Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-367
Sft". országos ülés május 5-éu, hétőn. 1890. 75 ismeretíí, mondom, midőn t. képviselőtársam Arad városának királyi táblával ellátása érdekében felszólalt, sok oly motívumot hozott fel, a melyek talán czélszerübben lettek volna értékesíthetők ezen padokról, mint onnan, felhozván a t. képviselő ur egy egész fegyvertárát az érveknek, csodálatos módon, mig más kérdésekben a zajos helyeslések tüntető nemével szokott találkozni, ma a hideg, f;igyos közöny egész merevsége jutott osztályrészéül. (Ug*i van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Méltóztassanak elhinni, hogy ha az ember motívumok után akarna kutatni, talán lehetne találni, de e pillanatban nem tartom szükségesnek, hogy azok után kutassak, azonban mégis egy kérdésem van épen a t. ház többségéhez. Méltóztassanak megfontolni, hogy egy traditio szempontjából a hazafiságnak igazi martyromságát elszenvedett város, mondhatnám a hazafiság Golgothája: Arad nem érdemli-e meg a királyi táblát ? (Élénk derültség jobbfélől. Nagy mozgás a szélső baloldalon.) Ugron Gábor: Nemcsak a becsületes embereket fogják majd egykor felakasztani! (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon. Derültség.) Polónyi Géza : Ez jellemzi a helyzetet. Az október 6-iki emléket ma már csak egyes barátok templomában ünneplik hazafias kegyelettel, a képviselőház többségének soraiban az ilyen felszólalás kaczajra fakasztja azokat a férfiakat, (Nagy mozgás a szélső baloldalon) a kik ma specialiter érdekkérdésben fognak szavazni s a kiknek — szabad talán nekem is egyszer kivételesen azt az általános phrasist elfogadnom — ma a húsos fazekak körül kell csoportosulniuk, (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Eltekintek attól, hogy a székhelyek kérdésénél hazafias motívumokat keressek, mert ezekkel hatni nem lehet, sőt önökkel szemben nem is szabad. (Ugy van! a szélső baloldalon.) De hát beszéljünk tisztán statisticáról. A minister ur két szempontból kivánja a nagyváradi királyi táblát Araddal szemben. Az egyik, mint vezérlő szempont a minister ur szerint az, hogy Nagyváradon azért kell királyi táblát felállítani, (Égy hang a szélső baloldalon: Mert ott született! Derültség szélső balfelől) mert Erdély határszélén azt a magyar nemzeti szempont feltétlenül megköveteli. Már pedig, t. ház, ha az erdélyi határszélen két oly kimagasló, tetőtől talpig igazán magyar várossal találkozom, mint Kolozsvár és Debreczen, a melyek nemcsak őrei, de apostolai is a magyarságnak, akkor talán könnyebb lelkiismerettel bizom Erdély határszélein is a magyarságot Kolozsvár és Debreczenre, vagy akár Aradra, mintsem, hogy azt a nemzetiségi eonglomeratum folytán megbízhatóság szempontjából talán ezeknél alantabb fokon álló Nagyváradra bízzam ; (Ellenmondás jobbfélől) mert azt csak méltóztatnak Nagyváradnak támogatói megengedni — a minek jogosultságát nem vonom kétségbe — hogy Debreczen talán mégis csak egy kicsit magyarabb város Nagyváradnál. (Ellenmondás jobbfélől ) Nem ?! T. ház! Ne fejtegessük bővebben e dolgokat, mert minél inkább szellőztetjük e fátyolt, annál inkább kell oly sebeket feltárnunk, melyekre, fájdalom, ez idő szerint nincs is ir. De ha védekezési vonalakat s végvárakat akarunk felállítani, azt a délkeleti vidéket egészen magára hagyni, vagy nemzetiségi szempontból kizárólag Temesvárra bizni helyes, elfogadható politika e? Alig hiszem, hogy ha e szempontok komolyan mérlegeltetnek és figyelembe vétetnek, hogy az, a ki Aradnak múltját, históriáját és jelenlegi társadalmi viszonyait ismeri, ne hinné, hogy Arad városának polgársága kezében a haza ügye, a nemzetiség ügye bizonyosan jó kezek közt van (Helyeslés a szélső balon.) És ha a statistikai adatokat állítjuk össze, mit látunk ? Azt, hogy a nagyváradi királyi táblához csatolandó járásbíróságok közt van tíz, mely közelebb esik Nagyváradhoz, mig ellenben az aradi kerületben lévő összes aradi törvényszékekhez és a békés-gyulai törvényszékhez tartozó járásbíróságok szám szerint 13, képviselve 553.898 lakossal kénytelen Aradon keresztülmenni, hogy eljuthasson a nagyváradi királyi táblához, kivéve a kisjenői járásbíróságot, mely a kétegyházi összeköttetés mellett van. Egy résznek Csabára kell jutnia Aradon keresztül, a másik rész Csabának megy s onnan Nagyváradra, de Csabától Aradig az út, eltekintve az ottani várakozástól, csak másfél óra, mig Nagyváradtól oda 3 óra és 10 perez, így tehát közlekedés szempontjából is világos Aradnak előnye Nagyváraddal szemben. A lakosság számát illetőleg Aradnak van 41.000, Nagyváradnak 37.000 lakosa, sőt még annyi sincs. Es ha most a kereskedelmet, a forgalmat és az ipart veszszük, mely a főtörvényszék felállításával annyira fontos, mit tapasztalunk 1 Azt, hogy a nemzeti bank kimutatásában a giró forgalomban egész Magyarországban, Budapest után Arad következik. Ha ezek napnál világosabban nem bizonyítják, hogy Arad mellőzésénél a legvirágzóbb ipari, kereskedelmi és hitel érdekeket sértjük: akkor hiába érvelek a t. ház előtt és hiába számitok arra, bárminő udvarias alakban adjam is elő kérésemet, hogy a t. többség ebből pártkérdést nem csinál. Fájdalom, ugy veszem észre, hogy a pártfegyelem idáig is elhat, ahol pedig, jogosult helyi érdekek mérkőzésénél, alig lehet helyén. Bezárom felszólalásomat; nem untatom tovább a t. ház egy részét, bár köszönöm eddigi figyelmöket. Indítványt be nem nyújtok, de kérem a minister urat és a többséget: méltóztassék kivált e két kérdésben, Beszterczebányát és Aradot illetőleg, eltekinteni a pártfegyelem kötelékeitől, az igazság és méltányosság szerint határozni és e
