arra, hogy egyházi tekintetben a nagyváradi püspökség alá tartozik, de különösen a közlekedés tekintetében a következőket mondja (olvassa): „Nagyvárad azon hely azok között, melyeknek reménye lehet kir. táblát kapni, melyet Békés vármegye közönsége a szerencsés vasúti Összeköttetés folytán legkedvezőbb körülmények között kereshet fel. Mig ugyanis Szeged, Arad, Temesvár, Debreczen, mely tiszántúli városok szintén kilátással bírhatnak a kir. tibla elnyerésére nézve, a vármegyének csupán pár községéből járhatók meg egy nap alatt, addig Nagyvárad a gyomai, békési, csabai és gyulai járások községeiből és Gyula városából akként látogatható meg, hogy a dolgait rendszerint délelőtt végezni kénytelen közönség reggel 8 éa fél órakor érkezik be Váradra s estig időzhetvén ott, az éjjeli nyugalom idejére ismét családja körébe térhet vissza. S vasúti összeköttetésünk szerencsésebb minden mis helynél Váraddal annyiban is, hogy az idén felépülő sárréti vasút ált ü már a jövő évben Várad közvetlen összeköttetésbe fog jutni a sárréti összes községekkel és Gyomával. * T. ház! Maga Békés vármegye kéri az országgyűlést, hogy YQ^ye teki atetbe az o érdekeit s azon szoros kapcsolatot, mely ugy közgazdasági, mint culturalis, mint közlekedési tekintetben Békés vármegye és Nagyvárad között fennáll s határozzon olykép.hogy Békés vármegye a nagyváradi kir. tábla területéhezosztassék be. (Helyeslés jdbhfélol.) Minthogy pedig már szembe volt állítva a két város s arról volt szó, hogy melyik alkalmasabb székhely, Nagyvárad-e vagy Arad, engedje meg a t. ház, hogy ne csak az indokolásban lefektetett elveknél maradjak, hanem e^y alapelvet vegyek ki Falk Miksa t. képviselőtársamnak felszólalásából, mely a következőleg szól; „A modern államok kormányainak főtörekvése az, a mennyire csak lehet a politikai, közigazgatási, igazságszolgáltatási, pénzügyi, közlekedési, kereskedelmi, közoktatási hatóságokat bizonyos góczpontokon concentrálni, ugy, hogy az állampolgár, a kinek e különböző hatóságoknál dolga van, azokat lehetőleg egy helyen találja, még pedig oly helyen, a hol egyéb teendői következtében is gyakran meg szokott fordulni, ez jár ván a legkevesebb idővé flzteséggel, a legkevesebb fá • radsággal és a legkevesebb költséggel." Ezek kapcsán az igen t. képviselő ur felsorolta mindazon nevezetes intézeteket, melyeknek székhelye Arad. Én nem akarom felsorolni azokat, melyek Nagyváradon vannak. Ezek ismeretesek. Az országgyűlés ,,tagjäi között kiosztott emlékiratban mindannyian fel vannak sorolva s e ház
