Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-367

86? orssiágdä ülés májns 5-éri, Irétföri. 1830. 7 1 a tervezett győri kir. táblának területbeoeztása és székhelykijelölése ellen tenni indokoltnak vélte. Mint Győr városa és vidéke közviszonyainak ismerője, képviselői kötelességemnek tartom az igazság érdekéhen a törvényjavaslat indokolásá­ban foglaltakon felül a Győr iránt támasztott kéte­lyek és aggályok eloszlatása végett némely, nagy részben eddig közzé nem tett adatokat előterjesz­teni és mindenek e'őtt azon hatósági körökre a figyelmet felhívni, a melyeknek központja Győr. Nevezetesen, hogy a győri törvényszék Győr és Mosón megyékre kiterjedő rendes hatáskörén kivül mint pénzügyi törvényszék ítél Győr-, Mo­sony-, Veszprém és Komárom megye területén. Ugyanezen megyékre terjed ki a győri kir. erdő­felügyelőségnek hatásköre és ugyanazon megyékre kiterjedett a 70-es években Győrött fennállott és egyedül takarékosság szempontból megszüntetett győri pénzügyigazgatóság; a jelenleg Győrött fennálló pénzügyigazgatóság pedig Győr- és Ko­márommegyéket foglalja magában. Továbbá a győri ügyvédi kamarának hatás­köre kiterjedi Győr-, Mosón-, Komárom- és Esz­tergommegyékre. Az alakuló győri kereskedelmi és iparkamara Győr-, Veszprém-, Komárom- és Esztergommegyéket foglalja magában. A győri hadkiegészítő kerületi parancsnok­ság hatásköre Győr-, Veszprém- és Mosonme­gyékre terjed ki. A győri tankerületi főigazgatóságnak fel­ügyelete Győr-, Mosón-, Veszprém, Sopron­és Vasmegyékre, a Rába szabályozó társulat Győrött székelő igazgatóságának tevékenysége pedig Győr-, Mosón-, Veszprém-, Sopron- és Vas­megyékre, a győri r. k. megyés püspökségnek egyházi hatósága Győr-, Mosón-, Sopi on megyékre, Komárom megye tatai és gesztesi járásaira és egy községre nézve Vasmegyére is, végre a Győrött székelő evangelicus ágostai püspökségé az egész Dunántúlra terjed ki. Ennyi központi más megyékre kiterjedő ha­tósággal sem Szombathely, sem Sopron nem bir. A megnevezett hatósági körök és keretek már is tanúskodunk arról, hogy Győr városa nem oly excentricus, a mint az állíttatik, másrészt ar­ról vagyok meggyőződve, hogy azokat, valamint azt, hogy Esztergommegye a komáromi törvény­szék területéhez tartozik, kir. tábla szervezésénél figyelmen kivül hagyni és a budapesti kir. tábla területét még tovább kiterjeszteni nem lehet. Azon állítás ellenében, hogy Győr- és Ko­márom között semmi összeköttetés nincsen, a ne­vezett hatósági kereseteken felül bátor vagyok ki­emelni, hogy Komárommegye tatai és gesztesi járása a helyrajzi fekvés és vasúti összeköttetés és egyéb tekinteteknél fogva Győrre van utalva. Hasonlókép, sőt még inkább áll a dolog Komárom­megyének csallóközi járására nézve. Igazolja ezt azon tény, hogy a rendesen közlekedő gőzhajó mellett hetenkint kétszer és az aratás utáni időben hetenkint háromszor Komárom, Aranyos, Keszi­Lele, Szakállos és Győr között egy-egy egy másik helység és Győr között kettő, végre Néma és Győr között 8, összesen 10 úgynevezett heti vá­sáros hajó közlekedik, gabona, baromfival és egyéb élelmi ezikkekkel, a melyeknek mennyisége a terméshez képest 200—300 ezer métermázsa között váltakozik és vissza gyarmatárúkat, boro­kat, sót, szeszt és egyéb ipari ezikkeket szállítanak. Azon kétségbevonhatlan tény, hogy Győr a Dunántúl északi részének ma is közgazdasági és kereskedelmi központja, valamint Győrnek tan­intézetei, nevezetesen a még fennálló jogakade­miája, a Dunántúlnak leglátogatottabb fíigymna­siuma, főreál tan ódája, két tanítóképezdéje, felső polgári leányiskolája, papnöveldéi stb., szintúgy Győrnek nemcsak országos, hanem nemzetközi jelentőségű ló- és szarvasmarhavásárját, gyárai, pénzintézetei, Győr és Dunántúl északi része kö­zött számos összeköttetést eredményeznek. Hogy Győr városa, mint a magyar kereske­delemnek megalapítója, a Dunántúl északi részé­nek mai napig közgazdasági és kereskedelmi köz­pontja és hogy dok óta domináló állását megtartotta, igazolom ezt a következő adatokkal: Az osztrák-magyar banknak kimutatása sze­lint a győri bankfiókintézetnél 1889-ik évben a váltók és értékpapírok 2,935.468 frt értékben, ellenben Sopronban Szonibathelylyel együtt csak 763.419 frt értékben lettek leszámítva, Győrött a giróforgalom 8,251.161 frt 81 kr., ellenben Sop­ronban Szombathelylyel együtt csak 3,422.343 frt 14 kr., Győrött a pénzműveletek 3,887.355 frtot, ellenben Sopronban Szombathelylyel együtt 2 525.758 frtot képviselnek. A győri bankfióknak pénztári forgalma 1880-ik évben 10,244.000 frt volt, 1888-ik évben pedig már 24,012.000 írtra emelkedett, továbbá 1880-ik évben 971 darab helyi és 367 darab küld vény váltó 2,472.706 ér­tékben, 1888-ik évben pedig már 3031 darab helyi és 674 darab küldvényváltó 3,488.267 frt lettek leszámítolva. Ezen emelkedésnek jelentőségét akkor tud­juk kellően méltányolni, ha ä többi győri pénz­intézetekre is figyelmet fordítunk. Például a győri eDő takarékpénztárnak váltótárczája 1879 ik év­ben volt 261.982 frt 72 kr., 1889-ik évben pedig már 1,198.569 frt 21 kr. hitele volt, 1879 ik év­ben 2,973.974 frt 95 kr. és 1889-ik évben 5,106.579 frt 96 kr. Szintúgy jelentékeny emelkedések mutatkoz­nak az 1871-ik évben alapított győrvárosi és me­gyei takarékpénztárnál, az 1872-ik évben létesí­tett győri általános hitelbanknál, nem említve a győrvárosi kölcsönsegélyző- és győrvárosi és me­gyei önsegélyző egyleteket.

Next

/
Thumbnails
Contents