Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-385

885. orszúgos ülés május 31-én, szombaton. 1800. 381 felhívni a t. ház figyelmét és felkérni a t. minister­elnök urat, méltóztassék e kérdésben nyilatkozni; osztozik e az elődje nézetében és mit szándékozik tenni a honalapítás ezredéves ünnepének megtar­tása ügyében'? (Élénk helyeslés.) Gróf Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! Miként az előttem szólott t, képviselő ur említette, a kormány csakugyan foglalkozott már e kérdéssel, felszólította az akadémiát és az akadémia történelmi osztálya nyilatkozott is a millenium időpontjára nézve. A tárgyalások és teendő előkészületek ez ügyben mindenesetre folytattatai fognak. (Élénk helyeslés.) Az én nézetem is az, hogy e kérdést tisztán társadalmi utón elintézni nem lehet, hanem szűk séges, hogy a törvényhozás is hozzájáruljon az ünnepély megtartásához. (Élénk helyeslés.) Ugyanazért készséggel jelentem ki, hogy a kormány meg fogja tenni erre nézve a szükséges előterjesztéseket. Most ugyan nem vagyok abban a helyzetben, hogy mindjárt részletes előterjesz­tést tegyek; de kijelentem, hogy ezen ügygyeljezen­túl is foglalkozni fogok és a szükséges előterjesz­téseket annak idején megteendem. (Helyeslés.) Tlialy Kálmán: A t ház kegyes engedel­mével csak annyit yagyok bátor kijelenteni, hogy a t. ministerelnök ur nyilatkozatát helyeslem és megnyugvással veszem tudomásul, nem kételkedvén abban, hogy a t. kormányelnök ur ezen ügyre vonatkozólag előterjesztését a maga idejében — lehetőleg nem sokára — meg fogja tenni a t. háznak. Elnök í Ezen ügyben a házszabályok szerint határozat ugy sem hozható, azt hiszem, áttérhet­nénk a napirendre és pedig annak első tárgyára: a közoktatásügyi bizottság 580 ik számú jelenté­sére a főrendiház által a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883: XXX. tör­vény czikk módosítása tárgyában a képviselőház által elfogadott 510. számú törvényjavaslat 2-dik §-a tárgyában. Schwarcz Gyula előadó: T.ház! A közép­iskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883: XXX. törvényezikk módosítása iárgyában benyújtott, a képviselőház által már elfogadott törvényjavaslat 2-ik § ának a) pontján a főrendi ház a következő módosítást tette: „A magyar iro­dalom bővebb megismertetése, kapcsolatban a görög remekírók müveinek ismertetésével magyar fordításban s a görög irodalom és művelődés-tör­ténet alapvonalai." A közoktatásügyi bizottság nevében kérem a t. házat, hogy e módosításhoz hozzájárulni mél­tóztassék. (Általános helyeslés.) E módosítás, a melyet a főrendiház tett, tulajdonképen csak visszaállítása azon szerkezetnek, a melyet a köz­oktatásügyi bizottság a maga jelentésében a ház elé terjesztett, sőt a melyet a t. ház a javaslat 3. §-ára vonatkozólag magáévá tett. De a logikai kényszer, a mely itt előáll, arra utalja a t. házat, hogy a „kapcsolatban" s-áót, a melyet a 2. §. tár­gyalása alkalmával Zay Adolf képviselő ur indít­ványára kihagyatni rendelt, helyreállítani méltóz­tassék, mert csakis ez esetben nyer érvényt a tör­vényhozói intentio, a mely arra irányul, hogy a görög remekírók ismertetése magyar fordításban gymnasiumainkon nem mint külön tantárgy iép­tettessék életbe,hanem ugy,mint a magyar iroda­lom kiegészítő része. (EelyesUs.) Hogy tehát ez igy kerüljön consideratio alá s ekként legyen meg­valósítható, szükséges, hogy a törvényhozói inten­tiónak e „kapcsolatban" szó visszaállítása által e]ég tétessék. Nem esik, t. ház, ezzel semmiféle sérelem a nem magyar tannyelvű gymnasiumok növendékein, annál kevésbé, miután az 1 883. évi XXX, törvényezikk 7. §-a elrendeli, hagy a nem magyar nyelvű gymnasiumok két felső osz­tályában a magyar irodalom s irodalomtörténet magyarul tanittassék. Midőn tehát a t. ház, a főrendiház módosítását elfogadná, csak előmozdí­taná azon czélt, hogy a nem magyar tannyelvű gymasiumok növendékei is a két felső osztályban minél inkább jöhessenek azon helyzetbe, hogy a haza, a magyar állam nyelvét lehetőleg elsajátít­hassák és pedig oly színvonalon, mely egy irodal­milag művelt embert megillet. Ez indokoknál fogva arra kérem most egész röviden a t. házat, hogy a módosításhoz hozzájárulni méltóztassék, (Általá­nos helyeslés) hogy e korszerű törvényjavaslat, melynek életbeléptetésére oly sok ezer művelt szülő epedve várakozik, e hazában, csakugyan minél előbb törvényerőre emelkedhessek s hogy e korszerű s közhaszna alkotás s reform még ez év folyamán, már a legközelebbi tanév megnyitá­sával, már az őszszel életbeléptethessék. (Általános helyeslés.) Ajánlom a módosítás elfogadását. Elnök: T. ház! Szólásra senki sincsen fel­jegyezve, hogyha tehát szólani senki sem kivan, kérdem a t házat, méltóztatik-e a főrendiház által tett ezen módisításhoz hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a módosításhoz hozzájárulni méltóztatik. E szerint a két ház között a törvényjavaslatra nézve a teljes egyetértés létrejővén, az legfelsőbb szen­tesítés czéljából ő Felségének felterjesztetni hatá­roztatik. (Éljenzés). Következik a pénzügyi bizottság 558. sz. jelentése, „az italmérés! jövedékről szóló 1888 : XXXV. törvényezikk némely határozmányainak kiegészítéséről czímtí törvényjavaslatról. Azt hiszem, méltóztatik a jelentést felolvasott­nak venni és igy az általánot vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizott­ság előadója: T. ház! Az italmérési jöve­dékről szóló törvény életbeléptetése folytán

Next

/
Thumbnails
Contents