Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-386

422 38ft. ©rsíágos ülés Jnnins 2-án, hétfőn 1890. Ilyen előzmények után, tán egy megyében sem számítottam arra, mint épen Mármarosban, hogy mikor a kártalanítás csak a szerződésileg kikötött összeg után adatik, a tényleges jövedelem messze felülhaladja a kártalanítási tőke után felmeiült tényleges költségét az államnak. Fájdalom, minden igyekezetem daczára Mármarosban jelentéktelenül alul maradt a biztosítható összeg az állam saját terhein. Miután minden abbeli igyekezetem, hogy részint a községekkel, részint a volt regalebérlőkkel megegyezésre jussak, sikertelen maradt, mert Mármaros-Sziget és Huszt városát, valamint egy-két községet kivéve, a megye egész területén igen potom áron, igen sok községben pedig egyáltalában nem lehetett volna az italmérési jövedéket hasznosítani, miután ismételt kísérleteimben elmentem egész addig a határig, a hol az államnak Önköltségei sem nyertek volna teljes fedezetet, nem tehettem egyebet, mint hogy Mármarosinegye területén is egy általános bérletet léptessek életbe. Tettem pedig ezt olykép, hogy. mielőtt aláirtam volna a szerződést, a helyi viszonyok iránt teljes tájékozást szereztem magamnak. Meghallgattam nemcsak a pénzügyi közegeket, hanem a közigazgatási közegeket és a megyebeli képviselők túlnyomó részét is és csak akkor irtam alá az általános bérleti szerződést, miután mindezek azt az adott viszonyok közt indokoltnak tartották. Itt a bérlők, Sigmond testvérek, kolozsvári szeszfőzők és Kahan,mármarosi korábbi regalt bérlő. Ezeknél van most az italmérési jog ott hasznosítva. Ezen bérlők ellen többszörösen panaszok merültek fel. A korábbi panaszok az ellen irányultak, hogy jogtalanul foglalták le a nagy italkeszleteket és hogy korlátozták a nagyban való forgalmat. Én a pénzügyi igazgatót és a pénzügyi közegeket odautasítottam, hogy ott, a hol látják, hogy szándékos visszaélések fordulnak elő, a törvény korlátai közt a legszigorúbban járjanak el. Ez volt utasításom és az volt eltökélt szándékom, hogy minden ellenkező irányzattal és kísérlettel széniben a törvény által adott jognak teljes mértékben érvényt fogok szerezni. (Altalános helyeslés.) Itt tehát nem arról van szó, hogy a bérlőnek van e kisebb vagy nagyobb haszna, hanem arról, hogy akkor, midőn az érdekeltek, a kik iránt kellő kíméletet és figyelmet tanúsítottam, összebeszélve, egy jövedéket ki akarnak játszani, e jövedék jövendő hasznosítása érdekében morális okoknál íogva is a törvénynek teljes érvényt akarok szerezni. (Élénk helyeslés.)Minthogj pedig a fennálló törvény csakugyan nem nyújt módot arra, hogy a jövedéki érdekeknek kellően érvényt szerezhessek; minthogy azon esetben, ha ennek az elvnek a fennálló törvények keretében akarok érvényt szerezni, igen sokszorosan fel fognak merülni a panaszok, hogy tisztán gyanuokok alapján foglaltatnak le a gzeszkészletek; szóval minthogy a mai törvények mellett a pénzügyi administratio közegei túlságosan el vannak foglalva és még a legjobb akarat mellett is gyanúsításoknak vannak kitéve : ez is egyik indokául szolgált annak, hogy ezen törvényjavaslatot beterjesztettem. De ha megengedem is, hogy az indokot ezen törvényjavaslat benyújtására épen az előttem közelebbről ismert mármarosi esetből, valamint azon visszaélésekből merítettem, melyek nemcsak Mármaros megyében, hanem Be reg- és BeszterczeNaszód megyében is előfordultak, mégsem ez volt a döntő motívum arra nézve, hogy ezen törvényjavaslattal álljak elő. a mely az egyes bérlők érdekeit tartja szem előtt itt egészen más körülmények merültek fel. Ha a számszerű adatokat figyelemmel méltóztatnak kisérni, látni fogják, hogy e megyékben a regalejovedelem elenyészően csekély; mert akkor, midőn 177* millió összjövedelemről van szó és az egész regalejovedelem ezen három megyében csak 200.000 forintot tesz ki: ez elenyészően csekély az egész jövedelemhez képest. Ez tehát magában véve nem indok arra, hogy a t. ház elé törvényjavaslattal lépjek és itt kénytelen vagyok kiterjeszkedni arra, a mit Szederkényi képviselő ur háromszor is jónak látott ismételni, hogy ha a pénzügyminister azt mondja, hogy a pénzügyi eredmény kielégítő, miért ál! elő akkor ilyen javaslattal ? Azért állok elő, t. ház, ilyen javaslattal, mert igaz, hogyha a pénzügyi eredmény kielégítő is, azt kívánom, hogy az kielégítőnek meg is maradjon, (Élénk helyeslés) mert — engedelmet kérek — nem ugy áll a dolog, a mint feltüntetve volt, hogy t. i. három évre biztosítva van a jövedelem az állam részére, a bérlő tehát bukhatik, de az állam a jövedelmet megkapja. Először is, ha a bérlő bukik, az állam a jövedelmet nem fogja megkapni, mert a bérlők túlnyomó része olyan, hogyha megbukik, nincs mit megvenni rajta. Talán épen ezen mármarosi bérlőktől meg fogom kapni a jövedelmet, de nem a többitől. Másodszor az sem áll, hogy három évre van biztosítva a jövedelem, mert a biztosítási szerződéseknek több mint fele részében ki van mondva, hogy egy évi felmondással élhetnek a bérlők, tehát ki vagyok téve annak, hogy f. évi szeptember havában tömegesen fogják felmondani a bérletet s akkor előáll az az eset, hogy a pénzügyi eredmény nemcsak, hogy biztosítva nincsen, de jövőre is alig lesz biztosítható; mert az egyes bérlöket fenyegető veszélyen túl ily nagy áramlatnak a határt megszabni senki sem tudja, mert itt is ugyanazon esetek fognak előfordulni, a melyek előfordultak más megyékben, hogy t. i. . tömegesen fognak összeállani a bérlők, hogy az árakat valódi értékükön alól lecsigáziák. Ezek,