Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-366

366. országos ülés május 3-án, síombaton. 1890. 49 volna az indokolást figyelemmel átolvasni — a ministeriumnak joga van az egyik járásbíróságtól a másikhoz átcsatolni egyes területi részeket és ennélfogva az egyik törvényszék területéből a másik törvényszék területéhez átcsatolni. Ennek szükségét belátja az, ki az adminisratiót ismeri, de én hivatkozom itt a t. képviselő urakra, miután több mint tiz eset fordult elő, mióta állásomon vagyok, hogy a képviselő urak közbenjártak, a törvényhatóságok kérelmeztek ilyent, meg is történt, erre szükség van. Már most, ha ez a szakasz nem volna a javaslatban, ha a Polónyi képviselő ur belátása szerint csinálnék meg e szakaszt: akkor ugy állana a dolog, hogy az igazságügyministernek az eddigi törvények alapján joga van oly járásbíróság területéből, a melynek törvényszéke, például a kassai kir. táblához van beosztva, egy pár községet átcsatolni oly járásbírósághoz, a melynek törvényszéke a pozsonyi kir. táblához van beosztva, de arra nem volna joga, a ini nem más törvényen alapuló jognak nélkülözhetetlen követ kezménye, hogy kimondja, hogy az átcsatolt terület már most azon tábla kerületéhez tartozik, a mely táblához be van osztva az a törvényszék, a melynek területéhez a kérdéses pár község csatoltatott. Erre külön aprólékos törvényt kellene alkotni. Polónyi Géza: Igen! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Nem „igen", kérem. (Élénk derültség.) Mert ha megadta a törvény azt, hogy az egyik a kozszük?ég és köztekintetek alapján megadja a jogot, hogy bizonyos községek az egyik törvényszék területéről a másikhoz csatoltassanak kormányrendelet által és hogy az történhessék, mindenki helyesnek tartja, még a t. képviselő ur sem kifogásolta, akkor mi képzelhető ok van azt mondani: helyes, hogy egyik törvényszéki területtől a másikhoz egyes részeket rendelettel lehet csatolni, de már azt, a mi ennek egyszerű következménye, rendeletben kimond-;ni, hogy az átcsatolt terület ugyanazon királyi tábla kerületébe jut, melyhez tartozik az a törvényszéki terület, melyhez csatoltatott, hogy — mondom — ezt már rendeletben kimondani nem lehet, hanem ezen puszta következmény kimondására már törvény kell, ez már ellentmondás és a ki ezen az állásponton van, az ellentmondásba jut, a mire azt szokták mondani, hogy az absurdum, (Élénk derültség a jobboldalon) azaz önmagával ellenkező álláspontot választott s kár a törvényhozással elfogadtatni akarni ilyen álláspontot és hiba ilyen álláspontról ellenezni a törvényjavas latot. (Élénk derültség és tetszés a jobboldalon.) Polónyi Géza: Nem értik miről van szó! (Élénk derültség a jobboldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Most nézzük a másikat. Holló Lajos t. képviselőKÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XVIII. KÖTET. társam azt mondja, hogy ellenzi e törvényjavaslatot általánosságban már azért is, mert meg van engedve benne az, hogy a minister egy másik felhatalmazás alapján több királyi táblai területet egyesítsen egy főügyészségi kerületté és a mint ő mondja, nincs a főügyészségek és az alantasaik, azaz a kerületeikbe tartozó ügyészek közti viszony szabályozva valamint azt is mondja, hogy az összefüggés és a felügyelet a főügyész és a kerületébe osztott ügyészek közt nem nyer semminemű megoldást és megvalósulást. Itt megint sajnálom, hogy a képviselő ur ily gyönge alapon támadja meg a törvényjavaslatot. Hisz méltóztatik tudni, hogy van nekünk egy törvényünk, mely az ügyészségek viszonyát szabályozza és ebben a törvényben meglehetős részletesen meg van határozva a főügyész és az ügyészek közti viszony ugy disciplina, mint ügyvitel tekintetében. De törvényben fel is van hatalmazva az igazságügyminister ezen viszony még részletesebb szabályozására. A törvényjavaslatban pedig meg van mondva, hogy minden főügyész a maga kerületében a törvény által felruházott hatalommal él. Ezt, t. képviselőtársam, azt gondolom elfelejtette, és bár ebben az alakban támadta meg a javaslatot, egy kis utínolvasással mégis más meggyőződésre jutott volna. Polónyi Géza: Ez ám a mesebeszéd. (Élénk derültség.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Ilyeneket mondani könnyű — kivált utánzásból — (Derültség jobbfelöl) hanem igen nehéz lesz majd helyt állani érettök. (Tetszés jobbfelöl.) Méltóztassék az illető törvényeket elolvasni, a melyek az ügyészségeknek és főügyészségeknek hatáskörét szabályozzák és azután legyen valaki, a ki e házban azt állítja, hogy a főügyész és az alárendelt ügyészek közötti viszony törvényesen szabályozva nincs, ha majd e javaslat életbelép. Elvárom ennek bebizonyítását s akkor ki fog sülni, hogy mi a mesebeszéd, az ily közbekiáltás, vagy az én beszédem (Zajos derültség jobbfelől) és hogy lehet-e Polónyi képviselő ur közbekiáltásainak jövőre egyáltalán valami hitelt adni. (Élénk derültség jobbfelől. Mozgás a szélső' balon.) A mi már most Holló Lajos képviselőtársamat illeti, ő azt mondja, hogy minek az a felhatalmazás, hogy az igazságügyminister több kir. táblai kerületet egy főügyészi kerületté egyesíthessen. Azt hittem t. képviselőtársamról, hogy az indokokat elolvassa; ezekben meg van ez intézkedés oka mondva. A dolog tudniillik igy áll. A törvényjavaslat azon szabályt állítja fel. hogy minden kir. tábla mellett van egy főügyész, mert számít arra s megcsinálja a keretet azon időre, midőn a szóbeli büntető eljárás életbelép, melynek valósításához egy lényeges alkatelem, orgánum az, hogy minden főtörvényszék mellett legyen 7