Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-388

454 ^88. országos ülés junins á-én, szerdán. 1890. urat, Logy készítsen ez irányban egy tervezetet. E tervezet elkészült s a gazdasági bizottság elé terjesztetett. A munkálatok költségei 15.300 forintra vannak előirányozva. Én, t. ház, átolvastam a gazdasági bizottság jelentését, de nem jutottam abból arra a meggyőződésre, hogy mi ezen javaslatot elfogadhassuk, mert nem látom meg benne azt, hogy a létező bajokon biztosan segítene. Megtörténhetik, hogy e tervezet keresztülvitele után majd a ]éghuzamot nem fogjuk tudni kiállani. (Helyeslések.) Ha egy új épületről lenne szó •— tekintettel a tervező autoritására — nem mondanám, hogy e tervet nem lehetne használni, de mikor egy már meglevő szerkezetet kell megváltoztatni, akkor nagy elővigyázatra van szükség. Nem tudom, hogy a kolozsvári egyetemen, a hol a pathologiai osztályon ez a rendszer behozatott, szintén adaptálással állottak-e szemben vagy pedig az a rendszer már akkor létesíttetett, mikoi az épületet felépítették. Akkor a kérdés egészen más. Én a t. házat — bár éu is akarom a szellőztetés kérdésének megoldását — mindenesetre élővigyázatra kérem, annál is inkább, mert ez a tervezet nemcsak a ház szellőztetéséről, hanem egyszersmind fűtéséről is szól. En részemről azt tapasztaltam, hogy itt mindig jól be van fűtve, hogy a fűtő apparátus megváltoztatása nem szükséges. A téli hónapokban a ház szellőztetése sem olyan rossz, csak tavaszszal, de már mostan az új apparátus a jelentés szerint a nyári hónapokban talán nem functionálna, „mert a jó szellőztetés — mint a jelentésben olvasom — csakis a fűtéssel kapcsolatban létesíthető". Én pedig, t. ház, sokkal inkább megbarátkoznám a kevésbé kellemes athmosferával, semhogy a szellőztetés kedvéért nyáron fűteni mégis kellene. De különben dr. Wartha Vincze, a ki a tervezetet készítette, maga kijelenti azt is, hogy az egész szóban levő baj tulajdonképen arra vezethető vissza, hogy a szellőztető és fűtő készülékekre nem a kellő gond fordittatik. A fűtő és szellőztető készülékeket megvizsgálva, azt mondja: „A tanácskozó terem egyik oldalán három fűtő kamarát találtam, még pedig oly rendkívüli módon elhanyagolt és megrongált állapotban, hogy még az ott tényleg alkalmazott, bár rendkívül primitív és czélszerűtlen szellőztető szerkezet teljesen használhatatlan állapotban van." Az első dolognak tehát annak kellene lenni, hogy e szerkezet szakemberek által megvizsgáltassék, azok mondják meg azt, hogy nem lehetne-e a jelenlegi szerkezeten javítani. A jelentés kifejti továbbá azt, hogy a házban szellőztetés egyáltalában nincsen, hogy a szelelő lyukak a terem padlójában papírral be vannak ragasztva „és hogy a szellőztető csatorna a háztető színe felett egy czinkpléh táblával majdnem teljesen fedve van". A bajon tehát egyszerűen segíteni kell, de ehhez alig szükséges 15.000 forintnyi költség. Nem mondom, hogy én hivatva vagyok e kérdés megoldására; épen ugy nem, mint a hogy a gazdasági bizottság sem tartotta magát e tekintetben competensnek. És azt hiszem, hogy a t. ház, sem fog ily hamar e fontos szakszerű kérdésben dönteni. Nézetem szerint szükséges volna az, hogy e kérdés a háznak szakbizottságához a közlekedésügyi bizottsághoz utasíttassák, a melyben felteszem, hogy csupa szakember ül, mert a ki nem az, az nem választatja magát e bizottságba. Vagy ha a t. ház, nem bizik a közlekedési bizottság ítélő képességében e kérdésre nézve, méltóztassék az elnök urat arra felhatalmazni,- hogy hívjon össze egy szakbizottságot, a mely a szellőztető és fűtő készülékeket megvizsgálja s véleményét előterjeszti és pedig csakis vagy először abból a szempontból indulva ki, hogy eléggé van-e gondoskodva a háznak szellőztetéséről, azután foglalkozzon oly rendszerek megvizsgálásával, a melyek a háznak kellő szellőztetésére szolgálhatnának, a fűtés itt nem szerepel, az jó. Különben is, azt hiszem, jó volna, ha verseny tárgyalás Íratnék ki a szerkezetekre. így sokkal olcsóbban is fogjuk e kérdést megoldani, mint a ház elé terjesztett tervezettel. Én magam is kívánom a baj orvoslását, de az előttem hézagos jelentés alapján nem szavazhatom meg a javaslatot. Tessék elhatározni, hogy az elnök Írasson ki versenytárgyalást addig, inig a ház összejön, az adaptálási munkák akkor is kercsztülvihetők lesznek. (Helyeslés balfelöl.) Herman Ottó: A t. ház, engedelmével csak néhány szót bátorkodom még megjegyezni. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőtársam beszédéből az következnék, hogy itt volt kellő szellőztetés, de az most részint pléhtáblákkal, részint más utón el van zárva és hogy annak kiigazítása nem kerülhet 15.000 frtba. Magam is emlékezem, hogy ezelőtt 11 évvel ama nyilasokból, melyeket itt e ház közepén látunk, hideg levegő tódult kifelé s a legtöbb képviselő beteg lett tőle. Mit csináltak tehát? Beragasztották az illető csöveket. E most javasolt rendszernek súlya abban van, hogy a friss levegő oly magasságban jön be, hogy a legérzékenyebb szervezetű ember sem érzi meg a levegő mozgását. Egyáltalán nem áll tehát, hogy itt volt oly szellőztető rendszer, mely talán olc'ó módon visszahelyezhető. Hiszen igy beleesnénk a régi bajba, mely a ház elnökét arra kényszerítette, hogy folyton változtatásokat tétessen az ajtók körül, hogy a légáram ne jöjjön be. A légáramnak az az oka, hogy a terem tele van megromlott könnyű levegővel, a mely kitódulván, bejön a tisztább hidegebb levegő. Ezt hívják magyarul „czug"-nak. E „czug

K ugy fog megszűnni, ha nem jöhet be ajtón, egyáltalában alulról hideg levegő, hanem a