Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-383

352 883. országos ülés május Francz is ország legnagyobb költője Hugó Victor 19 évig volt távol hazájától és ez alatt irta meg a Napóleon le Petité a Chatiment, már pedig azt tudjuk, hogy azokban a napóleoni dynastiáról nem nagy kegyelettel emlékezik meg; de azért senkinek sem jutott volna eszébe, hogy Hugó Victort honpolgári jogától megfoszszák. Később a respublica idejében a communeben résztvett emberek, a kik Uj-Caledoniába száműzettek, szintén nem fosztattak meg polgári joguktól, hanem k szünetelt és Rochefort, a ki Uj-Caledoniából Európába visszaszökött, midőn Paris városának Belleville választókerülete a parlament tagjává választotta, Svájezból visszament Francziaországba és minden akadály nélkül el foglalta helyét a parlamentben. Menjünk tovább. Olaszországban ki támadta meg legerősebben az olasz királyt, az olasz egységet, az alkotmányt, mint maga a római pápa, (Derültség. Ugy van! a szélső baloldalon) de azért senkinek sem jutott eszébe, hogy a római pápának vagy az olasz cardinalisoknak olasz polgári jogát kétségbevonta volna. (Ugy van! a szélső baloldalon.) S ennek — hiába nevet Asbóth képviselő ur — tanúsága az, hogy midőn IX. Pius pápa meghalt, hagyatéka az olasz törvények szerint tárgyaltatott, úgyszintén XIII. Leo pápa testvérének, Pecci bibornoknak hagyatéka is. Térjünk Oroszországra. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Oroszországban egy egyszerű ukázzal mindent el lehet ütni; de azért az orosz ezárnak még sem jutott eszébe, hogy olyan ukázt bocsásson ki, amelylyel minden kellemetlen embert a bányákba küldi, kivégezteti őket, mindent megtesz, elismer, de a honpolgári jogot tőlük el nem vészig (Zajos derültség a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon) azért, mert átlátja, hogy senki és semmi sem veheti el az embernek vele született és csontjaihoz forrott jogát, mégegyukáz sem. (Uyy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Sok példát hozhatnék fel, de nem akarom a t. háznak türelmét fárasztani és csak egynek megemlítésére szorítkozom. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Méltóztassék megengedni a t. ház, hogy Deák Ferencznek 1866. jan. 1-én tartott beszédéből egy pár sort felolvassak (Olvassa): „A jövő tőlünk bizonynyal áldozatot fog kiváuni,a mit mi ki sem kerülhetünk; azonban két dolgot soha sem áldozhatunk fel, Magyarország függetlenségét és a becsületet." A függetlenséget uraim, már, körülbelül feláldozták önök, most még hátra van a becsület, a magyar becsület. (Ugy van! a szélsőbalon) Ha e törvényjavaslat nem szavaztatik meg, ha legnagyobb hazánkfia Kossuth Lajo3 kiközösittetik ; akkor vége a nemzeti becsületnek és nem marad más hátra, minthogy a ház elnöke tüzessé fel e ház homlokzatára a fekete lobogót gyászolni, mert !9-én, csütörtökön. 1SÜ0. oda van már a nemzeti becsület is. (Mozgás a jobboldalon. Helyeslés a szélső baloldalon.) Van-e valaki Önök közt, a ki Kossuth Lajost ne tartaná bonpolgárnak, van-e valaki, szóljon, álljon fel és mutassa meg a nemzet előtt, hogy bátorsága van erre. Ha nincs, bátran kimondhatom, hogy a ház Kossuth Lajost egyhangúlag honpolgárnak nyilvánítja. (Éljen Kossuth Lajos! Zajos helyeslés a szélső baloldalon. Élénk derültség jobbfélol.) Elnök: Csak egy észrevételt kell tennem. (Halljuk!) Különböző az egyéni felfogás, de azt méltóztassék megengedni, hogy ha egy képviselő ur a zt állítja, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslat elvetésével oda van a becsület és hogy a ház elnöke kitűzheti mindjárt a fekete zászlót: (Nagy derültség a szélső baloldalon. Egy hang szélső balfelől: A fekete sárgát is!) akkor ezen egyéni nézettel szemben bátran lehet mondani azt,hogy ha ez esetben a nemzeti becsület csakugyan koczkán forogna, sokkal több szavazat esnék ezen törvényjavaslatra, mint a mennyi valóban esni fog. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon. Felkiáltások: Ez nekünk Sáól! Éljen az elnök!) A magyar becsület nem egy párté, hanem a nemzeté s minden képviselő meg tudja ítélni, hogy milyen hordereje van az ő szavazatának. (Helyeslés a jobboldalon.) Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Csanády Sándor: Beszélni akarok, mert feliratkoztam a szólásra! (Zaj. Felkiáltások jobbfélol : Á vita be van zárva!) Én nem engedem magamtól a szólás jogát elvonni. (Helyeslés.) Elnök: Ne tessék tüzeskedni, senki sem akarja szólási jogát elvonni. A jegyző ur, a kit megkérdeztem, azt mondta, hogy már senki sincs feliratkozva. Tessék tehát szólani, (Nyugtalanság a jobboldalon. Halljuk! Halljuk !) Csanády Sándor: Hadd legyen csendesség, akkor beszélek, ha estig állok is itten. (Zaj és nyugtalanság jobbfelől. Helyre! Helyre! a szélső baloldalon. Halljuk ! Halljuk!) T. ház ! Mindenekelőtt sajnálkozásomat kell kifejeznem a felett, hogy nem lehettem szerencsés a 48-as függetlenségi párt által készített s Irányi Dániel képviselő ur által beadott honosítási törvényjavaslat alá nevemet irni; (Helyeslés a szélső baloldalon) azonban kinyilvánítom, hogy e törvényjavaslatnak minden pontját elfogadom s azt sajátommá teszem. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Csodálkozásomat fejezem ki a felett, t. ház, hogy találkozik e házban egyéniség, a ki az Irányi Dániel képviselő ur által beadott törvényjavaslat elfogadása ellen nyilatkozik. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Csodálkozom a felett, hogy ép azok az emberek, (Halljuk! Halljuk!) a kik mint népképviselők szerepelnek e házban, a nép érzelmeivel ellentétes irányba teszik magukat (Élénk tetszés